Felvételiző nyolcadikosok. Melyik középiskola lesz a legjobb? Melyikbe biztos a bejutás? Segítség reális esélylatolgatáshoz
A középfokú felvételi eljárást 2001-ben vezették be Magyarországon. Több mint két évtized telt el azóta, de a vélemények máig megoszlanak arról, hogy az általános iskolásokat szükséges-e olyan nagyfokú stresszhelyzetnek kitenni, mint amit a hosszadalmas felvételi eljárás jelent.
A felvételi január második felében kezdődik írásbeli vizsgával, amit általában márciusban szóbeli vizsgák követnek, majd a végleges felvételi döntést április végén, május elején ismerik meg a diákok.
A felvételi eljárás első és a végeredményt tekintve a legfontosabb része az egységes írásbeli vizsga, amire mindig január második felében kerül sor. A felvételizőknek a 10-10 feladatból álló magyar és matematika feladatsort 45 perc alatt kell megoldaniuk, a két írásbeli között 15 perc szünetet kapnak.
A hibátlanul megoldott tesztre tantárgyanként 50 (összesen 100) pont adható, és elmondható, hogy nagyon kevesen képesek ezt a szintet hozni, jóllehet, nem is ez a cél. A feladatsor arra hivatott, hogy objektíven mérje a diákok kompetenciáit, tudását, de a szubjektív tényezőket tekintve nem lehetünk biztosak abban, hogy az eredmények valóban alkalmasak arra, hogy pontos rangsort állítanak fel a legjobb képességű és a „gyengébb” diákok között.
Az 50 pontos teszt akkor mér jól, ha a felvételizők többsége 25 pont körül szóródva teljesíti a feladatokat, és kevesen vannak, akik a képzeletbeli skála két szélére (vagy alsó és felső tartományába) kerülnek az eredményeikkel.
A felvételi eredményekről statisztika készül, jól lekövethetők az előző évek átlagszámai is, és elmondható, hogy aki átlag felett teljesít, akár csak pár ponttal, az a diák már elégedett lehet. A gyakorlat persze más, gyakori, hogy a tanulók kudarcnak élik meg a teljesítményüket, mert nem tudják hozni azt a szintet, amit az iskolai eredményeik, a felkészülés, a korábbi feladatlapok megoldása alapján reméltek, elvártak maguktól.
Általános tapasztalat, hogy az éles vizsgahelyzetben még az ügyesebb, felkészült diákok is kevesebb pontszámot érnek el, mint az otthon, a felvételi előkészítőkön, az iskolában folytatott gyakorlások során. Ezzel már a felkészülés alatt is érdemes számolni.
Melyek azok a szubjektív tényezők, melyek hatással lehetnek a vizsgateljesítményre? Néhány jellemző példa:
- nehezen kontrollálható vizsgaszorongás (a diák akár csak egyetlen, számára meglepő/nehéz feladattól is teljesen leblokkolhat, pánikba eshet, és emiatt nehezebben tud koncentrálni a többi feladatra is, ami megmutatkozik a végeredményen)
- nyomás alatt, stresszhelyzetben sokan alulteljesít(het)nek, indiszponálttá válhatnak
- a diákok tisztában vannak azzal, hogy az írásbeli felvételinek komoly tétje van; nincs lehetőségük a javításra, „itt és most” helyzetben kell a tudásukat, képességeiket reálisan visszatükröző teljesítményt nyújtaniuk
- sokan úgy ülnek be az írásbeli felvételire, hogy nincsenek jó mentális állapotban (esetleg huzamosabb ideje, pl. családi krízis, rossz fizikai állapot, nehéz iskolai helyzet stb. miatt),
- testileg-szellemileg kimerültek – hónapok óta készülnek a nagy napra
- van, hogy a vizsga napján/időpontjában érzik rosszul magukat fizikailag stb., ami lehet egy vírusfertőzés, de akár pszichoszomatikus tünet is stb., mégis vállalják a megmérettetést (noha van lehetőség pótfelvételire)
Amikor a felvételi trauma a gyereknek és a szülőnek is
A középiskolai felvételi az első nagy megmérettetés, és lássuk be, sok szempontból traumatizáló élmény lehet. A tanulók ilyenkor szembesülnek a realitásokkal. Nem az életük múlik a felvételin, mégis, sokan így élik meg, és ebben a szülők (fokozott) elvárásai is szerepet játszhatnak. Sokan gondolkodnak úgy, hogy egy gyengébb felvételi írásbeli eredmény azt jelenti, hogy azt az álomiskolát, ahol magasak a felvételi követelmények, el kell elengedni, mert esélytelen a bejutás.
Érdemes minderről az iskolában és odahaza is támogató módon beszélgetni a gyerekekkel, oldva bennük a feszültséget, a félelmeket. Ebben az időszakban a kiskamaszok fokozott figyelmet igényelnek, pedagógusként, szakemberként, szülőként mindent tegyünk meg azért, hogy ne érezzék magukat elveszettnek, ne mondjanak le az álmaikról, tisztán lássák a lehetőségeiket és érezzék a támogató hátteret.
A középiskolai felvételin tetszőleges számú középfokú iskolába lehet jelentkezni, ami elég nagy mozgásteret jelent, de nem célszerű túl sok intézményt megjelölni a jelentkezési lapon, főleg akkor, ha a megjelölt középiskolákban szóbeli vizsgát is szerveznek a felvételizőknek. A szóbelikre márciusban kerül sor. Jelentkezés előtt ezért érdemes annak is utánanézni az iskola weboldalán, hogy pontosan mikor tartják, mert előfordulhat, hogy több helyen ugyanabban az időpontban kerül rá sor. Az sem mindegy, hogy a felvételizőnek hány szaktantárgyból kell szóbeliznie (nyelv, természettudományos tárgyak, humán tantárgyak). A középiskolák ugyanazon tantárgyakból más és más követelményeket támaszthatnak a szóbelizőkkel szemben, az általános felsős tananyagra építve. Tehát szóbeli vizsgára is csak úgy érdemes menni, ha a diák a tőle telhető módon, jól felkészült. A felvételi követelményekről részletes tájékoztató található az iskolák weboldalán.
Hány iskolát érdemes megjelölni a jelentkezési lapon?
A szabad iskolaválasztás értelmében a tanuló tetszőleges számú iskolába jelentkezhet, szabadon határozhatja meg a jelentkezések sorrendjét. Fontos kitétel, a jelentkezések sorrendjének meghatározása, a tanulói szándékok, a tanulmányi területek egyéni sorrendjének titkossága. (Tehát például szóbeli vizsgán a vizsgázó tanulónak nem kötelező válaszolnia arra kérdésre, hogy hányadik helyen jelölte meg az adott iskolát/tagozatot, jóllehet, ilyen kérdés a felvételiztető részéről nem is helyénvaló.) Az iskolák/tanulmányi területek sorrendjén, a bejutási esélyeket már tisztábban látva, egy alkalommal lehet változtatni.
Sokan úgy vélik, hogy 5-6 iskolánál többet nem érdemes a jelentkezési lapon feltüntetni, viszont egy iskolánál több olyan tagozatot érdemes megjelölni, amelyik összhangban van a tanuló érdeklődésével (ha például gimnáziumról van szó, szívesen tanulna nyelvet, de a történelem és a matematika sem áll távol tőle, mindhárom tagozat megjelölhető).
A sorrend fontos! Első helyen akkor is az álomiskola szerepeljen, ha az írásbeli eredmények nem az elvártak szerint alakultak. Az utolsó helyen az az iskola álljon, amelyikbe 100%-os biztos a bejutás. A köztes sorrendet is célszerű a bejutási esélyek szerint felállítani. Nem szerencsés, ha csak közel egyforma elvárást támasztó iskolák jelennek meg listában.
Támpontként: a 2022/2023-as tanévre vonatkozó középfokú felvételi eljárásban
- a diákok 97,03%-át felvették,
- a felvett diákok 73,88%-át az általuk elsőnek jelölt tanulmányi területre vették fel,
- a felvett diákok 90,64%-át az általuk első három helyre jelölt tanulmányi terület valamelyikére vették fel,
- az ekkor kimaradók részére (2 452 tanuló) bőségesen elegendő üres hely maradt a középfokú intézményekben, amelyekre a rendkívüli felvételi eljárás során felvételt nyerhetnek (forrás: Oktatási Hivatal).
Mi segíthet a sorrend összeállításában? A Sulinavigátor!
Nagyon nagy segítséget jelent a tájékozódásban és az esélylatolgatásban a sulinavigator.hu weboldal, melyet egy nonprofit civil csoport működtet. A Sulinavigátor nyilvános információk összegyűjtésével és rendszerezésével támogatja a középiskolai felvételi érintettjeit, elsősorban a felvételiző diákokat és családjukat.
Az oldal fontos részei: Pontszámoló, Írásbeli statisztikák, Rangsoroló. Felvételizők tapasztalatairól is olvashatunk az oldalon, ezek a szubjektív beszámolók benyomásokat adnak arról, hogy egy-egy intézményben mi jellemezte a szóbeli vizsgákat.
Kitartást és sok sikert kívánok minden felvételizőnek és érintettnek!
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
