Film, zene, Morricone. A 88 éves mester felejthetetlen koncerttel búcsúzott a magyar közönségtől
2017. október 18-án több mint kétórás (hivatalosan 1 óra 50 perces) búcsúkoncertet adott a 89 esztendős Ennio Morricone Budapesten a The 60 Years of Music Tour c. európai turné keretében. A kétszeres Oscar-, Grammy-, háromszoros Golden Globe-díjas és számos más rangos szakmai díjjal elismert zeneszerző 2016 január óta úton van. Pályafutásának ötven évét felidéző jubileumi koncertsorozata ennél is korábban kezdődött. A mester havonta 2-4 koncertet vezényel le. A mostani 38 állomásos turné a végéhez közeledik, eddig 36 koncertje volt Európa-szerte. A turné zenei anyagát több száz művéből válogatta össze, minden helyszínre más-más programmal készült.
Ennio Morricone a Magyar Érdemrend középkeresztjével. Fotó: Mohai Balázs MTI
Morricone 80 éve komponál, 60 éve a zene a hivatása. Több mint 450 mozi- és filmzenét, több mint 100 klasszikus művet jegyez – olvasható a weboldalán. Kilencedik magyarországi koncertje előtt, szerdán vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztjét.
Azért kapta a kitüntetést – írja az MTI -, mert kiemelkedően sokat tett a magyar zeneművészet népszerűsítéséért. Ennio Morricone világkörüli turnéin számos alkalommal dolgozott együtt magyar zenekarokkal és kórusokkal. Kertész Imre Nobel-díjas regénye alapján készült Sorstalanság c. film zenéjét is az olasz mester jegyzi. Háromszor dolgozott magyar rendezővel; Koltai Lajos a Malena, az Óceánjáró zongorista legendája c. filmekben is kérte a segítségét.
Morricone hosszú pályafutása alatt kilencszer adott koncertet Magyarországon. Bevallása szerint nagyon kedveli a magyarokat, részben a sakk, részben pedig a kiváló zenészek miatt. A zeneszerző kiválóan sakkozik, Polgár Judit nyolcszoros sakkolimpikonnal is játszott már partit (Judit nyerte meg). Örömmel tért vissza Budapestre a The 60 Years of Music Tour turné keretében. A koncertsorozat hatalmas siker, egyúttal hatalmas fizikai teljesítmény is a zeneszerzőtől – Morricone november 28-án tölti be a 89. életévét. – Ha rajtam múlik, a halálomig vezényelek – jelentette ki egy korábbi interjújában. A kor talán csak a mozgásán érzékelhető,
a színpadon egy rendkívül összeszedett zsenit láthattunk, aki lehengerlő figyelemmel képes összpontosítani a zenészekre és az énekesekre.
A The 60 Years of Music Tour koncertjeire több mint 500 ezren váltottak jegyet, ami koncertenként átlagosan 13 ezer résztvevőt jelent. Ha nem is volt a Papp László Sportaréna szerdán teltházas – akadtak foghíjas széksorok –, így is több mint tízezren (a szervezők tájékoztatása szerint 10 600-an) láthatták Morricone budapesti koncertjét.
Susanna Rigacci, Morricone állandó szólistája. Fotó: www.enniomorricone.org
Dulce Pontes és Morricone
Kétszázhuszonöt zenész és kórustag foglalt helyet szemben a mesterrel, a Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekar és a Nagyváradi Állami Filharmónia Énekkarával kibővült debreceni Kodály Kórus énekesei töltötték meg a hatalmas színpadot. (A Kodály Kórus régóta részese a nagyszabású produkciónak.) A Morricone-koncertek állandó szólistája, a svéd születésű olasz szopránkiválóság, Susanna Rigacci mellett Dulce Pontes zseniális portugál fadoénekest hallhattuk szólista vendégművészként. Két istenadta tehetség, két gyönyörűen kimunkált hang és két teljesen különböző előadásmód. Susanna Rigacci decens színpadi jelenlétéhez képest Dulce Pontes a mediterrán szenvedélyt testesítette meg a színpadon.
Morricone világa
Fotó: www.enniomorricone.org
Nem volt könnyű gyerek- és ifjúkora, sokat nélkülözött. Olaszországban a II. világháború éveiben állandósult az élelmiszerhiány. Próbálta segíteni a családját, tizenévesen külföldi – amerikai, angol, kanadai – katonáknak zenélt, akik játékát étellel honorálták.
Csodagyerekként tartották számon. A vérében van a zene, a zeneszerzés – már általános iskolásként komponált titokban. A római Santa Cecilia konzervatóriumban trombita szakon folytatott zenei tanulmányokat, emellett zeneszerzést, karéneket és kórusvezetést tanult. 1955-ben kezdett filmzenéket írni.
Amióta az eszemet tudom, rajongok a moziért. Mindent szerettem benne, csak épp a zenét nem. Nem tetszettek a musicalek, a dalokat tartalmazó filmek, a West Side Story kivételével. A kalandfilmek, a detektívtörténetek vonzottak és Hitchkock filmjei. A filmzenékről azt gondoltam, hogy nem valóságosak, a dalok hamisak. A West Side Story volt a kivétel, mert a dalok a valóságból indultak ki, a zenének valódi cselekménye volt.
Először 1964-ben Sergio Leone kérte fel Egy maréknyi dollárért című alkotásához, hogy néhány betétdalnak készítse el a hangszerelését. Tehetségére hamar felfigyeltek, mert olyan hagyományostól eltérő hangszereket alkalmazott, mint amilyen a harmonika, a harang vagy az elektromos gitár. Sorra kapta a megbízásokat, bár pályája kezdetén elsősorban westernfilm-zeneszerzőként jegyezték meg nevét számos más műfajban is maradandót alkotott.
Gyakran használom ugyanazokat a harmóniákat, mint a popzene.
Ahhoz, hogy jól működjön egy film, a zenének sajátos technikai jellemzőkkel kell rendelkeznie. Ám a zenének a filmtől függetlenül is élnie kell. Saját erőssége és autonómiája van. Ezért szervezek koncerteket a filmzenékből. Mert ez a zene saját struktúrával rendelkezik.
A filmek közönsége általában nem rendelkezik nagy zenei kultúrával. A filmvásznon megjelenő képek azonban összefonódtak a zenémmel.
Morricone mindig arra törekedett, hogy az adott film zenéjével a forgatások előtt elkészüljön. Fontosnak tartotta, hogy a zenét ne csak a rendező, hanem a szereplők is megismerjék, mert szerinte a zene befogadása nagymértékben hozzájárul a történet befogadásához és a szerep megformálását is segíti.
Morricone rendezett magánélete és szülőhazájához való hűsége is tiszteletet ébreszt sokakban. Nem fogadta el Hollywood ajánlatát, nem élt a felajánlott luxuskörülményekkel, nem költözött el Olaszországból. 1956-ban nősült meg, feleségétől, Maria Traviától négy gyermeke született. Egy életen át kitartottak egymás mellett, neje minden fellépésére elkíséri. Fia, Andrea Morricone szintén zeneszerző lett, amit Morricone eleinte ellenzett, mert attól tartott, hogy a fia nem tud kitörni az ő árnyékából.
***
A budapesti búcsúkoncertre 30 filmzenével készült. Félidőben negyedórás szünetet tartott. Íme, a koncert műsora az elhangzott zeneművekkel, zárójelben a filmcímekkel.
I. rész
The Untouchables (The Untouchables)
Deborah’s Theme (Once upon a time in America)
Baarìa (Baarìa)
Chi mai (Le Professionnel)
H2S (H2S)
Metti una sera a cena (Metti, una sera a cena)
Nuovo Cinema Paradiso (Cinema Paradiso)
Man With a Harmonica (Once Upon a Time in the West)
The Strong (The Good, The Bad And The Ugly)
The Good, the Bad and the Ugly (The Good, the Bad and the Ugly)
The Ecstasy of Gold (The Good, the Bad and the Ugly)
Nostromo (Nostromo)
Tropical Variation (Nostromo)
The Silver of the Mine (Nostromo)
II. rész
The Last Stage to Red Rock (The Hateful Eight)
La luz prodigiosa (La Luz Prodigiosa)
The Battle of Algiers (The Battle of Algiers)
Sacco e Vanzetti (Sacco and Vanzetti)
Investigation of a Citizen Above Suspicion (Investigation of a Citizen Above Suspicion)
Sostiene Pereira (Sostiene Pereira)
The Working Class Goes to Heaven (The Working Class Goes to Heaven)
Casualties of War (Casualties of War)
Abolisson (Burn!)
Gabriel’s Oboe (The Mission)
Falls (The Mission)
On Earth as it is in Heaven (The Mission)
Baaria (tarantella) (Baaria)
The Ecstasy of the Gold (The Good, the Bad and the Ugly)
Abolisson (Queimada)
A koncert felejthetetlen élmény, Morricone az érzelmek széles skáláját mozgatta meg a zenéjével és a jelenlétével. Háromszor követelte vissza a színpadra a közönség. A mester ennek eleget is tett, noha látszott, hogy a végére elfáradt. Egy korszakos zsenit, egy rendkívüli művészt láthattunk, aki az egész életét a zenének szentelte. Ha rajta múlik, a haláláig vezényel – mondta. Morriconén már nem múlik semmi. Halhatatlan.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
