„1987. február 8-án 14 óra 10 perckor találkoztunk. Tíz percet késett.” Fodor Ákos emlékest

Fodor Ákos. Nem múlik el hónap, de talán egy hét sem, hogy ne idéznénk tőle Facebook oldalunkon és ez így megy évek óta már. Fodor Ákos a magyar haiku műfaját tekintve páratlan irodalmi kincset hagyott maga után. Művészetével emberek sokaságát képes megszólítani és megérinteni. Haikui csak magyar nyelven értelmezhetőek, élvezhetőek. Fodor Ákos az anyanyelvünkön keresztül kovácsol össze bennünket.

Mégis nehéz azt mondani, hogy Fodor Ákos a miénk – valahogy nem illik hozzá a birtokbavétel. Olvassuk, rajongunk érte, de keveset tudunk róla. (Aligha létezik ember, aki társánál, Hedvignél jobban ismerte volna.) Hogy Fodor Ákos személye némiképp kifürkészhetetlen, az különös erőteret ad a költészetének. A haiku él, függetlenedve az alkotó személyétől, miközben a név – Fodor Ákos – jó ideje jól csengő fogalom. Ritka, hogy egy alkotót szinte csak a művei alapján ítélnek és szeretnek meg – Fodor Ákosnak ez sikerült. Személyét tudatosan tartotta távol a reflektorfénytől, átadta a terepet a költészetnek.

Szeretnénk tudni, persze, sokan, ki milyen ember volt Fodor Ákos. A budapesti New York Művész Páholy irodalmi estjén sok mindent megtudtunk róla.

A budapesti New York Művész Páholyban tartott Fodor Ákos est vendégei: Fodor Ákos özvegye, Podonyi Hedvig, Juhász Anna irodalmár (az est háziasszonya), Dunai Tamás színművész, Vihar Judit irodalomtörténész, műfordító, haikuköltő, egyetemi tanár

Miközben Dunai Tamás színművész Fodor Ákos haikukat olvasott fel, a közelében a kivetítőn – képernyőn – feltűnt egy fekete-fehér fotó. A kevés kép közül egy, ami a költőről az interneten fellelhető – nem szerette, ha fotózzák. Barátja és alkotótársa, Díner Tamás fényképész kapta néhanapján lencsevégre egy-egy beszélgetés közben vagy után. Az említett képen egy szép fiatal lány mosolyog a férfi oldalán. Ő Podonyi Hedvig, Fodor Ákos társa.

– 1987. február 8-án 14 óra 10 perckor találkoztunk. Tíz percet késett… – idézi fel Hedvig, aki szakdolgozatához készített volna interjút a költővel. Az első találkozást újabb és újabb követte, végül megmaradtak egymásnak három évtizedre.

Podonyi Hedvig és Fodor Ákos

TÁRSNŐM 

Ő az, aki bármi rosszban
valami jót is talál;
nélküle nehezebb volna
az élet – és könnyebb a halál.

Podonyi Hedvig író, újságíró, grafológus, írásanalitikus, és az est folyamán tőle hallhattuk adalékokat a privát Fodor Ákosról. A mítosz, mely szerint a költő megközelíthetetlen ember volt, nem nélkülözi az igazságot.

– Mindig visszahívott mindenkit, minden levélre válaszolt, udvariasan elbeszélgetett, úgy, hogy semmit nem mondott magáról, s igen, az idő előrehaladtával erősödő tendenciává vált az elszigetelődés. Szerette a megszokott környezetét, az otthon meghittségét, a kedvenc tárgyait, a biztonságos, kiszámítható körülményeket. Valószínűleg azért, mert annyira sok kiszámíthatatlan folyamat zajlott körülötte, hogy szüksége volt a külső nyugalomra ahhoz, hogy alkotni tudjon.

Szárnypróbálgatásait nem fogadta osztatlan siker – verseit kezdetben rendre visszadobták a szerkesztőségek. Első verseskötete, a Kettőspont, relatíve későn, 33 éves korában jelent meg. Haikui évtizedekkel később, az interneten váltak népszerűvé, a közösségi oldalakon jutottak el tömegekhez. Fodor Ákos nem volt hajlandó megismerkedni a számítógéppel – nem neki találták ki. Mennyit érzékelt a népszerűségből? Hedvig időnként megmutatta neki az interneten az olvasói reakciókat, olyankor nagyon örült, de nem volt öntetszelgő, nem ment utána, hogy milyen a fogadtatása a verseinek, nem érdekelte, hogy mit írnak róla. Az információkért persze hálás volt, örült a visszajelzéseknek.

LEGFŐBB BECSVÁGYAM 

mennél pontosabb mondatokat írni

a KÉRDŐJEL elé

Hogyan fedezte fel Fodor Ákos a haikut? Erre volt egy talányos válasza: a haiku találta meg őt. Rátalált a rövid vers műfajra; ráérzett, hogy ebben a koncentrált formában jól ki tudja magát fejezni. Ismerősei hívták fel a figyelmét arra, hogy a versei olyanok, mint a haikuk. Utánanézett és tudatosan kezdte követni a haiku formai követelményeit, a maga képére formálva. Fontos megjegyezni, hogy Fodor Ákos költészete nemcsak haikukból áll, nemcsak prózából, hanem hosszabb versekből is. Fordított és írt dalszövegeket is – sokoldalú alkotó.

Vihar Judit irodalomtörténész a Fodor Ákos emlékesten beszélt a haiku eredetéről, sajátosságairól.

– Szálljunk fel képzeletben egy repülőgépre, repüljünk el Japánba, időben pedig repüljünk vissza a 17. századba. Ekkor élt a japán költő, Matsuo Basho (magyarosan írva Macuo Basó), aki az ún. japán láncversek első versszakából megalkotta a haiku műfajt. A japánok régebben láncverseket írtak. Összegyűltek, iszogattak, s elkezdték a láncverset írni, mindenki hozzátett pár sort. A láncvers első három sorából jött létre a hagyományos haiku, amelyben mindig kellett szerepelnie egy adott évszakra utaló szónak. A hagyományos haikunak két pillére van: az első két sor szemben áll a harmadikkal, azzal ellentétel alkot, s ez teszi feszessé. 17 szótagból áll és szimbolikus tartalommal bír, sajátos jelképrendszert foglal magában. Példaként: ha egy versben előfordul a fenyő, az azt jelenti, hogy az illető hosszú életű lesz. Vagy: a felfelé repülő vadlúd a szerelmi bánat jelképe.

Nyár-alkony csöndjén
még sziklát is átfúr a
kabóca-lárma!

Macuo Basó Százhetven haiku – itt érhető el Fodor Ákos fordításában >>

A 20. században megjelent a modern haiku, amely szakított a szigorú tartalmi kötöttségekkel. Szólhatott bármiről. S hogy miért lett kedvelt műfaj a 21. században a haiku?

Vihar Judit válasza: mai rohanó világunkban nincs időnk Tolsztoj Háború és békéjére, a parányi műfajokat szeretjük. A haiku a legrövidebb, szinte gyöngyszerű költemény. Az egész világon népszerű.

– Magyarországra nem Keletről jött – fejti ki Vihar Judit -,  hanem érdekes módon Nyugat felől, a franciáktól, az angoloktól. A 20. század elején a Nyugat költői kezdtek haikut írni, különösen Kosztolányi Dezsőt foglalkoztatta, aki egész kötet is fordított japán haiku költőtől. 

Fodor Ákost joggal nevezhetjük a magyar haiku mesterének. Vihar Judit szerint az 1945-ben született költő a magyar haikun belül is sajátos haiku műfajt alkotott, amelyhez szervesen hozzátartozik a cím. A japán haikunak nincsen címe. Náluk nincs meg az az elvonatkoztatás, ami nálunk, Japánban mindent egészben vizsgálnak, holisztikus szemlélettel. Európában pedig mindent beskatulyázunk, a fiókoknak nevet adunk, hogy tudjuk, mit hol keressünk. Fodor Ákos haikui a címmel együtt élnek, a haikuinak 3 pillére van: az első a cím, a második a haiku 1-2. sora, a harmadik pedig a csattanó, a 3. sor. Ő hozta létre ezt a sajátos haikut. Haikuinak rengeteg nyelvi sajátossága van. Fontos jegye a lírájának a tömörség. Van, hogy egy szótagban írja meg a verset:

AZ UTOLSÓ SZÓ

Még.

Zeneileg is csodálatosak a versei, érezni rajtuk, hogy zenész versei, sőt, mit több a címeiben is jelen van a zeneiség – teszi hozzá az irodalomtörténész. Fodor Ákos életében meghatározó volt a zene is. Amikor nem írt, a legtöbbször zenét hallgatott. Mindenféle műfajra nagyon nyitott volt – említi Hedvig. Fodor Ákos évekig a Zeneműkiadó zenei szerkesztőjeként dolgozott.

ZENEIDŐ

mikor az élet
bocsánatot kér azért, 
amilyen máskor.

***

A HANGSZER,

bár nagyon tárgy; kicsit személy
– a Legcsodásabb Tények egyike.
Tiszteld, gondozd, tanuld. Zenélj.
Játssz, de ne rajta ám, hanem vele.

– Mindig azt mondta, amikor verseket írt, hogy nem dolgozik, hanem ír. Akkor dolgozott, amikor színpadi műveket fordított, dalszövegeket ír, vagy bement a Zeneműkiadóba szerkeszteni. Folyamatosan foglalkozott a versekkel, életmóddá vált számára a haiku, akár másnak a jóga. Nem időnként volt költő, 4-től 6-ig – a versírást életének a fókuszába állította – meséli Hedvig, aki azt is elárulta: magázódva beszéltek egymással Fodor Ákossal. 

– Nem különc gesztus volt. Amikor főiskolásként a nagy költővel találkoztam, a tegeződés sokkal kevésbé volt divatos, és ő is kellő tisztelettel, udvariasan viselkedett. Megtisztelt a magázódással. Nagyjából az ötödik találkozás alkalmával egymásra néztünk: nem szoktak ilyenkor már tegeződni? Megszoktuk, és magázódásnál maradtunk. (…) Szabadúszók voltunk mindketten. Az időnk nagy részét együtt töltöttük. Sok minőségi időt. 

A KÉRÉS

s ha addig élek
is: inkább engem hagyj el,
mint magad, Kedves

Ezt a haikut az élete végén írta, és a halál témája meglehetősen gyakori lírájának utolsó szakaszában.

Fodor Ákos: NE HARAGUDJ…

Szép Ernő-hangminta

Ne haragudj, ha meghalok,

s itt hagyok nem kevés, de sok

ilyen-olyan tennivalót!

– Mint a többi silány csalók,

váltig leplezzem a valót?

Mint te is: én is meghalok.

Ne haragudj, hogy meghalok

(s hogy előbb inkább, vagy utóbb?

az megtörténtéig: titok).

Ne haragudj, de meghalok,

mert élek – egyszerű dolog.

Ha jó, ha rossz: majd megszokod.

(Mit írok s míg olvashatod,

vedd úgy, hogy Hozzád szól, a Szót:

ne haragudj, ha meghalok!)

 

Az est végén felvételről hallhattuk a 2015 februárjában elhunyt Fodor Ákost – megható pillanatok voltak, Hedvig a könnyeivel küzdött. Kedvence Fodor Ákostól.

Hogy minden lefelé esik;
hogy ifjúból lesz az agg;
hogy az evőket megeszik;
hogy mindezekre süt a nap –
míg csak időnk le nem telik,
sorolhatnánk e dolgokat
s „természetes” mondjuk, pedig
érezzük: fantasztikusak.

Köszönjük, Fodor Ákos!

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő × 2 =

hirdetés