Télen „fűtenek”, nyáron hűtenek: energiatakarékos földházak, formabontók kívül-belül

Peter Vetsch svájci építész különleges földházakat tervez. Közel 100 földbe süllyesztett épületet álmodott meg pályafutása során; nagy részük Svájcban és a környező európai országokban valósult meg, de praxisa világhírű, és építészkörökben számos követőre talált.

Vetsch hagyományos épületeket is tervez, de a környezettudatos, energiatakarékos építészet elkötelezett híveként a földházak állnak hozzá a legközelebb. Az általa tervezett épületek emlékeztetnek a híres katalán építész, Antoni Gaudí által teremtett formavilágra, továbbá a szecessziós építészet jegyeit is magukon viselik.

A földház az organikus építészet környezet- és energiatudatos „modellje”, a ház szervesen együtt él természeti környezetével, nem bontja meg annak harmóniáját. A föld kiváló „szigetelőanyag”, melynek előnyeit télen-nyáron élvezhetik a lakók.

A földház előnyei

A föld hőmérséklete fagyhatár alatt állandó, tehát kiváló hőszigetelő közeg. Télen segít melegen tartani, nyáron segít hidegen tartani a belső klímát. A föld alatti házak lehűlő felülete minimális. A földház előnye még, hogy védettséget ad az esetleges felszíni természeti katasztrófáktól – szélvihar, tájfun, tornádó.

A kihívást a megfelelő telek felkutatásán és a szakszerű kivitelezésen túl az adja, hogy az épületben nincs hagyományos, sík mennyezet, a belmagasság változó; a nyílászárókat nem lehet készen megvenni vagy például a konyhabútort, sok mindent egyedileg kell gyártatni.

A földbe süllyesztett házakat is szépen be lehet rendezni, s talán meglepő, de egyáltalán nem sötétek – a hátsó részekben általában a kevésbé fényigényes helyiségek kerülnek, de Vetsch olyan földházakat is tervezett, amelyeknek szabályos kör az alapjuk, minden oldalról nyitottak, így minden helyiség elegendő természetes fényt kap a nyílászárókon keresztül.

Fotók, metszet, alaprajz: Peter Vetsch weboldaláról, www.erdhaus.ch

Egy magyar példa korábbról

Mesterházy Mónika

Alapító-főszerkesztő

Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között főként szakújságíróként ténykedtem és fenntartható építészet témaköréhez kapcsolódó szakmai konferenciák, workshopok, illetve szakkiadványok létrejöttében közreműködtem.

Újságíróként szerettem volna kimaradni a nagy médiaátrendeződésből, részben ezért hoztam létre 2013-ban ezt a független felületet. A magazin kitartó munka és elköteleződés eredménye, család, munka mellett, szabadidőnk terhére gondozzuk alkotótársaimmal.

Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom élménypedagógiai alapokon nyugvó készség- és szociális kompetenciafejlesztést célzó csoportfoglalkozások, tematikus táborok keretében. Főbb témaköreim prevenciós-edukációs területen: kortárs bántalmazás, cyber bullying, netikett, tudatos médiahasználat, ökoszemlélet, fenntarthatóság. Szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró, kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet mesterképzésén az iskolai mentálhigiénét választottam kutatási témámnak. Diplomamunkám címe: „Ki segít, ha baj van?” Mentálhigiéné általános és középiskolában.