Az Északi-sark meghódítása, avagy az első passzívház valójában hajó volt (2.)

Az első passzívház meglepő módon egy hajó volt. Fridtjof Nansen Fram (Előre) nevű sarkkutató hajója, amely nemcsak szuperszigetelt és légtömör kialakítású volt, de szélenergiával termelt elektromossággal is rendelkezett – 1893-ban! A cikk első része ITT olvasható.

1872: Északi-sarki expedíció, magyarokkal

A Ferenc József Földnek nevezett szigetcsoportot egyébként nem sokkal korábban fedezték fel, 1873. augusztus 30-án pillantotta meg először az osztrák-magyar északi sarki expedíció 24 fős legénysége. A magyar vonatkozások miatt érdemes néhány szót szólni erről az expedícióról is, mivel a Fram egyik előfutárának tekinthető, többek között ennek az expedíciónak a tapasztalataiból is tanultak a Fram építői.

 

Az osztrák-magyar Tegetthoff nevű hajó egy Németországban épített 220 tonnás gőzös volt; 1872. júniusában futott ki az Északi-tengerre, Norvégia partjainak elhagyása után irányt véve a Bering-szoros felé, az Észak-keleti Átjárót keresve, a meleg áramlatokban bízva kívántak eljutni a Csendes-óceánig, és mellesleg, ha sikerül, elérni az Északi-sarkig. A hajó azonban augusztusban néhány óra leforgása alatt a jég fogságába került, és több hónapig sodródott a jeges szélben a jégtáblák között.

 

A hajó magyar orvosának Dr. Kepes Gyulának naplóbejegyzése szerint „a Tegetthoff azon percz óta rabja és martaléka lőn a hatalmas jégnek”. A hajó 1872 őszén sodródva átlépte az északi szélesség 82. fokát, ahol a legénységnek a hideg mellett a négy hónapig tartó éjszakával is meg kellett birkóznia. A magyar hajóorvos citromlével és tokaji aszúval tartotta a lelket a legénységben. A hajóban dermesztő hideg lehetett a fennmaradt beszámolók szerint „a kajütök hőmérséklete a jégverem szintjén stagnált”. A szén – utánpótlás híján – egyre fogyott, egyre ritkábban füstölgött a gőzös kéménye. A Tegetthoff végül sohasem szabadult ki a jég fogságából, de a legénység csodával határos módon meg tudott menekülni.

1873 nyarán a matrózok földet fedeztek fel, a későbbiekben Ferenc József Földnek keresztelt szigetcsoportot. Egy hegyfokot például Budapestről neveztek el. A Tegetthoff legénysége hét hónapot töltött a Ferenc József Földön, majd amikor a hajó léket kapott, a hajót hátrahagyva elindultak, a legszükségesebb málhával megrakodva, keserves vándorlás után a partot elérve csónakba szálltak, és a Novaja Zemlja felé eveztek, ahol egy orosz bálnavadász hajó mentette meg őket, majd Norvégia érintésével 1874 szeptemberében érkeztek vissza Bécsbe.

A norvég Fram útja a sarkvidékig | A passzívház-technológia előfutárai

Nansen és társa tehát sikeresen visszatért, közben a Fram hajó nyugatra sodródott, és három év múlva szintén szerencsésen és sértetlenül elérte az Atlanti-óceán északi részét a Spitzbergák északkeleti partjainál, ahogy azt Nansen jósolta, és onnantól újra hajózott. Nansen és legénysége egyszerre értek a norvég partokhoz. Nansent hazatértekor hősként ünnepelték, de a hosszúra nyúlt kirándulás után végleg visszavonult az expedícióktól. Nansent ma a sarkkutatás és az oceonográfia megalapítója között tartjuk számon, mivel tapasztalatai és módszerei jelentősen meghatározták a sarkkutatást – nem mellékesen pedig a passzívház-technológia előfutárát láthatjuk benne.

A hajó tervezője Colin Archer volt, aki úgy tervezte a hajót, hogy a jég nyomása ne összeroppantsa, hanem a jég hátára emelje a hajót – ennek legszembetűnőbb vonzata a legömbölyített formák voltak – a jég „nem talált fogást” a hajótesten. A hajó a kor legerősebb fájából készült, helyenként az egy métert is meghaladta a szerkezet vastagsága. A vitorlák felülete elérte az 560 négyzetmétert, a kiegészítő motor 220 lóerős volt – a hajó sebessége azonban másodlagos kérdés volt.

 

Különös jelentőséget tulajdonítottak a lakórészleg hőszigetelésének, légtömörségének és a szellőzésnek – bár akkor még nem tudták, hogy egy passzívházat építettek -, csaknem száz évet kellett várni ahhoz, hogy tudományos kutatások alapján hasonló eredményre jussanak. A szükség kényszerítette rá őket, hogy egy olyan zárt teret hozzanak létre, ahol különösebb kiegészítő fűtés nélkül is túl lehetett élni, hosszútávon, és akár mínusz negyven fokos hidegben is. Csak természetes anyagokkal – linóleummal, kátránnyal, gyapjúval, és fával szigeteltek, a hőszigetelés vastagsága 40 centi volt, olyan szintű, akárcsak a mai passzívházakban. A természetes megvilágítást 3 rétegű üvegezésen keresztül oldották meg, és nem volt szükséges fűteni a hajón, a legénység testhője, a főzéshez felhasznált hő, és a világításra szánt olajmécsesek elegendő hőmérsékletre fűtötték a kabinokat. A szellőztetést ablaknyitás nélkül, kis ventillátorokkal oldották meg. Az elektromos izzókkal történő világításhoz szélgenerátorok adták az energiát – tehát a Fram lényegében zéróenergiás volt.

A korábbi expedíciók kudarcai többek között ezért következtek be, mert európai gondolkodással, nagy expedíciókkal, sok emberrel és anyaggal kívánták elérni a célt, míg Nansen kicsi, de nagyon jól felkészített csapattal vágott neki az útnak. Sikere részben a passzívház módon kialakított hajónak is köszönhető. Nansen egyébként továbbfejlesztette a síelési technikát, a ruházatot, a sátrakat és a főzési technikát és még sok mindent. Amundsen, Scott és a Déli Sark többi felfedezője szintén Nansen nyomdokaiban jártak. Nansen rekordját öt év múlva megdöntötte egy olasz expedíció, az északi szélesség 86°34′-ig eljutva, azonban a kutyaszánokkal vontatott expedíció nem tudott sikeresen visszatérni.

Számunkra, az utókor számára elsősorban a Verne Gyula tollára kívánkozó lenyűgöző teljesítmény a tanulságos, de a passzívház előfutárok sorában is előkelő helyet foglal el ez a különleges építmény. Abból a korból, amikor még nem volt pontosan előre látható, merre veszi útját a technikai fejlődés. A hamarosan felfutó olajtermelés egy időre eldöntötte ezt a kérdést, azonban az olajkorszak végére érve, napjainkban ismét hasonló kérdésekkel találjuk szembe magunkat, mint a százhúsz évvel ezelőtt élt emberek.

 

szekerlaszlo

Összeállította: Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató

Ajánló

Fram

Az Északi-sark meghódítása, avagy az első passzívház valójában hajó volt (1.)

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

16 − 10 =

hirdetés