Gyerekek, szülők válás után, járványhelyzetben. Lássunk tisztán kényes kérdésekben: láthatás, kapcsolattartás karantén, kórházi kezelés idején
Válás után eleve érzékeny téma a kapcsolattartás, játszmák tárgya lehet a felek között, hogy a gyerek mikor, hová mehet, ki lehet jelen, kié a hétvége, kié a hétköznap, ki hogyan neveli a gyereket, mit enged meg neki, kié december 24. és a többi… A járványügyi helyzetben fokozott figyelmet igényelnek ezek a kérdések. Jogi szakértőt kérdeztünk a tavaszi tapasztalatokról, illetve az azzal kapcsolatos félelmekről is, hogy mi történik, ha a gyerek vagy a szülő kórházba kerül.
Az elvált szülők közötti problémákat sok esetben mélyítette a tavaszi helyzet, akár magával a járvánnyal és a szabályokkal kapcsolatos vélemények különbsége is felelevenítheti a régi ellentéteket, nem beszélve az otthontanulás megszervezéséről: az egyik szülő a másik egész személyiségét tarthatja veszélyforrásnak, mondván, olyan felelőtlen, biztosan nem követeli meg a gyerektől a maszkviselés szabályait vagy nem kelti fel időben reggel és elmarad a tanulással stb.
Újraindulhatnak a régi viták forgatókönyvei, miután az értelmezésbeli különbségeknek most sokkal nagyobb súlya van a koronavírus miatt. A helyzet ráadásul fokozódik, a mindennapokban is érezhetően jobban terjed a fertőzés, mindenkinek van már jó pár ismerőse, aki éppen beteg vagy már átesett a betegségen, elhunytról is sokan tudnak.
A láthatással kapcsolatos problémamegoldás sikeressége legtöbbször azon múlik, hogy a szülők milyen érzelmi állapotban vannak a jelen helyzetben, hogyan zajlott le a válás és milyen volt a kapcsolattartás korábban. Az világos, hogy közös megegyezéssel mindig joguk van eltérni attól a rendtől, amit korábban ők maguk, a bíróság vagy más hatóság elrendelt. Sok olyan tavaszi esetről tudunk, amikor a kezdeti viták végül elsimultak.
– A volt feleségem eleinte húzódozott odaadni a gyerekeket a kijárási tilalom alatt, mert én kénytelen voltam bejárni a munkahelyemre – meséli Zsolt. – Idővel azonban rájött, hogy a nap huszonnégy órájában nagyon fárasztó egyedül a gyerekekkel, így aztán örült is, hogy egy kicsit megszabadulhatott tőlük a hétvégén. A gyerekeknek pedig kifejezetten jót tett a környezetváltozás, nyűgösek voltak a folyamatos bezártságtól, egyhangúságtól.
Hasonló tapasztalatokról számolnak be a mozaikcsaládok, amelyekben a kapcsolattartás révén lényegében véve három család is összeköttetésbe kerülhet (ha nem több) egy olyan szülőpáron keresztül, akik mindketten hoztak a párkapcsolatukba gyerekeket.
– Eleinte aggódtam amiatt, hogy összefertőzzük egymást, most is aggódom, de azt láttam, hogy a kislányomnak annyira jót tesz a mostohatestvére társasága, annyira hiányzott neki más gyerekek társasága, nem akartam ettől az élménytől megfosztani, se az apjától – meséli Anna. – Bízom benne, hogy ők is hasonló óvatossággal járnak el, mint én, szerencsére, ebben nem volt okom kételkedni. Persze, így is kockázatos ez a helyzet, ha valamelyikünk megfertőződik, a gyereken keresztül vagy tíz ember is érintett lehet. De azt gondolom, ma már annyi helyről megtalálhat minket a vírus, hogy nem pont a család az, amitől elsőként el kell zárni a gyereket.
Máshol pedig a munka és a tanulás összeegyeztetése befolyásolta a kapcsolattartás változását.
– Éppen februárban költöztem el otthonról, a feleségem nagyon pipa volt, mert ugyan sok éve küszködtünk és rég elhidegültünk egymástól, ő még nem akarta feladni – mondja Gábor. – Ez a gyerekek elhelyezésével kapcsolatban is sok vitát generált, alapvetően megosztott gyerekfelügyeletet akartam volna, de persze ő ezt ellenezte. Aztán bezártak az iskolák, és kiderült, hogy bármennyire is szokatlan, jobban megy nekem a közös tanulás a gyerekkel, ezzel párhuzamosan a home office, miközben a karriert építő feleségem számára a hétvégék voltak ideálisak. Furcsa, de megcserélődtek a szerepek. Azóta könnyebben meg tudjuk beszélni, kinél, mikor, mennyit legyenek a gyerekek, sokkal együttműködőbb és számít rám.
A március 27-én megjelent kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet szerint a lakóhely elhagyásának „alapos indoka” volt a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlása. Ez alapján valószínűsíthető, hogyha újfent ilyen jellegű szigorításokat vezetnek be, az hasonló körülmények között folyik majd.
– Az este nyolc óra utáni kijárási korlátozás esetében sajnos ezt a kitételt kihagyták, a gyerekkel a kapcsolatot úgy kell fenntartani, hogy nyolcra mindenki hazaérjen. Ez azért problémás, mert ha messzebb laknak egymástól, például az egyik szülő vidéken, két-háromszáz kilométerre, a helyzet a kapcsolattartás rovására mehet – mondja dr. Bárdossy-Sánta Nóra, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Gyermekjogi Központjának programvezetője. A szervezet tavasszal létrehozott egy segélyvonalat a témában, ezt szükség esetén újra indítják majd, illetve addig is van egy chatbot, amelynek segítségével többek között ebben a témában is lehet tanácsot kérni, illetve vannak segítő összefoglalóik.
Tehát a veszélyhelyzet nem akadályozza a kapcsolattartást, ha viszont a gyermek hatósági házi karanténba kerül, akkor szünetel. Amennyiben a szülők között nem olyan felhőtlen a viszont, érdemes írásban is jelezni ennek az okát, mivel ezt a törvény is szabályozza ilyen esetekben. Mivel a jogosult szülő nem tehet arról, hogy elmaradt a találkozás, a karantén vége után pótolni kell a találkozást, legkésőbb hat hónapon belül. Közös szülői felügyelet esetén, ha a szülők 50-50 százalékban gondoskodnak a gyerekről, akkor a karantén esetén maradjon annál a szülőnél a gyermek, akivel éppen együtt tartózkodik.
Az egészségügyi válsághelyzet ugyanakkor bizonyos esetekben okot adhat arra, hogy megpróbáljanak alternatív kapcsolattartási módokat választani a szülők. Ilyen például, ha krónikus betegséggel küzd a gyerek vagy nagyszülővel él együtt. Az előbbi esetben a gyermek biztonságának és kapcsolattartáshoz való jogának együttes érvényesülését kell figyelembe venni, az utóbbi esetben megoldás lehet az is, hogy például a szabadban legyen együtt a gyerek a különélő szülővel. A legjobb az, ha közösen találnak megoldást a szülők, illetve érdemes használni kapcsolattartásra a telefont és a videochatet is, illetve megint csak utólag bepótolni a hiányzó alkalmakat. Egyébként ez hasonlóképpen szokott történni a külföldön élő szülőkkel is, miszerint inkább tömbösítve, hosszabb ideig vannak együtt a gyerekkel, de ritkábban.
Ha egészségügyileg nem indokolt a kapcsolattartás elmaradása, akkor annak akadályozása felróható a gondozó szülőnek.
– Nem szabad elfelejteni, hogy a kapcsolattartás a gyerek érdeke és joga, ez elsősorban nem a másik szülőről szól, hanem a gyerekről – szögezi le dr. Bárdossy-Sánta Nóra. – Gyermekjogi szempontból súlyosan elítélendő az, ha valaki a közegészségügyi válsághelyzetet arra használja, hogy a gyerek és a különélő szülő közötti kapcsolatot akadályozza. Ha ezekben az esetekben a különélő szülő bírósághoz fordul, akkor a bíró valószínűleg pótoltatni fogja az alkalmakat. Erre volt már példa, kértünk e tekintetben hivatalos iránymutatást a bíróságtól, ez egyelőre készül.
Az is látszik, hogy hosszú hónapoknak nézünk elébe, adott esetben akár újabb hullámokra is készülhetünk, tehát muszáj egy olyan megoldást találni, ami hosszú távon is működik, az nem opció, hogy a gyerek hónapokig ne láthassa az egyik szülőjét.
– Érdemes az ő véleményét is figyelembe venni az érettségétől függően, persze nagyon fontos, hogy közben véletlenül se toljuk rá a felelősséget. Ne mondjuk ilyesmit például, hogy meghalhat miatta a nagymamája. Tizenkét éves kor feletti gyermek esetén a kérését egyébként is fokozottan figyelembe kell venni, mintahogyan az a hatósági eljárásokban is történik, nem hozhatnak a véleményével ellentétes döntést – így a jogász.
Persze, ahogy engedni kell a gyereket, úgy időben haza is kell vinni, a kijárási tilalomra hivatkozva nem lehet megszegni a megállapodást. Kizárólagos szülői felügyelet esetén, tizennégy éven aluli gyermeknél mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gyermek visszakerülhessen ahhoz a szülőhöz, akivel egyébként él.
A megegyezés a legtanácsosabb opció, habár a szülők megszűntek házastársak lenni, szülőtársként még együtt kell működniük. Nem a jogszabályokra kell támaszkodni ilyen helyzetben, hanem a józan belátásunkra és a gyermek iránti szeretetünkre. Különösen azért is visszatetsző a vita, mert a járványhelyzet a gyereket is bizonytalansággal tölti el: ha bezárják az óvodát, az iskolát, annak jelentőségét ő is megérti a maga szintjén, most már egyre gyakoribb az, hogy beteg a tanító- vagy óvónéni, az egyik társa nem jön iskolába, mert a szülei betegek, közben a tévéből, rádióból pontosan kihallja a lényeget, hogy nagy baj van, illetve maga is tapasztalja például a maszkviselésen keresztül a szigorodó szabályokat. Ezt a bizonytalanságot fokozhatja, ha a szülei újra hadakozni kezdenek egymással.
Egy másik gyermekjogot érintő kérdés a szülővel való kapcsolattartás a kórházban.
Ha a gyereket a kórházon belül elkülönítik, mert pozitív a tesztje (ehhez nem feltétlenül kellett Covid miatt kórházba kerülnie, ott a tesztet elővigyázatosságból elvégzik), akkor erre nincs lehetőség, mert hermetikusan elzárják. Komoly járványügyi helyzet esetén a közegészségügyi szempontok sajnos felülírhatják az olyan alapvető jogosultságokat is, mint amilyen a kapcsolattartási jog. Ilyen esetben a gyerek, a szülő és az egész társadalom érdeke megkívánhatja ezt. A témában itt is lehet olvasgatni.
Ha a gyerek nem koronavírusos, akkor az adott kórház aktuális és egyedi szabályzata a mérvadó, de sajnos előfordulhat, hogy még a szoptatás ideje alatt is korlátozzák ezeket a jogokat. Ugyanakkor az már a kórház felelőssége, hogy megteremtse a lehetőséget az anyatej biztonságos bejuttatására.
– Ha az egész intézmény nincs lezárva, akkor a kórházba be lehet menni, és ott például a folyosón, távolságot tartva látni a gyereket, integetni neki – mondja dr. Bárdossy-Sánta Nóra. – A megfelelő tájékoztatáshoz is joga van a szülőnek.
Az megint egy másik kérdés, hogyha az egyedülálló szülő, vagy netán mindkét szülő kórházba kerül a vírusfertőzés miatt, és nem tudják rábízni a gyereket senkire, mert az idősebb nagyszülőkre kockázatos, és nincs senki, aki gondoskodna a gyerekről, akkor a gyámhatóság ideiglenes hatállyal elhelyezi gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél. De inkább érdemes a család egy barátját, netán a gyerek egy barátjának a szüleit megkérni.
Ha pedig az a helyzet áll fent, hogy kórházba kerülés miatt a családban egy idős, beteg rokon marad ellátás nélkül, az önkormányzat szolgáltatásai vehetők igénybe, minden településen elérhetőnek kell lennie közétkeztetésnek, házi segítségnyújtásnak, nappali ellátásnak. Ha valaki nem látható el az otthonában, akkor szociális intézményben, például idősek otthonában vagy fekvőbeteg-ellátásban helyezik el.
Hasznos információk a témában: hintalovon.hu tasz.hu
Zöld Toll-díjas újságíró, szerkesztő
Közel 20 éve dolgozom újságíróként és szerkesztőként, sokáig kulturális vonalon is tevékenykedtem, aztán megtaláltak az ökológiával, megújuló energiával, fenntartható technológiával kapcsolatos témák: ebben igazán megtaláltam önmagam, emberként, újságíróként is – a szakmai elismerések is így értek el. Elsősorban a környezettudatosság érdekel, ezt a kérdéskört olyan szempontból érdemes megközelíteni, amely a hétköznapi embert a leginkább érdekelheti: inkább a gyakorlat, mint az elmélet oldaláról, inkább a megvalósult, működő projekteket ismertetve, mint a távoli jövőbe vesző álmokat. Szeretem bemutatni az embereket, akik megalkotják vagy alkalmazzák az alternatív módszereket, ezenkívül szívesen foglalkozom a közösségeket teremtő, illetve erősítő mozgalmakkal, mint amilyenek a nagyvárosi közösségi kertek vagy a közösségi mezőgazdálkodás… Megtépázott az élet; mindig azt igyekszem átadni, hogy – bármilyen közhelyes is – a szeretet a legfontosabb. Ha azokkal lehetsz, akik szeretnek és akiket szeretsz. És ha erre figyelsz, örülni fogsz a kávénak reggel, az éppen következő évszak jeleinek az utcán, egy mosolynak egy idegentől, az alvó kisgyerekednek vagy annak, hogy jól áll a hajad reggel és nem kell beszárítani… Az élet szép. Tényleg.
