November 20. a Gyermekjogok Világnapja. Az alábbi jogok mindenkit megilletnek, aki még nem múlt el 18 éves

Nélkülözés. Bántalmazás családon belül és kívül. Gondatlanság, veszélyeztetés. Hátrányos megkülönböztetés. Abúzus… A sor folytatható lenne. Nem pusztán elítélendő jelenségek ezek, de jogsértést, törvénybe ütköző magatartást is jelölnek, s különösen nehéz higgadtnak maradni, ha gyerekek vannak mindezeknek kitéve.

November 20. a Gyermeki Jogok Világnapja. Ahhoz, hogy a gyerekek jogai ne sérülhessenek, minden felnőttnek tisztában kellene lennie a gyerekek jogaival.

Ezzel együtt sem garantálható, hogy a jogok maradéktalanul érvényesülnek… A világnap jó apropó arra, hogy tudatosítsuk: a gyerekeket jogszabályok tömkelege védi. Ahogy a törvények kapcsán mondani szokás: a nem tudás nem mentesít a következmények alól. Ráadásul a gyerekeknek joguk van megismerniük a jogaikat… Segítsd őket ebben!

 

Gyerekjogok gyereknyelven

Minden 18 éven aluli gyermeknek számít. Az alábbi gyermekjogok mindenkit megilletnek, aki még nem múlt el 18 éves.

Tilos a megkülönböztetés! Mindegy, hogy milyen színű a bőröd, milyen nyelven beszélsz, kik a szüleid, milyen a családod; miben hiszel, mit gondolsz, valamilyen fogyatékossággal élsz-e vagy sem, szegény vagy-e vagy gazdag; mert ezek a jogok mindenkit ugyanúgy megilletnek.

Minden téged érintő helyzetben a felnőtteknek olyan döntést kell hozniuk, ami neked a legjobb.

Az államnak mindent meg kell tennie – amit csak tud -, hogy a gyermekjogok Magyarországon a lehető legjobban érvényesüljenek.

Elsősorban a szüleid dolga, hogy megtanítsák: milyen jogaid vannak, és hogyan élhetsz velük.

Jogod van ahhoz, hogy teljes életet élj, és fejleszd a képességeidet.

Jogod van ahhoz, hogy nevet és állampolgárságot kapj. Jogod van ahhoz, hogy ismerd a szüleidet, és hogy ők gondoskodjanak rólad.

Az államnak tiszteletben kell tartania a nevedet, állampolgárságodat és a családi kapcsolataidat. Ezek olyan jogok, amiket senki nem vehet el tőled.

Nem szakíthatnak el a szüleidtől. Egy gyereket csak akkor lehet kiemelni a családjából, ha ez az ő érdekében feltétlenül szükséges (például  bántják, vagy nem törődnek vele). Ha a szüleid külön élnek is, jogod van kapcsolatot tartani mindkettőjükkel.

Ha valamelyik szülődtől távol, egy másik országban élsz, jogod van ahhoz, hogy szabadon meglátogassátok egymást. Az államoknak hagynia kell, hogy ha akarjátok, összeköltözzetek, és együtt éljetek.

Egyik szülő sem viheti külföldre a gyerekét úgy, hogy a másik szülő ne tudjon erről. Ha ez mégis megtörténik, az államnak kötelessége mindent megtenni azért, hogy a gyerek visszakerüljön abba az országba, ahonnan elvitték.

Minden téged érintő ügyben jogod van elmondani a véleményedet. A felnőtteknek meg kell hallgatniuk téged, és meg kell fontolniuk, amit mondtál.

Minden gyereket megillet a szólásszabadság. Jogod van nyilvánosság előtt elmondani a véleményedet és ötleteidet, valamint megismerni mások ötleteit és véleményét.

Jogod van ahhoz, hogy azt gondold, amit akarsz, és hogy csatlakozz egy valláshoz.

Szüleidnek segítenie kell abban, hogy megtanuld, mi a különbség jó és rossz között.

Jogod van ahhoz, hogy más gyerekekkel találkozz, barátkozz. Jogod van arra is, hogy együtt klubot alapítsatok.

Jogod van a magánélethez. Senki nem terjeszthet rólad hazugságokat, és senki nem nézhet bele a levelezésedbe vagy mehet be a lakásotokba engedély nélkül.

Jogod van ahhoz, hogy információt szerezz. A felnőtteknek segíteniük kell abban, hogy olyan információkat kapj, amiket megértesz.

Elsősorban a szüleid dolga, hogy gondoskodjanak rólad és felneveljenek. Nevelésedkor azt kell tenniük, ami neked a legjobb.

Senkinek nem szabad megütnie, vagy más módon bántania téged. A felnőtteknek óvnia kell a gyerekeket mindenféle erőszaktól, zaklatástól vagy elhanyagolástól. A gyerekeket saját szüleik sem üthetik meg, vagy bánthatják más módon.

Ha nincsenek szüleid, vagy ha nem vagy biztonságban szüleidnél, különleges védelemhez és segítséghez van jogod.

Örökbefogadáskor a felnőtteknek azt kell nézniük, hogy a gyermeknek mi a legjobb.

A más országokból menekültként érkező gyermekek ugyanolyan fontosak, őket is ugyanolyan védelem, és jogok illetik meg, mint a magyar gyerekeket.

Ha egy gyermek fogyatékossággal él, akkor joga van a különleges gondoskodáshoz és segítséghez, hogy teljes életet élhessen.

Jogod van az egészséges élethez. Ez azt jelenti, hogy például orvosi ellátást és gyógyszereket kell kapnod, ha beteg vagy. A szüleidnek igyekezniük kell úgy táplálni és gondozni téged, hogy ne legyél beteg. A gazdagabb országokban élőknek segíteniük kell a szegényebb országban élőket, hogy ez megvalósulhasson.

Ha nem a saját családodban nevelkedsz, hanem intézetben vagy nevelőszülőknél, akkor időnként ellenőrizni kell, hogy jól vagy-e, jó helyen vagy-e.

Ha szegényebb családban élsz, az állam köteles titeket támogatni és segíteni.

Jogod van ahhoz, hogy mindent megkapj, ami a jóllétedhez és fejlődésedhez szükséges. Ez azt jelenti, hogy a felnőtteknek gondoskodniuk kell arról, hogy legyen például ételed, ruháid és lakhelyed. Ha szüleid ezeket nem engedhetik meg maguknak, az államnak kell segítenie.

Jogod van a tanuláshoz! Az államnak ingyenes iskolákat kell fenntartania. A tanárok az iskolákban csak úgy fegyelmezhetnek, hogy nem sértik meg az egyezményben felsorolt jogaidat. A gazdagabb országokban élőknek segíteniük kell a szegényebb országokban élőket, hogy ezt teljesíteni tudják.

Az oktatásnak olyannak kell lennie, hogy fejlessze a személyiségedet és a képességeidet. Meg kell tanítaniuk téged a saját jogaidra, és mások jogainak tiszteletére. Fel kell készíteniük minden gyermeket arra, hogy békés, és felelősségteljes életet éljenek.

Ha egy kisebbségi csoporthoz tartozol, jogod van a saját kultúrád, nyelved és vallásod gyakorlásához.

Jogod van játszani! A felnőtteknek támogatniuk kell abban, hogy a szabadidődben kulturális, művészeti vagy sportfoglalkozásokon vehess részt.

Az államnak védenie kell téged mindenféle veszélyes munkától, amely az egészségedet, vagy a tanulmányaidat veszélyeztetné. Ha diákmunkát végzel, nem használhatnak ki téged, és igazságos fizetést kell kapnod.

Védelem illet meg téged mindenféle tiltott kábítószertől, és a drogkereskedelemtől.

Védelem illet meg a szexuális bántalmazástól és zaklatástól. Ez azt jelenti, hogy senkinek nincs joga olyasmit tenni a testeddel, amit te nem akarsz (például megérinteni a testedet). Nem szabad téged lefotózni sem, vagy olyan szövegek elmondására kényszeríteni, amit te nem akarsz.

Az államnak védenie kell attól, hogy elraboljanak és eladjanak.

Semmilyen módon nem szabad téged kihasználni, vagy kizsákmányolni, mert ez veszélyezteti a jóllétedet és az egészséges fejlődésedet.

Még ha valami rosszat teszel is, senkinek nincs joga ahhoz, hogy úgy büntessen, hogy azzal fájdalmat okozzon vagy megalázzon. Nem zárhatnak börtönbe, kivéve, ha nincs más megoldás. Ilyenkor jogod van a különleges bánásmódra és arra, hogy a családod rendszeresen látogathasson.

Jogod van ahhoz, hogy háború idején megvédjenek. 15 éves kor alatt nem sorozhatnak be katonának vagy küldhetnek harcolni.

Ha bántalmaztak, vagy elhanyagoltak téged, jogod van a különleges gondoskodáshoz és védelemhez.

Jogod van a védelemhez, ha valamilyen bűncselekmény elkövetésével vádolnak. A rendőröknek, jogászoknak, bíróknak tisztelettel kell bánniuk veled, és meg kell arról győződniük, hogy mindent értesz, ami veled történik.

Ha egy országban a szabályok még jobban védenek téged, mint ez az egyezmény, akkor azokat kell figyelembe venni.

Forrás: unicef.hu

Kapcsolódó törvények köre

Magyarország Alaptörvénye 
2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről
2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

húsz − 6 =

hirdetés