Az örömszerzésen és az ünneplésen túl: a gyereknap valódi üzenete
Bár Törökországban már 1920-ban tartottak gyermeknapot, a nagyobb áttörés 1925-ben következett be, amikor is a genfi Egyesült Nemzetek Gyermekjóléti Világkonferenciáján döntöttek a nemzetközi gyereknap bevezetéséről. Napjainkban a világ több mint száz országában kiemelt ünnep, Magyarországon május utolsó vasárnapja a gyerekeké. Ez a nap az ünneplésen túl a gyerekek jogaira, védelmük fontosságára hívja fel a figyelmet.
A gyerekek helyzete a világ különböző részein jelentősen eltérő, és számos tényező befolyásolja, például háborúk, szegénység, hiányzó oktatás vagy egészségügyi ellátás. A legkritikusabb helyzetű területek általában a fejlődő országokban, konfliktusövezetekben és extrém szegénységben élő közösségekben találhatók.
A gyereknap – az ünneplésen, a gyerekeknek szervezett változatos programokon túl – a gyermekjogokra is felhívja a figyelmet. A Gyermekjogi Egyezmény nemzetközi megállapodásként 1989-ben jött létre annak érdekében, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat vegyék figyelembe. Magyarország 1991-ben írta alá az egyezményt, s ezzel összhangban ugyanebben az évben lépett hatályba a gyermekvédelmi törvény.
A Gyermekjogi Egyezmény 3 fontos pillérre épül: gondoskodás-ellátás, védelem, részvétel joga.
Gondoskodáshoz, ellátáshoz való jog
A gyerekek ellátása, táplálása, tanítása, testi-lelki védelme minden társadalom kiemelt feladata. A gondozás és ellátás azt is jelenti, hogy a gyerekek is hozzáférhetnek különféle erőforrásokhoz, de olyanokat is megkaphatnak általa, mint a szeretet, az önbecsülés, a tudás, és a bennük rejlő képességek kibontakoztatása.
A védelemhez való jog
A védelem nemcsak a szülők feladata, hanem mindenki másé, aki a gyerekekkel kapcsolatba kerül, így a családnak, a kisközösségnek, az intézményeknek és szakembereknek, és a törvényalkotóknak is figyelniük és védeniük kell a gyerekeket.
A részvétel joga
A gyerekeknek joguk van részt venniük az őket érintő döntések meghozatalában, ami azt jelenti, hogy a gyerekek megnyilvánulhatnak, egyénenként és csoportban is, a velük kapcsolatos döntésekről, elmondhatják véleményüket, kifejezhetik érzéseiket ezek kapcsán. (Szerkesztői megjegyzés: talán ezt a jogot a legnehezebb átvinni a gyakorlatba, vagyis érvényesíteni.)
Gyakran hallani manapság felnőttektől, köztük pedagógusoktól is (tisztelet a kivételeknek!), hogy a gyerek jogai túlhangsúlyozottak, s sokan közülük tisztában vannak az alapvető jogaikkal, de a gyermekek kötelességeiről kevesebbszer esik szó.
Mint az A gyermek és a szülő jogai és kötelességei c. online kiadványban olvasható: „a gyermekek kötelességteljesítését csak abban az estben lehet számon kérni, ha a nevelésük során lehetőségük volt elfogadni és szeretni saját magukat és a környezetükben élőket. Ha nem tanulhatta meg a gyermek, hol vannak a határok, melyek a szabályok az életben, akkor nem várható el tőle, hogy ezek szerint viselkedjen.
A gyermek kötelessége, hogy
- gondozása, nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön,
- képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek,
- tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.”
A Gyermekjogi Egyezményt 196 ország fogadta el, azonban a Föld különböző részein az eltérő feltételek és életkörülmények alapvetően meghatározzák a gyerekek (és a felnőttek) életét és lehetőségeit. Az alapvető jogok azonban mégis minden gyermeket azonos módon illetnek meg, arra való tekintet nélkül, hogy hol és milyen körülmények között él, milyen nemzetiségű, milyen nyelven beszél, milyen a bőrszíne vagy a vallása, hogy fiú-e vagy lány, vagy esetleg valamilyen fogyatékossággal él.
Az UNICEF weboldalán a gyermekjogi egyezmény „gyermeknyelven”, vagyis könnyen értelmezhető formában is elérhető, letölthető. Itt találják az érdeklődők >>
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
