Gyerekségek. Négyéves fiam a testvérféltékenységről, a halálról és a szobatisztaságról
Szórakoztató kalandozások Simon világában.
Tesóság
Egyke vagyok, a férjem is az. Manka két évvel Simon után született, így felkészületlenül ért bennünket, hogy a testvérféltékenység csupa nagybetűvel szerepel a mindennapjainkban.
A fiam egyforma intenzitással vágyja és taszítja el magától a húgát. Az ölelésnek induló mozdulatából sokszor csípés lesz, a simogatásból ütés, a csitító, esti elköszönésből fülbe harsogott üvöltés – töretlen intenzitású kísérletsorozat arra, hogy „Manka mitől sírja el magát”.
És mióta gazdagodik Simon szókincse, egyre érthetőbb, hogy mi zajlik benne.
Minden kis babát szeretek, csak Mankát nem. Mert Manka itt lakik.
Kérek egy új kis babát, aki nem veszi el a játékaimat. Manka már régi. Ő már nem kell. Hozzatok egy Kis Krumplit, aki még nem sikít, ha fejbe verem.
Anya, ne legyél dühös Mankára, mert akkor nem leszek a barátod. Mankára csak én lehet mérges. Apa, ha rákiabálsz Mankára, akkor eljöhetsz a születésnapomra.
Anya, ha kiabálok Mankával, akkor szomorú lesz a gyerekkora?
Elmúlás
Nyáron Simon kíváncsiságból szétlapított néhány szent jános bogarat az erdő széli játszótéren. Fejcsóváltam érte, és az őszinteség jegyében tudattam vele, hogy így a bogár meghal. Nem él. Nem mozog. Eltörik. Elromlik. Kifogy az eleme.
A Mindenszenteki gyertyagyújtásra a fiam így dolgozta fel a történteket.
Anya, mondd el az Altatót!
József Attila: Altató. Lehunyja kék szemét az ég…
Te ismerted az Attilát Anya?
Nem, Szívem. Őt nem ismertem, mert már nem él.
Miért nem él?
Mert régen született.
De Manka bölcsődéje a József Attila utcában van. Nem ott lakik az Attila?
Nem Simon.
Meghalt?
Igen.
Miért? Őt is kilapította valami?
Őőőő. Hát igen. Egy vonat… (Jézusom! Ez a rész valóban nem volt betervezve!)
Számolom a gyertyákat Anya! Egy, kettő, három, nyolc. A Tata apukája sem él, Mari mama anyukája sem él, Duci mama anyukája sem él, Duci mama apukája sem él, és a József Attila sem él.
Először kisbabák voltak, azután túl nagyok lettek és régiek. Kifogyott az elemük. Az Attilát pedig elütötte a vonat.
Mint a rókát.
Hát valahogy úgy, Simon.
Szobatisztaság
Nekem már nem kell alibi!
???
Mondom már: nekem nem kell alibi!
Ezt fejtsd ki Simon…!
Én már nem bilizek! A kisbabák a pelusba kakilnak, a nagyfiúk meg a wc-be.
És akkor te mi vagy Simon? Kis baba, vagy nagyfiú?
Őőőőő… Ez egy nehéz válasz. Inkább induljunk most haza.
Bíró Rita life coach
www.izekesivek.hu
A képeken Bíró Simon látható
1969-ben születtem, a pályámat szülésznőként kezdtem Szegeden, azután világgá mentem, és Ausztráliában éltem 5 évig. A Janus Pannonius Tudomány Egyetemről és a Külker Főiskoláról gyűjtöttem diplomákat, és hosszú évekig HR szakemberként dolgoztam.
Iskolai végzettségeimet, valamint az élettől és a saját önismereti utamból nyert tudást, bölcsességet, és a hitemet ötvöztem hivatássá, és másfél évtizede segítőként dolgozom.
Nagyon sokféle élethelyzettel találkozom; munkahelyi, és magánéleti problémákkal, erőt vivő feladatokkal, elvárásokkal, fel nem ismert elakadásokkal. A segítő beszélgetések mentén a hozzám fordulóknak sikerül tisztábban látni magukat, és megtalálni az erőforrásaikat ezek kezeléséhez, megoldásához.
