Gyermekek gyásza. Filmek, könyvek, melyekkel segíthetjük a veszteségfeldolgozást
Egy szeretett ember elvesztése a felnőtteket is megviseli, ám a gyermekek gyásza ennél is komplikáltabb.
Mint arra a Napfogyatkozás Egyesület Reményvirág programja is felhívja a figyelmet: „a gyerekek sokszor egyedül maradnak a gyászukkal, mert az intézményrendszerben kevéssé ismerik a gyermekek korosztály szerinti gyászának sajátosságait, valamint a szülők sokszor maguk is gyászolnak, így nehezen tudják gyermeküket támogatni a számukra szükséges módon”.
A Reményvirág program egy bevált finn módszert honosított meg Magyarországon, ennek lényege, hogy az önsegítő csoportokban a gyászoló gyermek saját korosztályában hasonló sorsú gyermekek által kap segítséget veszteségének feldolgozásában. A csoportfoglalkozások fő eleme a játék, miközben a gyermekek különböző kreatív technikákkal, saját alkotások által dolgoznak fel egy-egy adott témát, szakemberek vezetésével. A gyerekekkel és a szülőkkel párhuzamosan két szakember dolgozik. Az induló gyászcsoportokról bővebben ITT találnak információkat az érdeklődők >>
Az alábbi irodalmi művek, publikációk, tanulmányok nemcsak gyászfeldolgozással foglalkozó szakemberek számára lehetnek hasznosak, szülők figyelmébe is ajánljuk.
Online olvasható
Balogh Klára: Az egyén gyásza a család rendszerében >>
Simkó Csaba: Hogyan segítsük elfogadni gyermekünknek az elfogadhatatlant? >>
Hogyan lehetsz szülőként támasza gyászoló gyermekednek? >>
Könyvek
Singer Magdolna: Ki vigasztalja meg a gyerekeket?
Súlyos veszteség idején a gyerekek legtöbbször nem tudják megfogalmazni, min mennek keresztül. Modern világunkban ráadásul a gyász tabu: a felnőttek sokszor saját érzéseikkel sincsenek tisztában, nemhogy a gyerekekével. Így a hiány meggyászolásában – ha egyáltalán megtörténik – a kicsik általában magukra maradnak, és ez a magány és elhagyatottság felnőttéletükre is kihat. Singer Magdolna gyászterapeuta bevezet minket egy rejtett világba: gyerekek és felnőttek mesélnek fiatalon átélt veszteségeikről, és arról, miként tudtak megküzdeni fájdalmas érzéseikkel. Harminc különálló történet segít megérteni, mit éreznek és észlelnek a gyermekek válás és halotti gyász idején, a megható önvallomásokból pedig az is felsejlik, hogyan vigasztalhatjuk, támogathatjuk őket életük e nehéz szakaszában.
Polcz Alaine: Meghalok én is?
A megrázó kötet a szerző évtizedeken át folytatott pszichológusi munkájának tapasztalatait fogja egybe. A halált az éppen csak kezdődő élet szemszögéből ragadja meg, ráébresztve az olvasót a halállal szembesülő gyermek félelmeire, küzdelmére, bölcsességére.
Polcz Alaine évtizedeken át dolgozott haldokló gyermekek mellett, megismerte azokat a reakciókat, melyek a halált sohasem elfogadható tényként vagy éppen az élet természetes lezárásaként kezelik. Interjúkat idéz, amelyekben gyermekek szembesülnek a maguk vagy hozzátartozóik halálával. A személyes tragédiákat olyan érzékenységgel fogalmazza meg, hogy az ezekből leszűrhető általános tapasztalat fontos segítséget nyújthat a megértésben, az elfogadásban.
Fran Newman: Gyermekek krízishelyzetben
A családon belüli erőszak, egy hozzátartozó halála vagy betegsége, a válás, az alkoholizmus, a szegénység, a diszkrimináció – mind-mind komoly hatással vannak a gyermekek életére, viselkedésére. Fran Newman technikákat ajánl, amelyeknek segítségével felismerhetjük, milyen tényezők játszanak szerepet egy-egy gyermek magatartásának megváltozásában, illetve hogyan lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A könyvben ismertetett módszerek nem igényelnek speciális szakértelmet, drága eszközöket, csupán odafigyelést, empátiát és türelmet, töretlen hitet abban, hogy minden gyermeknek elvitathatatlan joga van emberhez méltó életet élni.
Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi
„Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket… Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a »személyes meséjével« találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.”
Filmek
Rém hangosan és irtó közel (Extremely Loud & Incredibly Close)
Oskar a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásban veszítette el az édesapját. A tizenegy éves, szokatlanul érett és érzékeny fiú az apja holmijai közt talál egy kulcsot, és mivel úgy véli, hogy ez egyfajta üzenet tőle, elhatározza, hogy megkeresi a hozzá illő zárat. Miközben a a várost járva kutakodik, sokféle emberrel találkozik, és kezdi felfedezni a hiányzó apjához fűződő láthatatlan szálakat, valamint a zajos, idegen és veszélyes világot, ami körülveszi.
A fa (The Tree)
Dawn és Peter gyermekeiket nevelik egy ausztrál farmon. Gyönyörű kertjük közepén áll egy óriási fa, a gyerekek kedvenc játszóhelye, amelynek gyökerei mélyen nyúlnak a földbe, ágai magasra kapaszkodnak az égbe. Egy éjjel Peter szívrohamot kap a volánnál, belehal, kocsija pedig a fa törzsébe rohan. Dawn egyedül marad négy gyermekével és a bánatával. Mindannyian a fa oltalmazó ágai alatt keresnek menedéket, ami így még fontosabb helyet foglal el az életükben. Kislánya az apja hangját véli kihallani a levelek susogásából, és nem hajlandó lejönni a fáról. A fa idővel szokatlanul nagyra nő, ágai behatolnak a házba, gyökerei megtámadják a ház alapját, a család kénytelen meghozni a gyötrelmes döntést és elhagyni a farmot, hogy folytathassák az életüket.
Julieta
A családfő elvesztése után Julieta és lánya, Antía sebeit az idő gyógyítás helyett, csak mélyíti. Xoan hiánya olyannyira eltávolítja egymástól a két nőt, hogy Antía a 18. születésnapja után szó nélkül lelép otthonról. Miközben Julieta kétségbeesetten keresi lányát, szüntelen azzal szembesül, hogy mennyire keveset is tudott róla mindeddig.
Szép álmokat! (Fai Bei Sogni)
Torino, 1969. Massimo idilli gyerekkora egy csapásra összeomlik, mikor anyja rejtélyes körülmények között meghal. A kisfiú nem képes megbirkózni a veszteséggel, hiába próbálja a pap azzal vigasztalni, hogy édesanyja már a mennyországban van. Évek telnek el, és Massimót a kilencvenes években látjuk viszont. Sikeres újságíróként Szarajevóban tudósít a délszláv háborúból, de pánikrohamai miatt haza kell térnie. Mikor el akarja adni szülei lakását, visszatérnek a gyerekkor traumái. Elisa, a megértő orvosnő próbál segíteni a férfinak abban, hogy szembenézzen a múlt árnyaival.
Coco
Fel! (Up)
A 78 éves Carl Fredricksen felesége elvesztése óta magányosan, visszahúzódva éli mindennapjait. Az öreg házára szemet vet az a társaság, amely a környék telkeit már felvásárolta. Carlt azonban odaköti a sok emlék, köztük az a fénykép, amelyet nézve arról álmodoztak a nejével, hogy elutaznak a világ legnagyobb vízeséséhez. Az álmait sirató öregúr merész tettre szánja el magát. Kihasználva egykori léggömbárusi gyakorlatát egyetlen éjszaka alatt fellufizza a házát, és reggel, mielőtt az idősek otthonába szállítanák, felemelkedik vele a levegőbe. Dél-Amerika felé veszi az irányt, hogy megvalósítsa élete legnagyobb kalandját. Útjára egy potyautas kisfiú is elkíséri.
Könyvajánló gyerekeknek
Shona Innes: Az élet olyan mint a szél
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág
Patrice Karst: A láthatatlan fonal
Nádori Lídia: Sárkány a lépcsőházban
Singer Magdolna: Ki vigasztalja meg a gyerekeket?
Molnár Ferenc: A kékszemű
Singer Magdolna: Boldogan éltek, míg meg nem haltak… és azután?
Catherine Leblanc: Akkor is szeretnél?
Jan Godfrey: Hová tűnt a cseresznyefa, nagypapa?
Benji Davies: Nagypapa szigete
Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu!
Szulyovszky Sarolta: A hálás virág
Bátky András: Morci
Bátky András: Mirka
Korább interjúnk
Nyitókép: Trinity Kubassek/Pexels
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
Portréfotó: Eisenberger Gigi – Fotolla
