Gyökeres átalakulás az építészetben. Mennyit fogyasztanak, milyen elvet követnek, hogyan működnek a fenntartható épületek?
– Az építészet és építés teljes területe átalakulás alatt áll. A klímaváltozás az általános gondolkodásban, a környezethez és az élet egészéhez való viszont illetően mindnyájunkat az alapoktól való újragondolásra kényszerít –
– olvasható a közelmúltban megjelent Fenntartható építészet c. kiadványban. A kötet azoknak szól, akik tisztában akarnak lenni korunk építéssel összefüggő legfontosabb kérdéseivel. Ertsey Attila és Medgyasszay Péter építészek könyve fenntartható lakóházakról szól, a legfrissebb ismereteket foglalja össze a praktikusság igényével, ami egyszerre segít a döntésekben és átfogó tájékozódásban, a fenntartható építéssel összefüggő valamennyi kérdésben, a fogalmak tisztázásától az építési folyamat utolsó mozzanatáig.
Mennyit fogyasztanak, milyen elvet, energetikai koncepciót követnek a fenntartható épületek? Mely épülettípusok tartoznak ebbe a körbe? Az alábbiakban ezt ismertetjük a kötet alapján.
Alacsony energiaigényű ház
A passzívház-technológia elveit követi, ún. passzívház-komponensekkel épül, de többnyire hővisszanyerő gépi szellőztetés és fokozott légtömörség nélkül. Jellemzően bioszolár fűtéssel működik, ezért primerenergia-tartalma akár alacsonyabb is lehet, mint egyes passzívházaké. Fűtési energiaigénye 40-80 kWh/m²év. Az energiafogyasztás megoszlása: világítás 1%, közlekedés 26%, főzés, háztartás 8%, meleg víz 11%, fűtés 54%.
Beruházási költségei relatíve alacsonyak. Hazai példák szerint az árak bruttó 180 ezer forinttól 200-300 ezer forint/m²-ig szórnak, az az megfelelnek a hagyományos épületek átlagárának (250 ezer forint/m² + áfa).
Passzívház
Az épület passzív eszközökkel, például extrém hőszigeteléssel, háromrétegű üvegezéssel, hőhídmentes, légtömör épületburokkal – minimalizálja az épületszerkezeten keresztül történő téli hőveszteséget, továbbá hővisszanyerő szellőztetőberendezéssel a légcsere révén adódó hőveszteséget, és kihasználja a passzív napenergia, valamint a ház használói által termelt hőnyereséget. A passzívház így a fűtési igényt a meglévő épületállományhoz képest töredékére csökkenti (15 kWh/m²a), a lehető legkisebbre szorítva az épületgépészet aktív eszközeinek használatát. Nyári üzemben a tökéletes napvédelemmel és a friss levegő passzív hűtésével szükségtelenné teszi a légkondicionálást. Összességében a fűtési és hűtési igényt a lehető legkisebbre szorítja, a költséghatékonyság követelményeinek megfelelve. Így egy kezdeti többletráfordítással az épület életciklusköltségei jóval kedvezőbbek lesznek, ami csökkenti a CO2-emissziót és az energiaköltségeket is. A fő épületgépészeti feladatok egy passzívházban: légkezelés, fűtés, használati meleg víz előállítása, hűtés-klimatizálás, világítás és háztartási elektromos fogyasztók.
Az energiafogyasztás megoszlása passzívház esetén: szellőztetés energiaigénye kb. 8 kWh/m²év, fűtés kb. 15 kWh/m²év, HMV kb. 12 kWh/m²év, háztartási áram kb. 35 kWh/m²év.
A beruházás költségei német adatok szerint az átlagos épületeknél 10 százalékkal magasabbak, hazai példák szerint bruttó 250-350 ezer forint/m².
Aktívház
Az aktívház nevéből adódóan több energiát termel, mint amit elfogyaszt. A gyakorlatban azonban ez olyan passzív vagy alacsony energiás házat jelent, amely jobbára hőszivattyús fűtéssel-hűtéssel üzemel, és az ehhez szükséges villamosenergia-igényt a ház felületein elhelyezett napelemekkel (PV) termeli meg. A megtermelt áramot a hálózatba táplálja, és onnan vásárolja vissza a felhasználás időpontjában a fogyasztandó mennyiséget. Ha az így értékesített és visszavásárolt áram éves egyenlege a háza javára pozitív, akkor beszélhetünk aktívházról.
Az aktívházak nagy hangsúlyt fektetnek a passzív szellőztetés és a természetes megvilágítás alkalmazására is. Kielégíti a közel nullás követelményt. Beruházási költségek az átlagos épületeknél kb. 20%-kal magasabbak, hazai példák szerint bruttó 300-400 ezer forint/m². A többletráfordítás megtérülése kb. 15-20 év.
Autonóm ház
Hálózatoktól független vagy azokkal kooperáló épület. Energetikai szempontból megfelel a közel nullás épületnek. Az előző három kategória bármelyike továbbfejleszthető közel nullás épületté, majd autonóm házzá. Túlmutat a 2020-as követelményeken, mivel az épületműködtetés önállóságát kiterjeszti az energetikán túlra: a vízhasználatra, a szennyvíz- és hulladékemisszióra, valamint a fenntartható építőanyagokra, a teljes életciklus elemzése alapján. Az autonómia még tovább növelhet a közlekedési energia saját előállításáig és az élelmiszer-önállóságig.
Reziliens ház
Olyan autonóm ház, amely az alapműködését – fűtés, melegvíz-készítés, ivóvíz, szellőzés, szennyvízkezelés, sőt akár élelmiszer-ellátás – a nagy ellátórendszerek hiánya vagy összeomlása esetén is képes fenntartani. Ez magában foglalja az elektromosság nélküli működőképességet, a gépészet és az aktív eszközök mellőzését és helyettesítését passzív eszközökkel. Ha a reziliencia a vezérelv, akkor a túléléshez alkalmazott erőforrások nem feltétlenül mind ökologikusak vagy fenntarthatók, tehát például megengedi a fosszilis energiaforrások használatát is, ha az helyben könnyen hozzáférhető. A reziliencia legteljesebb körű áttekintését a Resilient Community nevű civil szervezet Walden Labs munkacsoportja dolgozta ki. A szervezet mindenre kiterjedő praktikus túlélési tanácsokat oszt meg hírlevelében.
Az önfenntartó mátrix nagy méretben itt látható >>
Az ábra az alábbi elveket ismerteti: hajléktervezési elvek, energia, víz, védelem, élelmiszer.
Szolárház
Passzív szolárházra egy közismert példa említhető, a Szász János által tervezett pécsi kísérleti szolárház. Az épület a maga idején úttörő megoldásokat mutatott, ma már láthatók a gyermekbetegségei. Hőburka még nem közelítette meg a mai követelményeket, és a nyári hővédelme sem megoldott. Aktív szolárháznak nevezzük a szezonális hőtárolós épületet. Ebben egy hatalmas puffertárolót nyáron napkollektorokkal felfűtenek 95 Celsius-fokra, majd télen ezzel a hővel fűtik a házat. A nyári hűtést hőszivattyúval kombinált megoldás biztosíthatja.
Fenntartható ház
A koncepció lényege, hogy a vizsgált terület erőforrásaihoz illeszkedő, költséghatékony ház létesítését célozza. Nem az erőforrás-használat minimalizálását, hanem a tartósan rendelkezésre álló erőforrások fenntartható mértékű fogyasztását célozza. Tartósan rendelkezésre álló erőforrások (nap, szél), illetve a kimeríthető, de fenntartható használat esetén megújuló energiaforrások (biomassza, geotermikus energia).
A fenntartható ház energiaellátására azt használja, ami van, és annyit, amennyi egy házra jut. A magyarországi viszonyokra 2009-ben született meg az első követelményérték, ami fokozatosan finomodott az elmúlt időben. A legutoljára publikált 4.0-ás energetikai követelményrendszer szerint a hazai épületek átlagosan fűtésre bruttó 43 kWh/m²a, használati meleg vízre lakóépületeknél bruttó 10 kWh/m²a, lakóépületek esetén bruttó 14 kWh/m²a a tartósan rendelkezésre álló megújuló energiát fogyaszthatnak.
TERC Kiadó 2017, 188 oldal, 202×260 mm, ISBN: 9786155445422
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.