Ha film lenne az életed, érdemes lenne végignézni? Izgalmas önismereti gyakorlat!
A kilencvenes években egy népszerű reklám mottója így hangzott: „Ha lepereg előtted élteted filmje, tégy róla, hogy érdemes legyen végignézni!” Mindazt az életet, amit éltél és élsz nap mint nap, érdemes lenne vajon végignézned? És másoknak ajánlanád ezt a filmet?
Akad egy gyakorlat, aminek végigvitele rengeteg önismereti hozadékkal kecsegtet, főként, ha beleadunk apait-anyait. Az alapinstrukció roppant egyszerű. Képzeld el, hogy egyszer csak csörög a telefon, külföldi hívás, az egyik nagy amerikai stúdió képviselője hírül adja neked, hogy az életedből egy nagy költségvetésű mozit szeretnének csinálni. A pénz tehát nem probléma, a film megvalósításában azonban, hiszen a te életedről van szó, szinte mindenben jogod van dönteni és beleszólni.
Itt kezdődik a mai gondolatkísérletünk. Első kérdésként adódik, (1) milyen címet adnál életed filmjének? Vajon mi lenne az az egyetlen esszencia, akár szó, akár szókapcsolat, esetleg egy mondat, ami leginkább képes lenne visszaadni mindazt, amit életeddel kapcsolatban gondolsz és érzel?
(2) Második sarkos kérdésként egy műfajt mindenképp célszerű lesz meghatároznod, elvégre nem mindegy, hogy egy thrillerről, krimiről, romantikus komédiáról, netán kosztümös történelmi filmről lenne szó. Vajon melyik műfaj tudná leginkább visszaadni a mindennapok sodró vagy épp visszafogott lendületét? (3) És hol gyártanák a filmet? Milyen koprodukcióban készülne, hiszen általában igenis hat egy film stílusára, hogy abban milyen nemzetközi együttműködések valósulnak meg. (4) Lényeges pont lesz a vágás, hiszen sok 10 órányi nyers felvételt kell majd megvágni, hogy minél élvezetesebb, izgalmasabb, nézhetőbb legyen az alkotás. Végső soron hány percesre terveznéd? Egy könnyed klasszikus 90 perc elegendő, vagy inkább egy Gyűrűk Urához hasonlatos nagy trilógiával kalkulálsz, ahol részenként a rendezői változatod minimum 3,5 órás lesz!?
Quentin Tarantino
A gyakorlat java ekkor kezd majd mind jobban kibontakozni, ugyanis elérkezünk a (5) rendező személyéhez és a (6) szereposztáshoz. Melyik híres vagy hírhedt rendezőnek adnád a jogot, hogy életed filmjének fő irányvonalát és finom rezdüléseit meghatározza? Valljuk be, egész más film születhetne ugyanabból a forgatókönyvből, ha mondjuk egy Quentin Tarantino, vagy egy Chrsistofer Nolan, esetleg egy Tim Burton koncepció látna napvilágot, hogy csak pár nevet említsünk.
De mi a helyzet a főkérdéssel: ki lenne méltó és alkalmas arra, hogy téged eljátsszon? Nagy nevet szeretnél, vagy egy tehetséges, de még kevésbé befutott színészt? És a többiek? Ki játszhatná el szüleid, fivéred, nővéred, fiatalkori nagy szerelmed, feleséged, vagy bárkit, aki számít létezésed szempontjából? Ha már itt tartunk, kik a történet főszereplői és kik a klasszikus mellékszereplők? Kiből válna csupán egy-egy epizódnyi beugrókarakter, s kik azok, akik csupán statisztái az életednek, de valójában jelenlétük nem oszt és szoroz életed lényeges kérdéseinek szempontjából.
Julia Roberts az Oltári nő c. filmben
Elképzelésed és víziód szerint, hogyan építenéd föl az egyes (7) jeleneteket? Egyáltalán mely történések, események, sztorik, párbeszédek, krízisek, örömök, eufórikus állapotok kerülhetnének be a végső verzióba? Milyen (8) hangulat uralkodna a filmben? Mit tennél fókuszba? Lenne egy központi mondanivaló, mely arra hivatott, hogy a nézőben nagy tantusz essen majd le, vagy te sokkal inkább apró gyöngyszemekkel, finom morzsákkal szeretnéd megajándékozni a nagyérdeműt? A (9) zene természetesen nem kihagyható, sőt központi elemként lesz jelen te életednek filmjében is. Melyek azok a dallamok, muzsikák, zeneszámok, melyek a legkifejezőbbek számodra?
Szinte minden filmben akad néhány (10) csúcspont. A csúcspontokat vajon már megélted, átélted, ami a filmedbe bekerül, vagy esetleg úgy érzed, még előtte vagy, és az eddig megélt esztendők csupán az előhírnökei valami nagy momentum eljövetelének?
Wes Bentley az Amerikai szépség c. filmben
Jim Carrey Az igenember c. filmben
A szempontok természetesen hosszasan folytathatók. Ez tipikusan olyan gyakorlat, hogy minél többet időzünk vele, minél több órán át játszunk el magunkban elképzeléseinkkel, annál többet és többet kapunk vissza, hiszen végső soron, ha alaposak vagyunk, egész életünk futását át kell gondolnunk, nehogy végül egy elfeledett apró jelenet miatt hiányérzetünk támadjon a történet végén. Utolsó lépésként azonban akad még itt valami. Hogy nézne ki a film (11) trailer-e, magyarosabban előzetese? Mi kerülne bele abba a 3-4 percbe, ami kifejezetten arra hivatott, hogy felkeltse az érdeklődést. És a film rövid, 4-5 soros leírása, ami régi műsorújságokban éppúgy megtalálható, mint a mai internetes rezümékben?
A gyakorlat záróakkordjaként írd meg ezt a rövid leírást. Meglátod majd, nem is olyan egyszerű, mint első látásra gondolnánk.
Mácsai Pál – Dargay András a Terápia c. magyar filmsorozat pszichológusa
Amikor pedig a gyakorlatnak vége, és visszatérünk a mindennapok forgatagához, egy dolgot ne feledjünk: valójában minden egyes napunkon forgatjuk ezt a filmet. Minden egyes nap hozzájárulhat ahhoz, hogy a végén, amikor eljön az óra, tényleg érdemes legyen ezt a filmet végignézni.
Tanácsadó szakpszichológus
Hiszem, mindig van másik út, mindig tehetünk mást, mint amit eddig tettünk. Épp ezért sokkal inkább mi határozzuk meg sorsunkat, mintsem a sors irányítaná életünk alakulását. Vallom, ha ez a belátás megszületik, csakis akkor lesz képes felszabadítani a személy azokat a külső és belső erőforrásokat, melyekkel beteljesítheti mindazt, amire hivatott; felismerve önnön felelősségét, s ráébred: a változás és a kiteljesedés kulcsa ő maga.
