Ha megöregszem

Ha megöregszem, lesz egy kiskertem, ahol mindent megtermelek. Virágoskertem is lesz, így képzelem. Megtanulok kerámiázni, géppel varrni, és finom ételekkel kényeztetem az unokáimat. Megbeszéltem a kisfiammal, egyelőre nincs ellenére.

Lesz egy könyvtárszobám hatalmas fotellal és egy kényelmes heverővel, az lesz a szentélyem. Eljárok úszni rendszeresen, feszes hetvenes leszek. Lesz két kutyám, macskám is, ha jól kijönnek. 

Családi fotóalbumokat nézegetek; mesélek a fiataloknak az emlékeimről. Elmesélem azt is, hogy volt egy magazinom, ezzel a különös névvel. Elmesélem, hogy számomra mit jelentett: a lélegzetet. Nem tetszett mindenkinek, mert szabadnak lenni kockázatos – nem megy mindenkinek. De elveket feladni sokkal veszélyesebb. 

Mire megöregszem, talán megtanulok szépen írni – tele vagyok történetekkel.

Hazajárok majd Rómába; Magyarország a hazám, Európa az otthonom lesz. Talán a Balaton mellett telepedem le. 

Színes ruhákban járok, a hajam hosszú, hófehér lesz; hol rockot hallgatok, hol szimfonikusokat. Nem fog fájni semmi, talán csak az ízületek, addigra minden sérelmet elengedek. Egyben fogom látni a történetemet, érteni fogom az összefüggéseket.

Nagyon fogom szeretni az életem, érzem, ha megöregszem.

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

15 + tizennyolc =

hirdetés