Hamvazószerda. Kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt. Hogyan böjtöljünk hiánytünetek nélkül?

A hamvazószerda 2021-ben február 17-ére esik; ez a farsangi időszak utáni első nap, a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban.

A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak, ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk, továbbá a nagyböjti péntekeken a 14 évesnél idősebbeknek tartózkodniuk kell a húsfogyasztástól. A nagyböjt nagyszombatig, 2021-ben április 3-ig tart.

Hogyan böjtöljünk hiánytünetek nélkül?

A fehérjét tojással, tejtermékekkel, babbal, csonthéjasokkal, a vasat pedig egyebek mellett tojássárgájával vagy vassal dúsított müzlivel pótolhatjuk, ha hosszabb időn át nem eszünk húst – mondja Veresné Dr. Bálint Márta. Az Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanára szerint azoknak, akik csak a böjti időszakban mellőzik a húst, nem kell attól tartaniuk, hogy hiánybetegségeik lesznek, ám ennél hosszabb időszak esetén már érdemes átgondolni, hogyan pótolhatjuk a nélkülözhetetlen fehérjét és vasat. Időseknek, gyerekeknek, várandósoknak, és bizonyos krónikus betegségekben szenvedőknek nem ajánlja a hosszabb ideig tartó böjtöket.

MüzliMivel a hús gazdag fehérjeforrás, amely a többi között az izmok, a kötőszövetek, a csontok és a haj építésében játszik szerepet, ezért mellőzése esetén mindenképpen oda kell figyelnünk a pótlására. A tej és a tojás is képes biztosítani a létfontosságú aminosavakat, ám ha ezeket is kiiktatjuk az étrendünkből, akkor nehéz a mindig kopó izmokat újraépíteni. A szója, a dió és a mogyoró is gazdag fehérjében, de ezekre sokan allergiásak, számukra bizonyos fokig a szárazbab, a csicseriborsó és a lencse is alternatíva lehet – mondja a dietetikus.

A tejtermékek elhagyásakor a fehérje mellett a kalcium pótlására is oda kell figyelni, ez az ásványi anyag ugyanis alapvető a csontoknak és a fogaknak, és az izomösszehúzódásban is fontos szerepet játszik. A kalciummal dúsított tejpótló növényi italok – például rizs, szója vagy mandula-, pontosan annyi kalciumot tartalmaznak, mint a tej; de ha szezámmagot, mákot, mandulát, diót vagy zabpelyhet fogyasztunk, azokból is hozzájárulnak a szükséglet kielégítéséhez.

Ha nem eszünk húst, a vas pótlásáról is gondoskodnunk kell. Ez ugyanis az oxigénszállító hemoglobin egyik alkotója, így ha kevés van belőle, az agyunk és az izmaink nem jutnak elegendő oxigénhez, ez szellemi és testi fáradtságot okoz, a gyermekeket pedig akár a fejlődésben is visszavetheti. Ha hosszú időn át nem fogyasztunk húst, mindenképpen érdemes többet ennünk azokból a növényekből (pl. mák vagy cékla), amelyekben bőségesen van vas, de nem árt tudnunk, hogy ezekből csak igen kis mennyiség hasznosul. Ma már kapni vassal dúsított müzlit, ez is jó választás – javasolja a dietetikus. Negyven napos húsmegvonás esetén azonban még nem feltétlenül kell attól tartanunk, hogy jelentősen megcsappan a vaskészletünk.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Nyitókép: Marco Verch, Flickr

 
hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 × 3 =

hirdetés