Hogyan működik a hipnózis? Ki hipnotizálható, ki nem? Interjú a Magyar Hipnózis Egyesület elnökével (2.)

Mire jó a hipnózis a pszichoterápiában, hogyan működik és tényleg rá lehet-e venni furcsa dolgokra valakit hipnózisban? Ki és miért nem hipnotizálható, mi segíti a révület vagy a testen kívüli élmény kialakulását? Dávid Tamás hipnoterapeutával beszélgettünk, aki klinikai, mentálhigiénés és addiktológiai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Az interjú első része itt olvasható

– Azt mondta, nem lehet senkit rávenni arra hipnózisban, amit nem akar megtenni. Ez azt jelenti, hogy például egy függőség kezelésében is csak akkor tud segíteni a hipnoterápia, ha az illető valóban meg szeretne szabadulni a függőségétől? Ez egyfajta rásegítés?

– Ebben a kérdésben a legfontosabb a szenvedélybeteg kliens motivációja. A különböző függőségben szenvedők esetében gyakori jellemző a hipnózissal kapcsolatos csodavárás, az irreális elképzelés, miszerint nem kell mást tenni, csak felkeresni egy hipnoterapeutát, és az majd megoldja a problémát. Nos, a leszokás motivációja nélkülözhetetlen a kezelés során. Ugyanakkor a hipnózis ezt képes megerősíteni, fenntartani, a belső erőforrásokat hatékonyan mobilizálni ennek érdekében, illetve olyan viselkedésterápiás technikákat segít alkalmazni, amelyekkel elkerülhetővé válnak a visszaesést valószínűsítő helyzetek, mint az alkoholista számára az otthon tartott alkohol. A szenvedélybetegségek pszichoterápiás kezelésében is fontos feltárni a függőség kialakulásának lelki okait, azok tudatosítása, az érzelmi megoldatlanságok rendeződése nélkülözhetetlen a tartós eredmények eléréséhez.

– Miért kerül közelebb az ember a saját érzelmeihez a hipnózisban, mint éber állapotban?

– Például gyakori a szimbólumokkal történő lélektani munkavégzés. Ez a racionális gondolkodástól alapvetően eltérő beállítódás. A személy maga alkotta képei segítik önmaga mélyebb megértését, a problémák kevéssé ismert összetevőinek a tudatosítását, a megküzdéshez szükséges, benne rejlő lehetőségek megtalálását, a meglelt megoldás kivitelezésének képzeleti megjelenítését, átélését, és ha szükséges, akkor az esetleges korrekcióját. A szimbólumok ugyanis a szavakkal közölhetőnél sokkal többet árulnak el. Ezért segítjük, hogy a páciens az élményeit minél élénkebben, valóságközelibb módon élhesse újra át, figyelmét így a különböző érzékszervi tapasztalataikra irányítjuk. Ha például valaki a nagymamájáról mesél, és segíteni akarom abban, hogy közelebb kerüljön a hozzá fűződő érzéseihez, akkor megkérem, képzelje el a nagymama szemöldökét, a homlokát, a ráncait, a mosolyát, próbálja felidézni az illatát, a ruháját, amit leggyakrabban viselt. Amikor elkezdjük ezt az élményt struktúrálni, az illető már ennek során spontán transzállapotba kerülhet. Tudja, hogy nekem beszél a nagymamájáról, de már kissé kezd is lefűződni a valóságról. Ez hipnózisban még kifejezettebbé válik. Más terápiás módszerrel is fetárható a belső világ, például pszichoanalízisben, de az másként működik. Van, akihez ez jobban illik, ezért hatékonyabb a számára.

– Van arra példa, hogy egy hipnózisban történő, koncentrált visszaemlékezés során valami váratlan derül ki?

– Nyilván arra gondol, amikor például egy gyermekkori szexuális visszaélés élménye jelenik meg. Ezzel azonban óvatosan érdemes bánni. Hipnózisban ugyanis nem feltétlenül pontosabb az emlékezet, mint az éber tudatállapotban. Az emlékek egyébként is mindig megkonstruáltak, mert az emlékezés a lelki működésünk sajátosságai által meghatározott folyamat. Tehát nem tudunk hipnózisban sem jobban emlékezni valamire, csak közelebb kerülhetünk a belső világunkhoz, ezért korábban bizonyos elhárító mechanizmusok miatt elfeledett élmények felbukkanhatnak, olyanok is, amelyek egykor elviselhetetlen szorongást, fájdalmat, szégyent kelthettek, így azt “jobb volt elfelejteni”. Azonban ezek a megtagadott élmények és a kapcsolódó érzelmek általában pszichés panaszokat, testi betegségeket, kapcsolati zavarokat idézhetnek elő. Ha hipnózisban előbukkan egy ilyen traumatikus élmény, akkor az a terápiás folyamatban nagy körültekintést kíván, hiszen tekintettel kell lennünk az illető terhelhetőségére. Fokozatosság határozza meg a tudatosítást, adott esetben poszthipnotikus szuggesztióval újra felejtést idézünk elő.

– Ezt tényleg lehet?

– Igen, egy jó hipnábilitású személynél ezt alkalmazzuk, és a felejtés bekövetkezik. Már csak azért is működik, mert már korábban is elfelejtette egy elhárító mechanizmus révén.

– Mitől hipnotizálható valaki jobban, és mitől kevésbé?

– Régen azt gondolták, hogy ennek az illető befolyásolhatóságához van köze. Ma már vizsgálatok sokasága igazolja, hogy nem erről van szó. A két agyfélteke működésének sajátosságain múlik, a hipnotizálható személyek flexibilisebbek, alkalmazkodóképesebbek, bizonyos vonatkozásban kreatívabbak, a problémamegoldásukat is segíti az a fajta sajátosságuk, hogy képi-szimbolikus módszerekkel hatékonyabban tudnak megjeleníteni érzelmeket, problémákat. Ugyanakkor dolgozhatunk azokkal is, akik kevésbé hipnábilisak, hiszen a kliensnek sokkal inkább a hipnózis iránti motiváltsága a meghatározó. Mindenesetre először mindig bemérjük a kliens hipnábilitását, azaz hipnotizálhatóságát, ez egyébként is nélkülözhetetlen például egy hipnózisban történő fogászati beavatkozás esetén.

– Aki nehezen hipnotizálható, abban például nagyobb az önkontroll?

– Nem feltétlenül. Az, hogy a kliens mennyire kívánja és képes-e átadni a hipnoterápiás ülésen a kontrollt, fontos szempont. Például amikor diákként a nyári szünetben a hasunkon fekve az ágyban olvasunk egy regényt, és annyira beleéljük magunkat, hogy órák telnek el, és csak azt vesszük észre, milyen nehezen látunk már, mert közben beesteledett, az is a transzba merülés egy folyamata, azonban ez esetben nem kell átadnunk másnak a kontrollt. Valójában hipnózis során sem akarja a hipnoterapeuta megfosztani a kontrolltól a kliensét, de az mégis tarthat ettől.

– Mit kell tudni az önhipnózisról, illetve a meditációról?

– Az autogén tréning, a relaxáció, a meditáció, a jóga, ezek mind hasonló technikák. Alkalmazásukkor a figyelmünk összpontosításának a módosítása révén következnek be különböző mértékű változások a tudatállapotunkban. A hipnoterápiás munka során jellemző, hogy a kliens célja, igénye szerint készítünk hanganyagot, amelyet otthon használhat, de idővel általában maga is elsajátítja a hipnózis előidézésének módját, és a maga igénye szerint merül transzállapotba, akkor már külső segédanyag nélkül. Ennek az a célja, hogy jólesően ellazuljon, és jótékony élettani folyamatokat aktiváljon magában, netán szimbólumterápiával, vizualizációval befolyást gyakoroljon a testi, élettani működéseire. Az önhipnózist leginkább erre szokták használni.

– Lehet úgy hipnotizálni valakit, hogy észre sem veszi? Mondjuk beszélgetés közben?

– Milton Erickson, híres pszichoterepauta dolgozott úgy, hogy hagyományos indukció nélkül tudott létrehozni transzállapotokat, de ezt ő mindig terápiás helyzetben, a kliense beleegyezésével és tudtával alkalmazta. Az üzleti életben az erre tréningezettek használnak különböző tehcnikákat, amelyeknek köszönhetően kialakítanak maguk iránt szimpátiát, egyetértést. Ezek a meggyőzés, a befolyás szerzés célját szolgálják. Ilyen például a partner testtartásának utánzása, a tükörmozgás, a szinkronitás vagy azon szavak használata, amelyek jellemzik a célszemélyt. Azonban ezek a tudattalanra ható viselkedési technikák nem idéznek elő módosult tudatállapotot. A szuggesztív kommunikáció ugyanakkor a gyógyításban is jótékony lélektani folyamatokat idéz elő. A hipnózisban is használunk szuggesztiókat.

– Ez mit jelent?

– A legjobban azzal lehetne érzékeltetni a szavak erejét, érzelmeinkre ható voltát, hogy például a kórház, mint az intézmény magyar elnevezése egy negatív szuggesszió, míg Egyiptomban a gyógyulás házának nevezik. Ma már a medikusképzés része annak a kommunikációnak az elsajátítása, hogyan lehet az orvosi beavatkozások során olyan szuggesziókat használni, amelyek révén a betegek szorongása oldódik, az együttműködésük az egészségügyi személyzettel javul. A szavaink, a megformált mondataink erős hatást keltenek másokban, és ez a befolyás nem tudatos szinten zajló folyamat. Hipnózisban, a terápiás kapcsolatban ezzel is segítjük a klienseinket.

 

Nyitókép: Enrique Meseguer, Pixabay

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hat + tizenöt =

hirdetés