Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! (13-14.) Válaszfal- és oromfalépítés. Hőszigetelő nyílászárókról, a titokzatos U-értékről és a félrevezető gyártói trükkökről
2012. októberben két kislányt nevelő házaspár építkezésbe kezdett Szombathelyen; közel passzívház minőségű, fokozottan energiatakarékos lakóház lesz az otthonuk. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtető számol be hétről-hétre, fotókon is rögzítve a főbb munkafázisokat, szubjektív meglátásait is megosztva az olvasókkal.
13-14. hét
Beköszöntött az új év, és nekünk még napokig nem sikerült visszarázódni a normális kerékvágásba. Két hét telt el úgy, hogy a telek felé sem néztünk, aminek az ünnepek miatti szabadság csak az egyik oka volt. A munka leállt, de az újrakezdés csak nekünk volt ilyen nehézkes: mire utánanéztem, pontosan mikor és mi várható az építkezésen, kiderült, hogy már történt egy s más idén.
A legszembetűnőbb, hogy lebontották a födémbetont alátámasztó oszlopokat. Előkészítették a terepet a válaszfalazáshoz, a helyszínen vannak már ugyanis a 10 centiméteres téglák, és méretre vágták a szigetelőanyagot, amely a falak alá kerül. Ez a művelet, azaz a válaszfalazás, illetve az oromfal megépítése lesz az idei év első igazi feladata, ám az embereink ezzel megvárják az első teljes munkahetet.
Milyenek lesznek az ablakok? Törekedni kell a legjobbra!
Friss hír, hogy néhány napon belül tárgyalni valónk lesz az ablakokról, amit már nagyon várok. Régóta játszadozom fejben a különféle megjelenésű és hangulatú ablakokkal, mert ugye a műszaki paraméterek adottak, abban törekedni kell a legjobbra. Nem állítom, hogy ráböktünk a legprofesszionálisabb nyílászárókat gyártó cég ajánlatára, mondván, a pénz nem számít… nos, nem így történt. A pénz igenis számít, de azért nem annyira, hogy lemondjunk a minőségről, a választásunk tehát olyasvalaki termékeire esett, aki reményeink szerint képes hozni a passzívházakban használatos, jó fényáteresztő képességgel, de ugyanakkor alacsony hőátbocsátó képességgel bíró ablakok színvonalát. Vagy legalábbis valami nagyon hasonlót.
A minap egy játszóházban figyeltem az aggódó anyukákat, ahogyan egymás után adogatták fel csemetéikre az újabb és újabb réteg pulóvereket a hatalmas üvegfal melletti játékoknál. Az én lányaim szerencsére jól fel voltak öltözve, és váltócipőjük is volt, de aki nem volt ilyen előrelátó, bizony nem véletlenül aggódott, az ablak mellett legalább 5 fokkal – vagy talán még többel – volt hűvösebb a levegő, mint a szoba belsejében.
Gondoltam is magamban, hogy pont ez az, amit igyekszünk elkerülni majd a nagy üvegfelülettel ellátott étkezőben és nappaliban, de még a gyerekszobákban is. Fogalmam sincs, hogy milyen műszaki adatai lehettek a játszóház üvegfalainak, nyilván nem is 3 rétegűek voltak, de az biztos, hogy amennyit nyert az építtető a beérkező fény révén a nagy üvegek beépítésével, annyit vagy többet veszített az óriási felületen lehűlő levegővel, vagyis a nagyobb fűtésszámlával és a rosszabb komfortérzettel.
Ha jó hőszigetelő képességű egy ablak, akkor ez nem történik meg. Mi nem szeretnénk ebbe a hibába esni, ezért alaposan utánanéztem:
Mit jelent egy nyílászáró U-értéke?
Ez a rejtélyes betű (U) érdekes információkat közöl. Amikor építkezni kezdtünk, a létezéséről sem tudtam ennek az adatnak, de Fejes Lórántnak, a PHPP-számításainkat végző szakembernek köszönhetően már sok mindent tudok róla. Rájöttem például, hogyjól át lehet vele verni a vevőt. Na, nem feltételezek ilyesmit senkiről, de az tény, hogy a gyártók vagy forgalmazók sokszor csak egy általános U-értéket közölnek az ablakukról, holott ennek több összetevője van.
Kezdjük ott, hogy az U-érték a szerkezet hőátbocsátási tényezője. Hogy ez mennyi, az függ az anyagok összetételétől és a felületek elhelyezkedésétől. Az ablakok hővesztesége a tok és az üveg felületén keletkezik, valamint az üvegek távtartóinál és a tok falazatba építésénél. Ezeket a hőátbocsátási tényezőket így jelölik: Uf (tok), Ug (üveg), Ψüvegperem és Ψbeépítés.
Az ablak hőátbocsátási tényezőjét – az Uw-t – az Uf, Ug és a Ψüvegperem értékekből lehet kalkulálni, de mivel ez az üveg kerületétől is függ, ezért tulajdonképpen ugyanazon üveg és tok alkalmazása esetén az Uw minden ablakméretnél más érték lesz.
A teljes szerkezet hővesztesége ezen értékekből számítható, és még a beépítés módjától is függ. Az már csak ráadás, hogy ezeken kívül az üvegen át bejutó napenergiát is figyelembe kell venni, amit a gyártó egy „g” sugárzás-átbocsátó képességgel ad meg, jó esetben.
Amíg a passzívházakban alkalmazható, minősített nyílászáróknál minden adatot megadnak a gyártók, addig a szakember tapasztalata az, hogy a minősítéssel nem rendelkező termékeknél többnyire csak egy általános Uw értéket hoznak nyilvánosságra a cégek. Gyakorlat az is, hogy csak az üvegre vonatkozó Ug értéket közlik, és ezzel próbálnak meggyőzni minket a jó hőszigetelő képességről, pedig, mint kiderült, ez nem elég. Fejes Lóránt kihangsúlyozta azt is, hogy a tervezett energetikai minőség eléréséhez nemcsak jó szerkezetekre, de megfelelő beépítésre is szükség van. Hiába csúcsminőségű tehát valakinek az ablaka, ha a beépítést elrontják, az épület nem fogja tudni azt, amit az anyagok – és a megadott értékek – alapján elvárnánk.
Ami a mi ablakainkat illeti, a megcélzott, beépítés utáni érték (Ue) 0,8-0,85 W/m2K. A keret fából készül, és dió színű lesz. Az üvegezésük 3 rétegű, az üvegek közötti távtartók műanyagok, ún. melegperemek (azaz nem vezetik a hőt, mint az alumínium). Hogy pontosan milyen osztások lesznek az üvegen, és hol, még nem eldöntött. Szerencse, hogy a gyártást már betervezték erre a hónapra, így nem fog nagyon csúszni a beépítés.
Telis-tele kockázattal és hibalehetőséggel az energiatakarékos ház építése, de igyekszünk ezeket kikerülni!
Fotók: Haitzmann Ágnes, Green Press
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
