Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! (31.) Látványos munkafázis: kezdődik a homlokzati szigetelés! A garázskapu már a helyén. Módosított konyhaterv
Fél éve kezdődött Szombathelyen annak az energiatakarékos (passzívházelveket alkalmazó) családi háznak az építése, melynek tervezési, előkészítési, kivitelezési folyamatáról Haitzmann Ágnes építtető, a leendő ház egyik tulajdonosa számol be hétről hétre. A sorozat által rengeteg hasznos információhoz jutnak az érdeklődők; szakemberek – tervezők, mérnökök, kivitelezők stb. – éppúgy, mint a laikus építtetők. A kétgyermekes család a negyvenedik héten tervezi a beköltözést, addigra kell megszületnie az új otthonuknak.
31. hét
Mögöttünk van az építkezés 31. hete. Egyetlen, kívülről nézve is látványos változásról tudok beszámolni – aminek ráadásul nem sok köze van az energiatakarékossághoz –, a garázskapu szép mahagóni színű lett. Eredetileg fehéret vettünk, mert az ablakok már régen a helyükön voltak, amikor a kapun egyáltalán gondolkodni kezdtünk, és nem találtunk színben egyező típust.
Persze, aki igazán előrelátó, egyszerre választ nyílászárót,
ezt tanácsolom inkább mindenkinek, de mint kiderült, az sem nagy tragédia, ha valaki úgy jár, mint mi. A fehér volt a jolly joker, megvettük hát a garázskaput, és az építész-kivitelezőnk javaslatára kikevertettük az ablakkeretek színét, majd átfestettük. Elemekben érkezett, s még így, szétszedve kenték le alapozóval, majd két réteg gyönyörű fényű lazúrral. Sokat kell majd kiállnia: környékünkön északi az uralkodó széljárás, éppen telibe kapja majd az esőt, szelet. Az ígéret szerint strapabíró lesz! Száradás után a kapu forgalmazója szakszerűen összeszerelte, és a helyére tette. Félelmeim, na, azok voltak, de a végeredmény meggyőzött, csodaszép lett. És már működik is, mellesleg…
Apró-cseprő, vagy legalábbis annak látszó munkák zajlottak még a héten. A tetőszerkezet építésekor, még a tél elején, határozottan kiálltam a dió szín mellett, ezért a látszó fa elemek és a lambériák – van belőlük bőven – már a kezdet kezdetén ilyen színűek lettek. Az ablakrendelés csak jóval később került napirendre, és miután megnéztem a valóságban néhány nyílászárókeretet a gyártónál, variáltunk a dolgon, és az ablakok már mahagóni színűek lettek. Most volt rá idő és alkalom, hogy az utánszállított mahagóni festékkel újra lekenték embereink a fa elemeket. A szín nyilván nem egyezik, de nem is volt ez célunk, harmonizál, és ez a lényeg. A munkával még nem teljesen végeztek, mert a festékből első körben nem kaptunk eleget, de hamarosan megjön az utánpótlás.
Újra kint jártak a villanyszerelő kollégák: nekik egy-két ponton amiatt akadt most feladatuk, hogy a konyhabútor tervezője kisebb módosításokat kért. A pultvilágítás az eredeti elképzelésemmel ellentétben mégsem saját kapcsolós lesz, így ennek egy újabb dobozt kellett kialakítani a falon, és két helyen a dugaljakon is változtatni kellett.
A téma a jövő heti beszámolóba kívánkozik, de már most meg tudom említeni: lekerült az első öt centi szigetelőanyag az aljzatba. Macerás volt a kezdés, mert a vízvezetékek körül szabni-vágni kellett a hungarocell táblákat, ám így – a csövekkel és a köréjük illesztett szigetelővel – már egységes felszínt kaptunk, és a következő öt centi már egyszerűbben, sima táblákban rákerülhet. Ezt a két réteget követi majd még tíz centiméternyi, így összesen húsz centi hővédelem lesz majd a talpunk alatt. No meg a fűtéscsövek, de erre még pár napot várni kell. Mindenesetre a fűtésszerelők már lesben állnak, és csak azt várják, hogy a teljes aljzatszigetelés a helyére kerüljön. A terv szerint ezen a héten a homlokzati szigetelés is megkezdődik, már várom, hisz ez igazán látványosnak ígérkezik.
Fotó: Haitzmann Ágnes, Green Press
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
