Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! (4.) Tereprendezés. Milyen legyen a ház épületgépészeti rendszere? Fűteni gázzal vagy mással?
Két kisgyermeket nevelő házaspár 2012. októberében építkezésbe kezdett Szombathelyen; passzívház elvek szerint megvalósuló, fokozottan energiatakarékos lakóház lesz az otthonuk. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtető számol be hétről-hétre, fotókon is rögzítve a főbb munkafázisokat, szubjektív meglátásait is megosztva az olvasókkal.
4. hét
Borongós, ködszitálós időben zajlik az építkezés napok óta. Kevés utálatosabb dolog van ennél a nyirkos és hűvös időjárásnál: mindent belep a vékony vízréteg, a levegő szintén csupa pára, annyira, hogy kész gombatelepek burjánzanak a telken lévő földkupacokon. Építőmunkásaink csak legyintenek, amikor arról kérdezem őket, nehezíti-e a dolgukat, hogy ilyen körülmények között kell dolgozniuk. Nem kényes a társaság, de nyilván lesz még rosszabb sorsuk is, előttünk a tél… Én sem panaszkodom, a szomszéd gyümölcsösökre jó ránézni, teli az ősz színeivel, pompás az egész utca!
A négynapos munkaszünet letelte óta jó tempóban halad a tereprendezés. Kivitelezőink lekotorták a fűcsomókkal teli réteget a betonalap sávjai között, majd elegyengették a földet, és a felszínét ledöngölték. Közben újabb gödröket ástak, amelyekbe avízvezetéket és a csatornát fektették, és már a kavics is megérkezett. Arra vár, hogy tíz centi vastagon szétterítsék, de előbb még – hamarosan – egy sor jó hőszigetelésű falazóelem kerül körben a betontestre.
Az íróasztal mellett is folytatódott a munka, egyeztettünk például a múlt héten már emlegetett PHPP-számítás eredményéről, amellyel nem teljesen voltunk elégedettek. Az építésszel és az energetikai szakértővel közösen azon ötletelünk, milyen változtatásokkal lehetséges és érdemes a ház fűtési igényét lejjebb szorítani.
Kis rezsi nagy ráfordítással, avagy mennyibe fáj a takarékos gépészet?
Át kell gondolnunk, mekkora többletráfordítást ér meg néhány kilowattóra mínusz. Mert ugye az egyértelmű, hogy soha meg nem térülő százezreket, pláne milliókat nem költünk el évi pár ezer forint megtakarítás érdekében. Az már sejthető, hogy a változtatások itt-ott a szigetelést és néhány ablak méretét érintik, de nincs kizárva, hogy a tetőt is.
Közeleg az idő, amikor a gépészeti rendszer elemeiről is döntenünk kell. Eleinte a mi fejünkben is megfordult minden, a gázkazántól a hőszivattyúig, a napelemtől a pellet kazánig, de amint alaposabban tájékozódni kezdtünk, és tisztult a kép – jórészt Zámbor Istvánnak köszönhetően –, rá kellett jönnünk, hogy az ésszerűségnek közelebb vannak a határai, mint hittük.
A passzívházas tapasztalattal is bíró épületgépész mérnök felvilágosított bennünket arról, hogy hővisszanyerős szellőztetőrendszerre feltétlenül szükségünk lesz, ha energiatakarékosra tervezzük a házunkat. Bár elsőre kicsit bizarrnak tűnt, hogy egy gép gondoskodik majd otthonunk levegőjének frissítéséről, mások tapasztalatai meggyőzőek.
Tény ugyanis, hogy egy átlagos házban a természetes, ablaknyitogatós szellőztetéssel telente úgy lehűtjük a levegőt, hogy a fűtés 10-45 százalékára csak emiatt, a szobák levegőjének visszamelegítése miatt van szükség. A hővisszanyeréssel ez a kidobott pénz megspórolható. A hővisszanyerős szellőztetésnek más előnyei is vannak: nem penészesednek a falak, kevesebb por kering a házban, és a pollenszűrés is megoldott. Egy olyan, allergiákkal küzdő családban, mint a miénk, ezek sem elhanyagolható szempontok.
A szellőztetőrendszer tehát adott, de mi kell még?
Nyilvánvaló, hogy fűtésről és meleg vízről gondoskodni kell. Gépész szakértőnk szerint legegyszerűbb egy kombinált berendezést venni, amely egyszerre látja el a szellőztetés, a fűtés és a melegvíz-előállítás feladatát.
Igaz, hátrányai is vannak: az ilyen készülék nem mindenhol alkalmazható, nem is a legolcsóbb, ráadásul, ha elromlik, egyik funkcióját sem használhatjuk. Persze mindezt külön berendezésekkel is megoldhatjuk, a lecke tehát fel van adva. De még mennyire!
Épületgépészeti rendszerekből nagy a választék, a lista hosszú, mi mindent építhet be az ember a házába, kérdés, érdemes-e? Zámbor István tapasztalata az, hogy a tulajdonos nem mindig tudja kihasználni a beépített „pluszokat”, nem árt tehát előrelátóan tervezni és vásárolni. Elmesélte: találkozott olyan ügyféllel, aki az elkészült passzívházban 50 darab spotlámpával világította meg a nappalit, elpocsékolva az addig keservesen megspórolt kilowattórákat. Spotlámpák helyett energiatakarékos elektromos és világító berendezésekben, automata árnyékolórendszerben érdemes gondolkodni – szól a jó tanács. A gépészmérnök külön kihangsúlyozta: nem szabad sajnálni az időt a részletes tervekre, költségvetésre, ha valaki saját otthon építésébe kezd!
Mivel fűtsünk, gázzal, vagy mással?
Kemény dió ugyanis a gépészet, kérdés van bőven. Már akkor megkaptuk az első pofont ebben a témában, amikor arról kellett döntenünk, gázzal fűtsünk-e vagy mással. Őszintén szólva nem sikerült azonnal belátnunk azt, amiről később meggyőztek bennünket, vagyis, hogy épp a gáz beköttetésével takarít meg többet a család. Hogy miért tartottuk magunkat sokáig az eredeti elképzelésünkhöz, és végül miért választottuk a gázfűtést, legközelebb elmesélem.
Fotó: Haitzmann Ágnes, Green Press
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
