Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! (17.) Energiahatékonyság: télen előny, nyáron hátrány a nagy ablak. Energiafaló klímaberendezés helyett kültéri árnyékoló rendszer. Gyártás előtt az ablakok
Két kislányt nevelő házaspár 2012. októberében építkezésbe kezdett Szombathelyen; közel passzívház minőségű, fokozottan energiatakarékos lakóház lesz az otthonuk. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtető számol be hétről-hétre, fotókon is rögzítve a főbb munkafázisokat, szubjektív meglátásait is megosztva az olvasókkal.
17. hét
Elképzeltem, ahogy a kinti 40 fokos hőségben pancsolnak a gyerekek a kertben, a szemembe tűz a nyári nap, és én sietve leeresztem a zsaluziát a déli oldali ablakok előtt, nehogy felforrósodjon bent is a levegő. Efféle abszurd gondolataim voltak a minap, miközben erre a hétvégére a mi vidékünkön újra beköszöntött a mínusz 18 fokos hideg.
Furcsa helyzet, de épp a legfagyosabb időkben kezdtük el megtervezni a ház leendőárnyékoló rendszerét. Helyesbítek, már ősszel szó volt róla, és találkoztunk is az egyik lehetséges befutó cég képviselőjével, de most érkezett el igazán az ideje, hogy komolyan foglalkozzunk a témával.
Energiafaló klímaberendezés – nincs rá szükség!
Ha igaz a jóslat, miszerint az előttünk álló évek különösen melegek lesznek, nem kérdés, hogy szükség van a napsütés elleni védekezésre. A szigetelés minőségéből és mennyiségéből adódóan egyéb hűtést nem tervezünk, azaz klímaberendezés nem lesz a házunkban.
Az biztos, hogy ami a téli időszakban a javunkra válik, nyáron átok lehet: az óriási üvegfelületek, amelyek sok-sok napfényt engednek be a lakótérbe, nem maradhatnak védelem nélkül. Olyan árnyékolót kerestünk, amely már a házon kívül felfogja a meleget, esztétikus, a fényzárása is jó, illetve motorosan is működtethető. Hamar körvonalazódott, hogy a zsaluzia lesz a megoldás. Ez egy olyan kültéri árnyékoló rendszer, amely a reluxák ötletéből indul ki, megfelel az előbb említett kívánalmainknak, és mellesleg még a szél, illetve zaj ellen is véd.
Fontos a déli, a keleti és a nyugati ablakok árnyékolása
Nyilvánvaló, hogy csak a legmelegebb időszakokban használjuk majd a zsaluziát, mégsem mindegy, hogyan néz ki a ház, amikor leengedjük a lamellákat, nyakunkon tehát egy újabb ügy, amikor a színeken is töprenghetünk. A színminták már az asztalon hevernek, időnként rájuk is pillantok, de egyelőre nem ez a lényeg. Döntenünk kell abban, hogy mely ablakokra kerüljön belőle. Az északi oldal összes kis nyílászárója kimarad a szórásból, azokat ugyanis nemigen éri majd napfény, de délre, illetve egy-egy keleti és nyugati oldali erkélyre valószínűleg szereltetünk. A másik kérdés a lamellák formája. Háromféle létezik, mind különböző fényzárást tud, mindamellett a megjelenésük is más. Itt az S-lamellák lesznek a nyerők, előreláthatólag.
Hőhídveszély – kézi vagy motoros vezérlésű legyen az árnyékoló?
Egy egészen rövid ideig kérdés volt számunkra, hogy kézi működtetésű vagy motoros legyen-e a rendszer. Átfutott ugyanis az agyamon, hogy igencsak lustának kell lenni ahhoz, hogy valaki ne tudja kézi erővel kezelni abban a néhány igazán meleg hétben, ami nyaranta adódik. Csakhogy: kiderült, a kézi működtetéshez szükséges kar miatt ilyenkor beépítéskor átfúrják az ablaktokokat, amely egyértelműen hőhídveszély. Ettől – a hőhíd szótól – a hajunk is égnek áll, a kérdés tehát eldőlt, és motorosan vezérlünk majd. Elárulom, hogy létezik ennél még komolyabb megoldás is, az automatizált rendszer, amikor egy komplett épületvezérlés alá tartozik a ház árnyékolása, világítása, riasztója, szellőztetője és egyéb gépészeti egységei, de ez nálunk egyelőre nem pálya.
A zsaluziatokokat spéci módon szerelik be: hőszigeteltek és vakolhatóak, kívülről egyáltalán nem látszanak majd, és valahol a szigetelés mélységében épülnek be a ház falába. Erről egyelőre többet nem tudok, de ha a beszerelés zajlik – és ez nem mostanában lesz –, akkor részletesen beszámolok róla. Ahogy sok más beépítendő szerkezetet, az árnyékolókat is jó előre meg kell rendelni, nem ér rá tavasszal kapkodni. Ha nem is tartozik most a legsürgősebb ügyek közé, azért napirenden van, és ha az ablakkérdésből indulok ki, akkor azt mondom, szükség is van ezekre a hosszú ideig tartó „érlelésekre”.
Igen, igen, már megint az ablakok
A történet lassan lezárul, de azzal a vallomással még tartozom, hogy a múlt heti híreszteléssel ellentétben mégsem adtuk le a hét elején a megrendelést, tovább rágódtunk kicsit, számoltunk, méricskéltünk és hasonlítgattunk, egy kicsit belevariáltunk, mígnem a hétvégére tényleg pontot tettünk a dolog végére, most már becsszó. Úgy tudom, a faanyag a beszállítónknál raktáron van, csupán az üvegeket kell megrendelniük, és utána indulhat a gyártás. Persze jobb lenne, ha már a helyükön lennének, de így is csak két-három hetet kell várnunk az ígéret szerint.
S hogy mi történt a héten az építkezésen? Jogos a kérdés. Tudtommal a famunka, a lambériázás zajlott még, időjáráshoz igazodó, lassított tempóban, de én is csak a hírekből tudom, mert a helyszíni tudósításban akadályoztatva vagyok. Ígérem, nem marad ez így.
Fotó: Haitzmann Ágnes, Green Press
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
