„Szia, miben segíthetek?” Húsz éve fogadja a hívásokat az Ifjúsági Lelki Elsősegély Szolgálat
//2002 óta létezik az Ifjúsági Lelki Elsősegély telefonos szolgálat, a segítők – ügyelők – hétköznapokon 17-21 óra között fogadják a hívásokat. A szolgáltatás ingyenes, s bár eredendően a kamaszok, fiatalok segítését tűzték ki célul, szülők, nagyszülők, pedagógusok hívásait is fogadják gyermekekkel összefüggő dilemmák kapcsán. A segítők mindegyike önkéntesként dolgozik. A hívók és a segítők számára egyaránt biztosított a teljes anonimitás.
Székely Zsuzsannával beszélgettünk, aki 2008 óta elkötelezett vezető munkatárs az Ifjúsági Lelki Elsősegély pécsi tagszolgálatánál, a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnöke, emellett főállásban iskolai szociális segítőként dolgozik.
Országos hálózatról van szó?
Országos hálózatként működik az Ifjúsági Lelki Elsősegély szolgálat, jelenleg három tagszolgálattal. A 2008-2010-es években 14 taghálózata volt, mindegyikhez más, ingyenesen hívható zöldszám tartozott, a taghálózatok száma financiális okok miatt az évek során redukálódott, a hívószám pedig egységessé vált, ami azt jelenti, hogy a 137-00-es szám bárhonnan hívható az ország területéről, és szabad kapacitástól függően kapcsol a győri, pécsi vagy veszprémi taghálózat ügyeletes segítőihez, ügyelőihez.
Mi a szerepe a tagszolgálatoknak?
Minden városban maguk toborozzák az önkéntes segítőket. Győrben, Pécsen és Veszprémben is van egy-egy iroda és titkos ügyeleti helyiség, ahol ellátjuk a feladatot. Ezt leszámítva most már nincs különösebb jelentősége annak, hogy több helyen működünk, hogy Pécsen vagy épp Győrben fogadjuk a beérkező hívásokat. Rendelkezünk úgynevezett országos delegálási adatbázissal, amit az ügyelők használnak és a hozzájuk fordulóknak célzottan tudnak segíteni információval, hogy a lakóhelyükön milyen jellegű professzionális segítséget tudnak igénybe venni, hova fordulhatnak.
Önkéntes segítőkkel dolgoztok. Milyen szempontok alapján toboroztok? Vannak olyan alapkritériumok, melyeknek meg kell felelni?
A nagykorúság fontos kitétel, mivel nem kortárs segítésről van szó. Feltétel, hogy legalább érettségivel rendelkezzen az, aki ügyelőként vállalna feladatot. A jelentkezők 100 órás tanfolyamon vesznek részt, melynek sikeres elvégzése után tanúsítványt kapnak. Fontos, hogy megfelelő intellektussal rendelkezzen a segítő, fejlett önismerettel, jó kommunikációs készséggel és az alapvető személyiségvonások terén is igyekszünk vizsgálni az alkalmasságot.
Kukacoskódó kérdésnek tűnhet, bár nem ez a célom: nem fontos, hogy a jelentkezők, önkéntesek releváns felsőfokú végzettséggel rendelkezzenek?
A világon mindenütt laikusok bevonásával működnek a lelki elsősegélyt nyújtó telefonszolgálatok. Egyébként segítő hivatásúak is dolgoznak a stábunkban. Az az elsődleges szándék, hogy emberi odafordulást, embertársi segítségnyújtást kapjanak a hívók, hogy amikor valaki bajban van, legyen, aki figyel rá, aki önként adja az idejét, és nem munkaköri kötelességből. Önkénteseinknek természetesen a kríziskezelést vagy az öngyilkosság megelőzés technikáit is megtanítjuk a 100 órás képzés során.
Mi a jellemző, mennyi ideig marad egy-egy önkéntes nálatok?
Másfél év a kötelező önkéntes szolgálat. Ez kissé furcsán hangzik, de 100 órás képzést biztosítunk díjmentesen, cserébe másfél éves elköteleződést várunk, ami havi két-három ügyeletet, 10-15 órányi feladatot jelent, és szupervíziót biztosítunk számukra. Szép számban vannak olyan ügyelők, akik 5-10 éve velünk vannak.
Ki finanszírozza a működést?
Az országos szervezet, az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség. Fizetik a telefonszámlát, a rezsiköltséget, a képzéseket, és azokat a nagy volumenű kiadásokat, melyek a működésünkhöz szükségesek. A szövetség minisztériumi támogatásban részesül (EMMI).
Mennyiben egyedi az általatok nyújtott szolgáltatás?
A Kék Vonal mellett mi vagyunk, akik a gyerekekre, az ifjúságra fókuszálnak. Vannak még speciális telefonos lelkisegély szolgálatok, mint a Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat vagy a Délután, amely kifejezetten 45 év felettiekre specializált. Az általános, legnagyobb telefonszolgálat-rendszer a LESZ, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetség rendszere, ahol több mint 20 tagszolgálat működik 24 órás szolgálattal. Mi annyiban vagyunk speciálisak, hogy elsősorban fiatalokhoz szólunk, a fiatal korosztály problémamegoldó stratégiája teljesen más, mint a felnőtteké; a serdülőkor sajátosságai nagy szerepet kapnak a képzésünkben.
Ugyanakkor nem csak gyerekek, fiatalok hívhatnak benneteket…
Gyakorlatilag bárki hívhat, akár még egy óvodás is, nincs lehatárolva, a legtöbb telefonáló 30 év alatti. Az a tapasztalat, hogy 12-14 éves kor felett telefonálnak főleg a fiatalok. Egyrészt addigra jutnak el odáig, hogy ilyen módon, ismeretlentől, szakembertől kérjenek segítséget, addig inkább a tanár nénitől, a szomszéd bácsitól vagy családi közegben próbálnak segítséget kérni, ha problémájuk van. Vagy indirekt módon jeleznek, például viselkedésváltozással. A felső korhatárt sem szabályozzuk, bárki számára elérhetők vagyunk, nem tesszük le a telefont, ha idősebbek hívnak…
A működésetek közel húsz éve alatt jelentős változások mentek végbe a magyar társadalomban és világszerte, pusztán csak az internet térnyerésével. A telefonszolgálatok egy része ma már online, chaten is fogad megkereséseket. Hogy alakul ez nálatok?
Valóban, komoly változásokat éltünk meg. Ma már mindenki kezében van telefon, 15 éve még nem volt ilyen. Akkor még telefonfülkéből hívtak. Most már szinte csak mobilhívásaink vannak, és a fiatalok is inkább chaten, írásban kommunikálnak, mint élő szóban. A mi szolgálatunk még nem bővülne ilyen irányban, de már elérhetők chates lelkisegély szolgálatok is. A telefonos segítségnyújtás személyesebb, a hívó kiventillálja a problémáit, melyek nyomán olyan kérdéseket tehetünk fel neki, melyekre hosszan tud válaszolni, ezáltal saját maga is tisztábban láthatja a problémát. Igyekszünk követni a kortrendet, az internet sokat segít abban, hogy megszólítsuk, elérjük a fiatalokat, a honlapunkon találhatók cikkek különböző témákban, a segítségnyújtással kapcsolatban is informáljuk az olvasókat. Jelen vagyunk a Facebookon és az Instagramon is aktívak vagyunk. Mivel szűkös a költségvetésünk, folyamatosan reklámoznunk kell magunkat, érzékelhető, hogy egy-egy médiamegjelenés vagy Facebook kampány után több hívás fut be hozzánk.
Hétköznapokon délután öttől este kilencig lehet hívni benneteket. Hány segítő, ügyelő fogadja ilyenkor a hívásokat?
A három tagszolgálatnál egy-egy vonalon fogadjuk a hívásokat, tehát egy helyszínen egyszerre csak egy beszélgetés folyik.
Elegendőnek bizonyul?
Attól függ. Nem mondanám, hogy nonstop csörög a vonal, de vannak olyan esték, amikor nagyon meg van dolgoztatva a kolléga. Próbálkozó hívások is vannak, amikor a hozzánk forduló nem adekvátan használja, nem segítségkérésre… Hecchívásaink is vannak olykor. Hisszük, ha valaki felhívja egy vicces történettel a telefonszolgálatot, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy szórakoztatni akar. Lehet, hogy a vonalat szeretné kipróbálni, így teszteli, hogy az ügyeletes mennyire emberien reagál. Elmondjuk ilyenkor, hogy a telefonszolgálat nem erre való, de nem csapjuk le a telefont. És előfordul, hogy a vicces hívásból később segítségkérő hívás lesz.
Aki szeretne hozzátok tartozni, bármikor jelentkezhet?
Igen, folyamatosan fogadjuk a jelentkezéseket, de másfél-két évente hirdetünk tanfolyamot. Ez azt jelenti, hogy elmentjük a jelentkezők elérhetőségét, és ha a képzés előtt értesítjük őket. A lelekterifjusag@gmail.com címre lehet írni, ha valaki csatlakozna, megjelölve, hogy melyik tagszolgálatnál szeretne önkénteskedni.
Sokan érdeklődnek?
Évről évre nehezebb önkénteseket találni. Míg 2010-ben jelentkeztek mondjuk százan, és közülük tudtuk kiválasztani a legalkalmasabbakat, ehhez képest most jelentkeznek húszan. Tíz-tizenkét önkéntest szoktunk kiképezni. Egyrészt az önkéntességnek még mindig nincs nagy kultúrája Magyarországon, másrészt a mostani időszakban nehezebb elköteleződni másfél éves önkéntes munkára, mint mondjuk öt évvel ezelőtt. . vállalni az elköteleződést, az másfél éves önkéntes munka- most kevésbé látja valaki előre, hogy milyen lesz a következő másfél éve, mint mondjuk 5 évvel ezelőtt.
A segítők nemi arányát tekintve kik vannak többségben?
Pécsen az ügyelők nagyjából fele férfi, fele nő, országosan a női többség a jellemző, ahogy a legtöbb segítő szakmában.
A hívónak nem kell bemutatkoznia, semmilyen személyes adatát megosztania, ez lényeges tudnivaló. A telefonáló kilétére akkor sem derül fény, ha nem rejti el a készülékén a mobilszámát?
Nem. Vezetékes telefonokon fogadjuk a hívásokat, nem látható a hívó.
Mennyire gyakori, hogy szülők keresnek meg titeket?
Elég gyakori, sőt, nagyszülők és pedagógusok is telefonálnak, segítséget kérve gyermekkel, unokával, diákkal kapcsolatban. Olyan is előfordul, hogy fiatalok telefonálnak barátjuk problémája miatt és ahhoz kérnek támpontokat, hogy ők hogyan tudnának segíteni.
Az indulásotok, 2002 óta hosszú idő telt el, felnőtt egy generáció. Érzékelhető változás a jellemző problématípusok terén?
A problémák örökzöldek, csak apró árnyalatok változnak: serdülőkorban családi problémákban, párkapcsolati, szerelmi kérdésekben kérnek segítséget a fiatalok, a szülők általában gyermekük drog- vagy alkoholfogyasztása miatt, illetve nevelési dilemmákban, mit engedhetnek meg, mit nem… A kamaszoknál ennek az ellenkezője jelenik meg problémaként: nem elég megengedő a szülő, nem bízik benne, nem engedi sehova… Egyébként mindenféle probléma előfordul: gyász, iskolai problémák, magány, kiközösítés, teljesítményproblémák, munkanélküliség a családban, anyagi gondok, betegség.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Miben és hogyan tudtok segíteni?
Vannak olyan problémák, amiket telefonon nem lehet megoldani. A telefonos lelkisegély olyasmi, mint fizikai sérülésnél az elsősegély: ha valaki megsérül, teszünk rá kötszert, hogy ne vérezzen el, hogy jól legyen addig, amíg meg nem oldódik a problémája vagy nem kap szakmai segítséget. A probléma jellegétől, súlyosságától függően ilyenkor megfelelő szakemberhez delegáljuk a hívót, elmondjuk, hogy kihez fordulhat. Mivel anonim a szolgálat, többnyire nem tudunk semmit a hívóról, ami tényadat lenne. Ha el akarja mondani, elmondhatja, hol lakik, de a hívó beleegyezése nélkül semmilyen szervezethez nem fordulunk.
A segítő szakmában esetenként dilemma a titoktartás és a jelzési kötelezettség együttes betartása. Nálatok mi ennek kapcsán a gyakorlat? Ha például tudomásotokra jut a telefonáló gyermek által, hogy a családon belül bántalmazásnak vagy elhanyagolásnak van kitéve, feltételezem, az anonimitás miatt ezt nem jelezhetitek a családsegítő szolgálatnak vagy valamely hatóságnak…
Ilyen esetekben a személyes segítés felé irányítjuk. Elmondjuk, hogy fel kell keresni a családsegítő szolgálatot. Mivel az ügyelő is anonim, a jelzést emiatt is nehéz lenne megtenni. Ha iskolai problémáról van szó, az oktatási intézményekben elérhető segítő szakembereket érdemes felkeresni: iskolapszichológust, iskolai szociális segítőt. Bizonyos dolgokat nem tudunk telefonon keresztül megoldani, a szolgáltatásunk alapvetően egyszeri beszélgetésre igényelhető, rendszeres kapcsolatot nem tudunk felvállalni. Az iskolapszichológus vagy az iskolai szociális segítő viszont többször is rendelkezésre tud állni.
A pandémia hatásai mennyiben csapódnak, csapódtak le nálatok?
Voltak, vannak erre vonatkozó hívások. Az online oktatás beszűkítitette a kapcsolati hálót, a középiskolások nem találkoztak az osztálytársakkal, elmaradtak a közös délutáni programok. Egymásra vártak a gyerekek, arra, hogy a másik keresse őket. Mivel nagyon fontosak serdülőkorban a kortárs kapcsolatok, sokan magányosnak érezték magukat. Az online oktatási időszakban, a járványhelyzet miatti bezártságban a serdülők fokozottan sérülékenyek, a tanulás is problematikusabb, főleg azoknak, akik érettségire készülnek… Egy csomó szorongás fakadt abból is, hogy a korlátozások után vissza kellett menni az iskolába, nem tudták, milyen lesz a fogadtatás, változnak-e a szerepek, a státuszok az osztályközösségben vagy a sportcsapatban. Egyre több időt töltenek a számítógép előtt a fiatalok, jobban kialakulnak a számítógépes játékfüggőségek… Érzékeljük a családi hatásokat is, a home office-ból fakadó nehézségeket, a munkanélküliséget, anyagi problémákat, veszteségeket, melyek sok családot megrendítenek. A járványhelyzetből adódó feszültségeket érzékelik a gyerekek is.
Az Ifjúsági Lelki Elsősegély ingyenesen hívható a 137-00-os számon hétköznapokon 17-21 óra között.
Weboldal: www.ifjusagi-lelkisegely.hu
24 év alattiak hívhatják
Alapító-főszerkesztő
Több mint két évtizedet töltöttem az írott média világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbálhattam magam újságíróként, szerkesztőként. 2006-2012 között építészeti szakújságíróként, PR-szakemberként voltam aktív, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem. Az eletszepitok.hu weboldalt 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszakanyarodtam eredeti hivatásomhoz; gyermekjóléti alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós, edukációs, pályaorientációt támogató foglalkozásokat tartok, érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetben szereztem mesterdiplomát, okleveles szociális munkás, felsőfokú intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
