Influencerek gyermekei

Az Instagramot 13, a TikTok közösségi alkalmazást pedig 12 éven felüliek használhatják. Elvileg. Látjuk, tudjuk azonban – szülők és azok, akik gyermekekkel foglalkoznak -, hogy a gyerekek előszeretettel kijátsszák az életkori megkötésre vonatkozó előírást, ha a szülő nem elég következetes. Létrehozzák a saját fiókjukat, fotókat, videókat töltenek fel, és kíváncsian figyelik, milyen tartalmak jelennek meg ezeken a felületeken. Befogadnak mindent, ami szembe jön, jót és rosszat is.

Az okostelefonnal általában „együtt jár” a Viber is, csoportokat hoznak létre az osztálytársak, és iskolaidőn kívül is kommunikálnak egymással. A korhatáros YouTube videókat is megnézik, ha van rá módjuk. Ha már tudnak értőn olvasni (!), a kommenteket is látják. Érzékelik, hogy legalább kétféle kommentelő fordul elő a virtuális térben: a szabadszájú kritikus és a lelkes rajongó, aki igyekszik kedvence bejegyzéseit kedves szavakkal illetni. Ismerjük a kommentszekciókat: nem ritka, hogy a gyermek csúnya szavakat lát. Például tippeket arra nézve, hogy egy népszerű vlogger hova menjen a posztjával-pénzével együtt, mit csináljon ahelyett, hogy az „éterben” mutogatja magát és a szponzorált tartalmakat.

Megdöbbentő, amikor ezen durvaságok nem felnőttektől származnak, hanem 10 év körüli gyerekektől. Tanulékonyak sajnos. 

Nekünk tartanak tükröt – szülőknek, felnőtteknek. Ugyanakkor a mi tükreink is; leképezik azt, amit belőlünk látnak.

A gyerekek idejekorán szereznek tudomást olyan dolgokról, ami nem nekik való. Sok mindent tudnak, ami nem tartozna rájuk. Nem tudnak mit kezdeni ezekkel az információkkal. Összezavarja, félreviszi őket. A szocializáció, a nevelés, a szabályok lefektetése elsődlegesen a szülő dolga – érvelnek a pedagógusok, akik érzékelik ezeket a hatásokat az iskolában, ám – ahogy én látom – nem nagyon tudják adekvátan kezelni. Nem is lehet ezt elvárni tőlük.

A kérdés valóban az, hogy a szülő mit enged meg a gyermekének. A szülő döntése, hogy mikor ad okostelefont a gyerek kezébe. (A harmadik-negyedik osztályosoknak jellemzően van már saját mobilja.) A szülő dolga, hogy kialakít-e valamiféle digitális házirendet, lefektet-e okoskütyük használatára vonatkozó szabályokat. A szülőről vall az is, hogy gyakorol-e valamiféle kontrollt. A szülő dolga lenne eredendően, hogy felvilágosítsa gyermekét arról, hogy mit szabad, mit illik, mit nem szabad, mit nem illik megtenni a közösségi térben. De ha mindezekkel a szülő sincs tisztában…?

Láthatunk olyan híres, ismert szülőket is, akik a gyermekükből influencert „nevelnek”. Az influencerek véleményformáló hatása elképesztő! Mit nyújt egy influencer a gyermekeknek? Élményt. Vágyhegyeket, a magyar valóságtól elrugaszkodott vágyképeket. (Vannak kivételek.) Csakhogy a magyar gyermekek többsége úgy nő fel, hogy az anyukájukat és az apukájukat nem szponzorálja senki; nem tudnak havonta külföldre utazni, márkás ruhákban járni, nincs menő autó, és az otthonuk sem forog kacsalábakon. 

Nézzük a másik oldalt! Ha a szülő jóváhagyásával és/vagy döntésével influencer válik egy gyermekből, és a kirakatba kerül, megtalálják őket is a kommentelők. Nemcsak a lelkes rajongók, hanem a szabadszájú kritikusok is, akik a legkedvesebb, legaranyosabb gyermeken is tudnak fogást találni. Nem feltétlenül fogja őket érdekelni, hogy kiskorúval van dolguk.

Kiben merült fel vajon, hogy az influencergyerekek érzelmi bántalmazásnak vannak kitéve?

Az érzelmi bántalmazás a gyermekvédelmi törvény alapján kimeríti a gyermekveszélyeztetés fogalmát. 

Kié a felelősség?

 

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 + 8 =

hirdetés