Mielőtt a gyerek az iskolapadba ül. Óvodapszichológus tanácsai leendő elsősök szüleinek

hirdetés

Hogyan készítsük fel az iskolára gyermeket? Óvodapszichológus tanácsai szülőknek.

A felkészítés során figyeljünk arra, hogy az iskoláról pozitív kép alakuljon ki a gyermekben.

Mindannyiunknak vannak rossz iskolai emlékei, ezeket jótékonyan hallgassuk el a gyermek elől, arra törekedjünk, hogy a negatív élmények ne befolyásolják se őt, se minket – a gyerkőc tiszta lappal indul, koncentráljunk arra, hogy az ő iskolás évei segíthetnek feloldani a bennünk lévő blokkokat. A pozitív iskolai élményeinket viszont osszuk meg vele!

Ha a gyermeket rendre akarjuk inteni, ne példálózzunk vagy fenyegetőzzünk az iskolával!

Félelmet ültetünk el a kicsiben, ha azt hallja tőlünk: az iskolában majd elkapják a grabancodat! Majd az iskolában így meg úgy lesz…! Majd ott megnevelnek…!  Valóban, fegyelmezetten végig kell ülnie a tanórákat, ezt mindenképp értessük meg, de alkalmas időpontban, nyugodt körülmények között beszélgessünk vele erről, s ne fegyelmezési célzattal tegyük. Jó, ha a gyermek tudja, mi vár rá: az iskolapadban fog ülni 45 perceket, a tanórán a tanítónénire kell figyelnie, feladatokat kell megoldania. Beszéljünk a tanulás örömeiről, hasznáról. Nyugtassuk meg, hogy iskola után lesz ideje a játékra, kötetlen programokra – és törekedjünk is erre, ha már iskolás!

Mutassuk meg neki leendő iskoláját!

Vezessük körbe, hogy legyen némi helyismerete – ez fokozza a biztonságérzetét, oldja a kezdeti szorongást. Ha tehetjük, s amennyiben az iskola engedi, vigyük el nyílt tanórákra. Sokan állítják, hogy elsősorban tanító(ka)t, s nem iskolát kell választani. A nyílt órákon és a foglalkozásokon felszínes benyomásokat szerezhetünk – megalapozott döntéshez ez nem elegendő. Ismerjük meg az iskola nevelési programját, nézzük meg a weboldalát, kérjük ki ismerős szülők, iskolások véleményét is; az interneten is gyűjthetünk információkat, ezek alapján már összeállhat egy reális(abb) kép az adott tanintézményről.

Ezzel kapcsolatban az óvodapszichológus azt is hangsúlyozza:

fontosak a gyermek benyomásai, de ne ő válasszon iskolát, hanem a szülő!

Nagycsoportos kisfiam hetekig abba az iskolába szeretett volna járni, ahol az egyik volt ovis társa tanul… Aztán ahogy teltek a hetek, elfelejtette a kislányt, és az iskolát is. Sokféle szempontot kell mérlegelni; ezek közül a legfontosabb, hogy mi lenne jó a gyermeknek! Ha nem szeret énekelni, ne adjuk zeneiskolába, ha nem sportos alkat, ne írassuk sporttagozatos osztályba (ne a saját álmaink felé terelgessük!). A családtagoknak is lehetnek elvárásai; ezeket mérlegeljük, de semmiképp se ezek mentén hozzuk meg a végső döntést. Nem életszerű választás, ha egyházi iskolába adjuk, miközben szülőként nem vagyunk vallásgyakorlók, vagy a szülők között ebben a kérdésben nincs teljes összhang. Lehet a vágyunk egy jó hírű (elit)iskola, de lássuk magunk előtt a család elkövetkező reggeleit és estéit is – ha egy-másfél órán belül nem lehet az iskolába beérni, jobb, ha lemondunk róla – ez csak pár példa a sok közül.

Elsőben a gyerekek inkább ovisok, mint iskolások – nem tudnak 45 percet a tananyagra koncentrálva végigülni, a jó tanító ezt figyelembe veszi, beiktat pár percnyi játékos pihenőt.

Ne legyenek elvárásaink!

Ne firtassuk folyton, hogy hozott-e piros pontot. Az iskolában fogják először a teljesítménye alapján megítélni, ez önmagában nagy terhet róhat rá, ezért a szülőnek a feltétel nélküli szeretetet kell sugallnia. Nem csak akkor szeretjük, ha jól veszi az akadályokat. Ne hasonlítsuk a nagyobb, jól tanuló testvérhez – a gyerekek nem egyformán teljesítenek. Mindenkinek más az erőssége.

A különórákat érdemes elsőben átgondolni

Szülők, pedagógusok a megmondhatói, hogy már az elsősök is mennyire leterheltek.

Legkésőbb augusztusban rendezzünk be egy kis tanulósarkot a szobájában, vagy – ha nincs szobája – egy megfelelő helyen.

S ha már iskolás: ne helyette tanuljunk, hanem vele!

A házi feladatait ő oldja meg, ha elakad, segítsünk!

Mindenekelőtt pedig a nyara legyen szabad – nem kell a vakációt az iskolakezdés bűvöletében tölteni. Elég, ha mi készülünk arra, hogy szeptembertől nemcsak a gyerkőc, hanem egész család iskolás lesz. Augusztus második felétől elkezdhetjük a korai kelést, kicsit keltsük mindig korábban, hogy szeptemberre át tudjon állni. Félni nem kell az iskolától – a feladatunk, hogy segítsük a gyermeket a fejlődésben, képességeinek, tehetségének a kibontásában.

 

Kapcsolódó összeállításunk

Önfelmentő hazugságok – Gyermekpszichológus az iskolakezdés nehézségeiről
Önfelmentő hazugságok – Gyermekpszichológus az iskolakezdés nehézségeiről

 

hirdetés

Szépítők Magazin

Életszépítők néven kezdődött a történetem 2012-ben. Magazinként 2013 óta olvashatsz. Független, önerőből fenntartott magazin vagyok a weboldalak rengetegében. Ha mondanivalód van vagy szeretnél bemutatkozni nálam saját alkotással, írj az info@szepitokmagazin.hu e-mail címre!

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás