„Istenkirály sztorik.” Történelmi korokról humorosan. Szórakoztató könyvek a görög istenekről, a római hősökről és az Árpád-kori magyarokról
Gyakran halljuk, milyen nehéz olvasásra buzdítani a kisiskolásokat vagy akár a nagyobb gyerekeket. Az online térben sokféle inger éri őket – főleg audiovizuális élmények -, ráadásul ide-oda ugrál a figyelmük közben, már a rövidebb szövegek olvasása sem nagyon köti le őket. Ez nyilván kortünet, s mint arra korábbi felmérések is rámutattak, romlik az általános iskolások szövegértési képessége, s bármennyire is igyekszik a szülő (vagy a pedagógus), az olvasást nem egyszerű beiktatni az életükbe. A családi minta – mint annyi mindenben – ebben is meghatározó, bár általánosítani ebben sem lehet, hisz nem minden olvasni szerető szülő gyermeke fogja bújni a könyveket az otthoni minta alapján, automatikusan. Semmiképp sem hátrány, ha könyvet lát a lakásban, anya vagy apa kezében, és meghozhatjuk az olvasáshoz kedvet, ha próbálunk olyan könyveket beszerezni számukra, melyek szórakoztatóak, és rövidebb fejezetekből állnak. (Van, aki már harmadik osztályos korában „falja” a regényeket, ám nem ez a jellemző.) A humor jó kiindulási alap a gyerekek figyelmének felkeltéséhez – szórakoztató gyermekirodalommal nem nagyon lehet mellélőni.
Az általunk ajánlott három kötet a közelmúltban jelent meg, figyelmet megragadó módon, szórakoztatva ad át ismereteket nagy történelmi korokról, felnőttek számára is élvezetes olvasmányok.
A 25 szelfi az Árpád-korból c. kötetet Lőrinc László jegyzi szerzőként, az illusztrációkat Bertóthy Ágnes és Rátkai Kornél készítette, fontos róluk is szólni, hisz a könyvnek nemcsak a szövegezése, de a képi világa is mosolyt csal az arcra. A kötetben róluk olvashatunk:
A fejezetek szövegezése 21. századi stílusban – a közösségi médiában alkalmazott szlengek és csetes formula alapján – íródott, olyan, mintha Árpád-kori hőseink a Messengeren folytatnának párbeszédet. A tagolása, amellett, hogy gyerekbarát, a rekeszizmokat is megdolgoztatja. Az alábbi részben István király arája, Gizella folytat párbeszédet családtagjaival, Brigitta húgával és Gerberga nagynénjével. Utóbbi meg is feddi: „…ne vihorássz folyton, meg ezt a szelfizgetést is abbahagyhatnád. Viselkedj méltósággal…”
Gizella – aki 12 évesen már a nála 9 évvel idősebb István jegyese volt – eképpen nyilatkozik leendő anyósáról, Saroltáról:
„Sarolt! Ne tudd meg! Itt csak az van, amit ő mond. Ez lesz a legnehezebb. De majd túlélem valahogy.” Leendő életéről pedig ezt írja: „…van egy Veszprém nevű hely, ott fogok lakni. Rohadt sok falut kapok, parasztokkal együtt, lesz egy csomó földem, szolgálóm, meg ilyenek.”
Az összes fejezet ebben a formában épül fel, a szerző nemcsak az Árpád-kor jelentősebb eseményeeit eleveníti fel, de sok titkot is felfed. A párbeszédes részek végén egy rövid összefoglalót olvashatunk a szereplőkről, ami segíti az olvasottak értelmezését.
A kötet az alábbi eseményeket dolgozza fel: Honfoglalás, A pozsonyi csata, Gizella és István, A szabolcsi földvár, Állatok a közékorban, A kereszténység felvétele, A tihanyi apátság alapítólevele, I. Béla és Salamon harca, István király sírjánál, László király törvényei, Könyves Kálmán uralkodása, Vak Béla és Ilona esküvője, Étkezés a középkorban, III. Béla udvarában, Halotti beszéd és könyörgés, Imre király és András herceg, A keresztes háborúk, Az óhaza keresése, Épül Buda vára, Szent Margit és csodái, A pálos rend, Kunok Magyarországon, A morvamezei csata, Kézai Simon krónikája, III. András kora.
A maga módján tehát tartalmas olvasmány ez, képet (stílszerűen szelfit) ad az Árpád-korról.
Zeusz és Caesar kora
A római és görög hősökről grafikus bemutatkozást találunk a szöveges részek előtt.
A másik két kötet az ókor világába repít. A Caesar és bandája c. könyvben római történeteket olvashatunk, a mai kor nyelvezetén, kolosszális történeteket a legmenőbb és a leghétköznapibb római hősökről. A Zeusz és bandája c. könyvben pedig a görög mitológia elevenedik meg „überkirály történetek” révén, antik istenekről és hősökről olvashatunk. A könyv súlyos – olvasható a hátsó borítón -, nyolc napon túl gyógyuló nevetőizomgörcsöket okozhat! A római és görög történetek szerzője Frank Schwieger, a könyveket Ramona Wultschner illusztrálta.
Rengeteg jó könyv van, melyekkel a gyerekek olvasásra bírhatjuk, de ezeknek (elfogultság ide vagy oda) a humoros ismeretterjesztő gyermekirodalmi alkotásoknak mindenképp helye van a könyvespolcon.
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
