„Istenkirály sztorik.” Történelmi korokról humorosan. Szórakoztató könyvek a görög istenekről, a római hősökről és az Árpád-kori magyarokról

Gyakran halljuk, milyen nehéz olvasásra buzdítani a kisiskolásokat vagy akár a nagyobb gyerekeket. Az online térben sokféle inger éri őket – főleg audiovizuális élmények -, ráadásul ide-oda ugrál a figyelmük közben, már a rövidebb szövegek olvasása sem nagyon köti le őket. Ez nyilván kortünet, s mint arra korábbi felmérések is rámutattak, romlik az általános iskolások szövegértési képessége, s bármennyire is igyekszik a szülő (vagy a pedagógus), az olvasást nem egyszerű beiktatni az életükbe. A családi minta – mint annyi mindenben – ebben is meghatározó, bár általánosítani ebben sem lehet, hisz nem minden olvasni szerető szülő gyermeke fogja bújni a könyveket az otthoni minta alapján, automatikusan. Semmiképp sem hátrány, ha könyvet lát a lakásban, anya vagy apa kezében, és meghozhatjuk az olvasáshoz kedvet, ha próbálunk olyan könyveket beszerezni számukra, melyek szórakoztatóak, és rövidebb fejezetekből állnak. (Van, aki már harmadik osztályos korában „falja” a regényeket, ám nem ez a jellemző.) A humor jó kiindulási alap a gyerekek figyelmének felkeltéséhez – szórakoztató gyermekirodalommal nem nagyon lehet mellélőni.

Az általunk ajánlott három kötet a közelmúltban jelent meg, figyelmet megragadó módon, szórakoztatva ad át ismereteket nagy történelmi korokról, felnőttek számára is élvezetes olvasmányok.

A 25 szelfi az Árpád-korból c. kötetet Lőrinc László jegyzi szerzőként, az illusztrációkat Bertóthy Ágnes és Rátkai Kornél készítette, fontos róluk is szólni, hisz a könyvnek nemcsak a szövegezése, de a képi világa is mosolyt csal az arcra. A kötetben róluk olvashatunk:

A fejezetek szövegezése 21. századi stílusban – a közösségi médiában alkalmazott szlengek és csetes formula alapján –  íródott, olyan, mintha Árpád-kori hőseink a Messengeren folytatnának párbeszédet. A tagolása, amellett, hogy gyerekbarát, a rekeszizmokat is megdolgoztatja. Az alábbi részben István király arája, Gizella folytat párbeszédet családtagjaival, Brigitta húgával és Gerberga nagynénjével. Utóbbi meg is feddi: „…ne vihorássz folyton, meg ezt a szelfizgetést is abbahagyhatnád. Viselkedj méltósággal…”

Gizella – aki 12 évesen már a nála 9 évvel idősebb István jegyese volt – eképpen nyilatkozik leendő anyósáról, Saroltáról:

„Sarolt! Ne tudd meg! Itt csak az van, amit ő mond. Ez lesz a legnehezebb. De majd túlélem valahogy.” Leendő életéről pedig ezt írja: „…van egy Veszprém nevű hely, ott fogok lakni. Rohadt sok falut kapok, parasztokkal együtt, lesz egy csomó földem, szolgálóm, meg ilyenek.”

Az összes fejezet ebben a formában épül fel, a szerző nemcsak az Árpád-kor jelentősebb eseményeeit eleveníti fel, de sok titkot is felfed. A párbeszédes részek végén egy rövid összefoglalót olvashatunk a szereplőkről, ami segíti az olvasottak értelmezését.

A kötet az alábbi eseményeket dolgozza fel: Honfoglalás, A pozsonyi csata, Gizella és István, A szabolcsi földvár, Állatok a közékorban, A kereszténység felvétele, A tihanyi apátság alapítólevele, I. Béla és Salamon harca, István király sírjánál, László király törvényei, Könyves Kálmán uralkodása, Vak Béla és Ilona esküvője, Étkezés a középkorban, III. Béla udvarában, Halotti beszéd és könyörgés, Imre király és András herceg, A keresztes háborúk, Az óhaza keresése, Épül Buda vára, Szent Margit és csodái, A pálos rend, Kunok Magyarországon, A morvamezei csata, Kézai Simon krónikája, III. András kora.

A maga módján tehát tartalmas olvasmány ez, képet (stílszerűen szelfit) ad az Árpád-korról. 

Zeusz és Caesar kora

A római és görög hősökről grafikus bemutatkozást találunk a szöveges részek előtt.

A másik két kötet az ókor világába repít. A Caesar és bandája c. könyvben római történeteket olvashatunk, a mai kor nyelvezetén, kolosszális történeteket a legmenőbb és a leghétköznapibb római hősökről. A Zeusz és bandája c. könyvben pedig a görög mitológia elevenedik meg „überkirály történetek” révén, antik istenekről és hősökről olvashatunk. A könyv súlyos – olvasható a hátsó borítón -, nyolc napon túl gyógyuló nevetőizomgörcsöket okozhat! A római és görög történetek szerzője Frank Schwieger, a könyveket Ramona Wultschner illusztrálta. 

Rengeteg jó könyv van, melyekkel a gyerekek olvasásra bírhatjuk, de ezeknek (elfogultság ide vagy oda) a humoros ismeretterjesztő gyermekirodalmi alkotásoknak mindenképp helye van a könyvespolcon.