Figyeljünk a kamaszok egészségére! Óvodás, kisiskolás korban némi túlsúly elfogadható, a pubertáskori plusz kilók azonban komoly rizikófaktort jelentenek
Magyarországon a 18 éven aluli kamaszok 20-25 százaléka elhízott, ami azért aggasztó arány, mert ezeknek a gyerekeknek a 80 százaléka felnőttkorában is túlsúlyos lesz, ami pedig súlyos egészségügyi kockázattal jár. A gyermekkori elhízással kapcsolatos legfontosabb géneket keresik a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika obezitás centrumában; négy-öt kutatóorvos és PhD hallgató összesen két éven keresztül dolgozik azon, hogy megtalálják az elhízásért gyermekkorban felelős legfontosabb géneket – adta hírül Dr. Szabó András, a Klinika igazgatója.
A gyermekkori túlsúly komplex probléma, amit egy dietetikus, edző, vagy orvos önállóan nem tud hatékonyan kezelni. A klinikán működő centrumban nem támogatják a szigorú kalóriamegvonásos diétákat; az obezitás centrumban orvosok, táplálkozásszakértők és pszichológusok működnek együtt. Megállapítják a túlsúly mértékét, ellenőrzik, hogy nincs-e a háttérben endokrin vagy onkológiai betegség, feltérképezik az esetleges szövődményeket, kiemelt figyelmet fordítanak a magas vérnyomás és a diabétesz előszobájának tartott inzulinrezisztencia jelenlétére. Indokolt esetben az osztályon terheléses EKG-t végeznek. Évente 900-1000 gyereket vizsgálnak meg, elsősorban a tizenéves, kamasz korosztályból, és nem ritka, hogy 14-15 éves gyerekeket 100 kiló feletti testtömeggel regisztrálnak a klinikán.
A gyermekkori elhízás oka a mozgásszegény életmód, az iparilag feldolgozott, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek, zsíros ételek, a felesleges, extra szénhidrátok mértéktelen fogyasztása a klinika igazgatója szerint.
– A túlzott kalóriabevitel nemcsak azért problémás, mert a 20. század végére az ember által elvégzett fizikai munka minimálisra csökkent, hanem azért is, mert az evolúció során, az esetleges éhínségek idejére, szervezetünk energiaraktározásra rendezkedett be, vagyis a genetikai állományunk szerint az elfogyasztott mennyiségnél jóval kevesebb táplálékkal is fedezni tudnánk a napi energiaszükségletünket – mondja dr. Szabó András.
A klinikaigazgató a szigorú kalóriamegvonásos diétákat nem tartja hatékonynak. Bár eleinte látványos fogyás tapasztalható, a sanyargató étrend során a szervezet alkalmazkodik a csökkentett kalóriabevitelhez, a fogyás leáll, majd a diéta befejeztével a gyermek visszahízik.
Sokkal célravezetőbb, ha egy pszichológus is bekapcsolódik az életmód átalakításába – vélekedik az egyetemi tanár. A centrumban egy, a túlsúlyos gyerekek pszichológiai gondozását kutató pszichológus foglalkozik a páciensekkel, akik egy mindenre kiterjedő kérdőív kitöltése után folyamatosan kapcsolatban maradnak a szakemberrel. A cél, hogy a normál táplálkozás megtartása és aktívabb életvitel mellett a gyermek a plusz kompenzációs ételeket ne fogyassza el, ne étkezzen unalomból vagy stressz hatására.
Dr. Szabó András szerint a gyermek lelki egészsége miatt kiemelten fontos, hogy legalább hetente egyszer „bűnözhessen”, és az ünnepekkor se maradjon ki a közös étkezésekből. A túlsúly kialakulásában fontos szerepe van a genetikai hajlamnak, különösen a gyermekeknél, amikor a környezeti tényezők még nem játszanak akkora szerepet az elhízásban, mint felnőttkorban.
Nagyszámú génről ismert már, hogy szerepük van a felnőttkorban kialakuló obezitásban, azonban nem ismert még pontosan, hogy ezek közül melyiknek van jelentősége gyermekkorban is. Továbbá igen fontos kérdés az is, hogy mely géneltérések előfordulása esetén jelentkeznek gyakrabban az elhízás ismert szövődményei – fogalmazott Dr. Szabó András.
Az elhízás mértékét a testmagasság és a testsúly arányából kalkulált BMI (body mass index) index írja le. A tizenhat alatti testtömegindex kóros soványságra utal, a normál testsúly 18,5 – 24,99 közötti eredményt ad, a 30 feletti értéket pedig a gyerekeknél már nagyon komolyan kell venni.
A klinikaigazgató szerint óvodás, illetve kisiskolás korban némi túlsúly még elfogadható, a pubertáskori plusz kilók mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. A fiatalkori obezitásból nagy arányban – az esetek 80 százalékban – lesz felnőttkori elhízás, 30 százalékban pedig további szövődményes kórképek, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, ízületi problémák, valamint kardiovaszkuláris elváltozások kialakulására is számítani kell.
Az elhízás folyamatát ráadásul egy idő után nehéz megállítani, hiszen a súlygyarapodással párhuzamosan egyre inaktívabb lesz a gyermek, megterhelővé, fárasztóvá válik számára a sport, illetve könnyen kiszorulhat a csapatjátékokból a kortársak kirekesztő magatartása miatt.
A túlsúllyal már a kezdeti stádiumban, az első plusz kilók megjelenésekor foglalkozni kell, a hatékony fellépéshez pedig szükséges az egész család együttműködése. Az esetek jelentős részében ugyanis az orvosok is azzal szembesülnek, hogy a szülők sem foglalkoznak az egészségükkel, aminek következtében a gyermek életmódváltása is lehetetlenné válik. Nem a kalóriák számolgatásában van a siker kulcsa, hanem a feldolgozott, ízfokozókkal dúsított élelmiszerek visszaszorításában.
Forrás: Semmelweis Egyetem
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
