Kenyérszűz, covidinka, cecíliás, vírusgeneráció. Karanténszótár. Magyar nyelvész kordokumentuma a pandémiáról

2020 tavaszán megváltozott az életünk. Több mint egy éve élünk együtt a COVID-19 világjárvány nyomasztó terhével. Mondhatnánk, a csapból is ez a „téma” folyik, interneten keresztül dőlnek ránk a naprakész információk (és dezinformációk), egyre komolyabbak az emberéletben is mérhető veszteségek, rengeteg embert, gyermekes családot érint az egzisztenciális bizonytalanság; a szabad választásunkat, mozgásunkat érintő a korlátozások miatt is sokan érezhetik magukon a mentális kimerültség jeleit. Erre az elhúzódó krízisre nem lehetett felkészülni, és egyelőre még mindig beláthatatlan, hogy az életünk mikor tér vissza a normális kerékvágásba. Kérdés: mi lesz számunkra ezután a normális? Visszakapjuk-e a régi életünket, esetleg bizonyos „megkötések” már örökre velünk maradnak?

Olyan időszak tanúi és elszenvedői vagyunk, amelyet az utánunk jövő nemzedékek is számon tartanak majd. Most még csak jóslatokba bocsátkozhatunk a pandémia hosszú távú hatásairól, az viszont alapos feltételezés, hogy a világjárvány komoly vízválasztót jelent a 21. századi életmód alakulásában. Ez pedig nem feltétlenül negatív előjelű, a jelenlegi helyzet a fejlődés új irányait is megmutatja. Tisztábban fogunk látni e vonatkozásban, miután kikeveredtünk a válságból. Néhány területen már most is jól érzékelhető, hogy a pandémia milyen újszerű, tömegeket érintő változásokat indított el; a digitalizáció, az online lehetőségek felértékelődtek, használatuk az oktatásban, a munka világában egyaránt tömegessé vált; egyfajta folytonosságot biztosítanak, a kapcsolattartást is új szintre emelték, valamelyest kompenzálva az izolációt.

A pandémia időszakában használatos fogalmak beépültek a napi szóhasználatunkba, ami egy nyelvész számára felettébb izgalmas jelenség. Dr. Veszelszki Ágnes arra vállalkozott, hogy összegyűjti és rendszerezi a COVID-19 járvány során született szavakat, ún. neologizmusokat. A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense négyszáz szót és kifejezést gyűjtött össze a Karanténszótárban. 

– A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk magukat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését – olvasható az Inter-IKU Budapest gondozásában megjelent kötet fülszövegében.

Feltételezhető, hogy as 2020-ban megjelent – egyelőre vékonyka, 84 oldalas – könyv több bővített kiadást is meg fog érni, hisz már a nyomdába kerüléskor érzékelhető volt, hogy újabb és újabb kifejezések látnak napvilágot, és ez a bővülés azóta is tart.

Számomra a napokban tűnt fel egy újszerű kifejezés, ami egy konkrét termékre utal, ez pedig a „maszkpiercing”. Egy magyar alkotó olyan textil arcmaszkkal állt elő, melynek az egyik oldalát ornamentikus minta és egy csillogó strasszkő díszíti – erre utal a maszkpiercing név (az orrpiercingre hajazva).

Beszereztem a Karanténszótár első kiadását, mert úgy gondolom, helye van a családi könyvespolcon. Reményeim szerint a ma még nem élő utódaim is érdeklődve forgatják majd, ahogy azt is, hogy nekik már nem kell küzdeniük világjárvány jelentette fenyegetettséggel. A nyelvész, újmédia-kutató gyűjtése hű kordokumentum. A szerzőt idézve:

„A Karanténszótár egy különös kornak és kórnak a szavakkal emlékez(tet)ő nyelvi lenyomata.”

Vajon tíz év múlva tudni fogjuk-e, mit jelent, ha azt mondjuk valakire, hogy cecíliás? A szótárban erről az alábbi magyarázat olvasható: az operatív törzs sajtótájékoztatóinak rendszeres megszólalója volt az országos tisztifőorvos, Müller Cecília (ahogy még napjainkban is, a szerk). A nevéből képzett melléknév a beszédmódjára, stílusára utal. „Nagyon cecíliásan fogalmaz.”

A több száz kifejezés között számos más „jópofa” neologizmust találunk, számomra ezek közül jó néhány újdonság volt. A hörcsögösködés a Karanténszótár szerint arra utal, hogy valaki a vírus hallatán alaposan bevásárol, minél több árut elraktároz, akárcsak a hörcsög. A kajantén a karantén ideje alatt elkészített ételekre utal, a kaja és karantén szavak összevonásával született. A szótárban megtalálhatjuk a vécépapírkrízis, vécépapírnepper kifejezéseket is, ezek magukért beszélnek. A zoombombázás pedig azokra a vicces malőrökre utal, amikor egy lakótárs vagy családtag belesétál egy videókonferenciába és ezzel kellemetlen szituációt okoz.

A példák sora hosszan folytatható lenne, a Karanténszótár érdekes, ugyanakkor vegyes érzéseket kiváltó olvasmány. Érdemes lassan haladni vele, egy-egy fogalmat ízlelgetve, különben könnyen letaglózónak érezhetjük. 

Az e-nyelv.hu közleménye szerint 2020-ban, nem meglepő módon, az év szava a koronavírus volt, az év antiszava pedig a koronaszégyen. Utóbbi arra a jelenségre utal, mellyel korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk. „A koronaszégyen a járvány második, őszi időszakában kialakult magatartásforma: a koronavírus-betegség eltitkolása abból a célból, hogy az illetőt ne érhesse hátrányos megkülönböztetés.”

Sokfélék vagyunk, sokféleképpen viszonyulunk a járványhoz és egymáshoz is; felelős magatartásból, emberségből is vizsgázunk. Vigyázzunk magunkra és másokra is!

A Karanténszótár itt rendelhető meg: e-nyelv.hu

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

nyolc − kettő =

hirdetés