Kenyérszűz, covidinka, cecíliás, vírusgeneráció. Karanténszótár. Magyar nyelvész kordokumentuma a pandémiáról
2020 tavaszán megváltozott az életünk. Több mint egy éve élünk együtt a COVID-19 világjárvány nyomasztó terhével. Mondhatnánk, a csapból is ez a „téma” folyik, interneten keresztül dőlnek ránk a naprakész információk (és dezinformációk), egyre komolyabbak az emberéletben is mérhető veszteségek, rengeteg embert, gyermekes családot érint az egzisztenciális bizonytalanság; a szabad választásunkat, mozgásunkat érintő a korlátozások miatt is sokan érezhetik magukon a mentális kimerültség jeleit. Erre az elhúzódó krízisre nem lehetett felkészülni, és egyelőre még mindig beláthatatlan, hogy az életünk mikor tér vissza a normális kerékvágásba. Kérdés: mi lesz számunkra ezután a normális? Visszakapjuk-e a régi életünket, esetleg bizonyos „megkötések” már örökre velünk maradnak?
Olyan időszak tanúi és elszenvedői vagyunk, amelyet az utánunk jövő nemzedékek is számon tartanak majd. Most még csak jóslatokba bocsátkozhatunk a pandémia hosszú távú hatásairól, az viszont alapos feltételezés, hogy a világjárvány komoly vízválasztót jelent a 21. századi életmód alakulásában. Ez pedig nem feltétlenül negatív előjelű, a jelenlegi helyzet a fejlődés új irányait is megmutatja. Tisztábban fogunk látni e vonatkozásban, miután kikeveredtünk a válságból. Néhány területen már most is jól érzékelhető, hogy a pandémia milyen újszerű, tömegeket érintő változásokat indított el; a digitalizáció, az online lehetőségek felértékelődtek, használatuk az oktatásban, a munka világában egyaránt tömegessé vált; egyfajta folytonosságot biztosítanak, a kapcsolattartást is új szintre emelték, valamelyest kompenzálva az izolációt.
A pandémia időszakában használatos fogalmak beépültek a napi szóhasználatunkba, ami egy nyelvész számára felettébb izgalmas jelenség. Dr. Veszelszki Ágnes arra vállalkozott, hogy összegyűjti és rendszerezi a COVID-19 járvány során született szavakat, ún. neologizmusokat. A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense négyszáz szót és kifejezést gyűjtött össze a Karanténszótárban.
– A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk magukat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére. Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését – olvasható az Inter-IKU Budapest gondozásában megjelent kötet fülszövegében.
Feltételezhető, hogy as 2020-ban megjelent – egyelőre vékonyka, 84 oldalas – könyv több bővített kiadást is meg fog érni, hisz már a nyomdába kerüléskor érzékelhető volt, hogy újabb és újabb kifejezések látnak napvilágot, és ez a bővülés azóta is tart.
Számomra a napokban tűnt fel egy újszerű kifejezés, ami egy konkrét termékre utal, ez pedig a „maszkpiercing”. Egy magyar alkotó olyan textil arcmaszkkal állt elő, melynek az egyik oldalát ornamentikus minta és egy csillogó strasszkő díszíti – erre utal a maszkpiercing név (az orrpiercingre hajazva).
Beszereztem a Karanténszótár első kiadását, mert úgy gondolom, helye van a családi könyvespolcon. Reményeim szerint a ma még nem élő utódaim is érdeklődve forgatják majd, ahogy azt is, hogy nekik már nem kell küzdeniük világjárvány jelentette fenyegetettséggel. A nyelvész, újmédia-kutató gyűjtése hű kordokumentum. A szerzőt idézve:
„A Karanténszótár egy különös kornak és kórnak a szavakkal emlékez(tet)ő nyelvi lenyomata.”
Vajon tíz év múlva tudni fogjuk-e, mit jelent, ha azt mondjuk valakire, hogy cecíliás? A szótárban erről az alábbi magyarázat olvasható: az operatív törzs sajtótájékoztatóinak rendszeres megszólalója volt az országos tisztifőorvos, Müller Cecília (ahogy még napjainkban is, a szerk). A nevéből képzett melléknév a beszédmódjára, stílusára utal. „Nagyon cecíliásan fogalmaz.”
A több száz kifejezés között számos más „jópofa” neologizmust találunk, számomra ezek közül jó néhány újdonság volt. A hörcsögösködés a Karanténszótár szerint arra utal, hogy valaki a vírus hallatán alaposan bevásárol, minél több árut elraktároz, akárcsak a hörcsög. A kajantén a karantén ideje alatt elkészített ételekre utal, a kaja és karantén szavak összevonásával született. A szótárban megtalálhatjuk a vécépapírkrízis, vécépapírnepper kifejezéseket is, ezek magukért beszélnek. A zoombombázás pedig azokra a vicces malőrökre utal, amikor egy lakótárs vagy családtag belesétál egy videókonferenciába és ezzel kellemetlen szituációt okoz.
A példák sora hosszan folytatható lenne, a Karanténszótár érdekes, ugyanakkor vegyes érzéseket kiváltó olvasmány. Érdemes lassan haladni vele, egy-egy fogalmat ízlelgetve, különben könnyen letaglózónak érezhetjük.
Az e-nyelv.hu közleménye szerint 2020-ban, nem meglepő módon, az év szava a koronavírus volt, az év antiszava pedig a koronaszégyen. Utóbbi arra a jelenségre utal, mellyel korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk. „A koronaszégyen a járvány második, őszi időszakában kialakult magatartásforma: a koronavírus-betegség eltitkolása abból a célból, hogy az illetőt ne érhesse hátrányos megkülönböztetés.”
Sokfélék vagyunk, sokféleképpen viszonyulunk a járványhoz és egymáshoz is; felelős magatartásból, emberségből is vizsgázunk. Vigyázzunk magunkra és másokra is!
A Karanténszótár itt rendelhető meg: e-nyelv.hu
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
