Két fontos időszak az ember életében: életközépi válság és kapuzárási pánik. Mik a pozitív hozadékai és mik a buktatói?

Két krízis egy ember életében, amelyet gyakran leegyszerűsít, összekever a köznyelv: mindkét válság több területet is érint, köztük a szexuális életünkkel kapcsolatos problémákat. Az életközépi válság a negyvenes éveiben, a kapuzárási időszak a hatvanas éveiben éri el az embert, egyensúlyvesztéssel jár, de minden válság magában hordja a fejlődés lehetőségét is. Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeutát kérdeztük.

Egy alkalommal hosszabb ideig látogattam az ország egyik legfelszereltebb kórházánák intenzív osztályát. Kómában feküdt ott egy ötvenes éveinek végét taposó férfi, az ápolónők háborogva mesélték, hogy fiatal felesége be akarta hozni kisbabájukat: „Nem való ide gyerek, hogy gondolhatja ezt!” Felmerült a beszélgetésekben az előző feleség is, de ő nem jöhetett be, már nem volt közvetlen hozzátartozó. A férfit nagyon felelőtlennek tartották: egy legénybúcsún quadozott, részegen, bukósisak nélkül. Fejre állt. Nem tudom, mi lett a sorsa, de valószínűleg nem jött rendbe. Ő talán a legjobb példája annak, milyen rossz vége lehet egy ilyen krízisnek.

Egy híres pszichiáter, Daniel Levinson alkotta modell szerint az életkor által előidézett nagy krízisek közül az első a kapunyitási, a második az életközépi, a harmadik pedig a kapuzárási pánik.

– Ez utóbbit szűk értelemben arra értjük, hogyha egy idősebb férfi bezsong, és még hódítani akar. De ez csak egy szelete ennek a jelenségkörnek – mondja Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, egyetemi oktató. – A valódi kapuzárási krízis általában a nyugdíjazás időszaka során, hatvan és hetven éves korunk között érkezik el, amikor egyszerre kell szembenéznünk többféle szerepvesztéssel, amelyeket külön-külön is nehéz feldolgozni.

Ilyenkor értelemszerűen búcsúzunk a munkától, kirepülnek a gyerekek, csökken a fizikai erőnk, nem bírunk annyit teljesíteni, mint korábban, sűrűsödnek az egészségügyi problémáink. Nem válunk beteggé feltétlenül, de az egészségünk már nem magától értetődő, foglalkozni kell vele. Búcsúzunk ilyenkor az egzisztenciánktól is: sokan szerényebb életre kényszerülnek, amikor nyugdíjasokká válnak. De ez nem feltétlen jelent keserű lemondást, az emberek gyakorta költöznek vissza vidékre, a gyerekkoruk helyszínére, a fővárosi panelből egy kis házba, kerttel.

S persze, a szexualitás intenzitása is csökken, változik továbbá a – mondjuk úgy – kapcsolatpiaci értékünk is. Ha ezt valaki rosszul dolgozza fel, annak a leglátványosabb jele a hirtelen ismerkedés, az új, rövidebb távú kapcsolatok létesítése. A férfiak esetében a kapuzárási pánikot nyilván pejoratív értelemben akkor szoktuk emlegetni, amikor őszülő halántékkal rohangálnak huszonéves lányok után, ebben keresve dühödten önigazolást, hogy még nem öregek és még kellenek. Ez nem a legelőrevivőbb feldolgozása a szexualitás hanyatlásának, és olyan visszafordíthatatlan következményekhez is vezethet, amelyeket megbánhat az illető.

Az életközépi válság viszont általában az ember negyvenes éveiben jelenik meg.

– Az életközép időszaka sokak számára vízválasztó, ami krízist lobbant be – mondja a családterepauta. – Az egyetemen régen tartottunk úgynevezett felező bulit: a negyvenedik születésnap az életünk felező bulija. Ilyenkor az ember rádöbben, hogy józan emberi számítás szerint körülbelül annyi van hátra, amennyi eddig eltelt, úgymond visszafelé számol. Megváltozik az időszemléletünk, ez pedig számvetéssel jár: mit értem el? Mire van még lehetőségem a hátralévő időszakban és miről kell már lemondanom?

Az életközépi krízis gyakran hoz magával hivatásváltást, sokan elválnak, új párkapcsolatba kezdnek, elköltöznek vagy egy új hobbiba fognak, megtanulnak egy új nyelvet, elköteleződnek egy új életmód mellett. Ezek mind-mind válaszkísérletek arra kérdésre, hogy ilyen életet akartam-e, amit élek, vagy másmilyent. Mi a fontos nekem igazából?

Van, aki úgy érzi, hogy nem keres elég pénzt, és ezért hajlandó feladni a hivatását, esetleg az elveinek egy részét, mert az anyagi forrásokból megvehető értékek fontosabbak számára, legyen az akár utazások sora, akár a gyerekeinek a taníttatása stb. Más rájöhet, hogy ő valójában olyan tevékenységet akar folytatni nap mint nap, amit szeret, hogy ő mindig is ezt vagy azt akarta csinálni, csak például a szülei kérésére ment ilyen-olyan pályára. Sokan változtatnak, és az sem zavarja őket, ha emiatt kevesebb lesz a fizetésük.
De mindezt átgondoltan érdemes véghezvinni. Ha valaki gyorsan szeretné bepótolni azt, amiről úgy véli, hogy lemaradt vagy lemaradhat, felelőtlen és elhamarkodott döntéseket hozhat, amelyeknek akár visszafordíthatatlan következménye is lehetnek, mind a családi élet, mind a karrier, a hivatás területén.

A szexualitással kapcsolatos problémák a nőknél inkább az életközépi válság, a férfiaknál a kapuzárási pánik időszakában jelentkeznek.

A nők számára az életközép olyan szempontból is megterhelő, hogy a külső megjelenésüket hangsúlyozottabb értékként élik meg, és szembesülniük kell annak megváltozásával. Emiatt esetleg belemennek felelőtlen kalandokba, mert így szeretnék megerősíteni az önképüket, a nőiségüket.

– Amikor egy férfi vesz egy drága kocsit, befesti a haját, egy nő elkezd kihívóbban öltözködni, újra miniszoknyát felvenni, erős sminket használni, az még nem végzetes probléma, a válság kezelésének része, útkeresés, próbálkozás. Kívülről lehet, megmosolyogtató, de valójában ártatlan. A baj az, ha valaki ilyenkor például kiugrik a kapcsolatából, a családjából, és később jön rá, mekkora hibát követett el – így a szakember.

Az sem jó, ha valaki nem talál utat a problémára, mert az megkeseredést hoz magával: ha nem tudja vagy nem meri megvalósítani az álmait, akkor tehetetlenséget él meg és lemond az élete további szakaszáról. Még súlyosabb probléma, amikor mindennek a terhét a családjára, a körülötte élőkre rakja, és elkezd önfeláldozóként tekinteni önmagára, mártírként. Ugyanis lehet, önigazolásként hangzik el, miszerint azért nem tudott akármivé válni, mert ott voltak a gyerekek, a család, de ezt az érintettek úgy élhetik meg, hogy valóban ők a hibásak.

Ha itt elindul egy rossz folyamat, a végén kialakulhat egy olyan típusú személyiség, aki mindenkit megszól, az egész világra haragszik, mindenkin talál kifogásolnivalót. Az ilyen nőkből lesznek a nagy, megkeseredett, fekete asszonyok, akik végigpanaszkodják a hátralévő életüket. De férfiakra is bőven van hasonló példa.

Tehát ebben az időszakban a legjobb esetben érdemes az értékrendünket végiggondolni és felelősen, bátran hozzáigazítani az életünket, ha szükségét érezzük. Ennek pozitív hozadéka lehet akár az, hogy felelősebben élünk, akár az, hogy kipróbáljuk a saját rugalmasságunkat, esetleg szociálisabban élünk, mindenesetre elégedettebben töltjük a mindennapjainkat. Így gazdagodik a személyiségünk, amiből a környezetünk is nyer.

A kapuzárási pánik bizonyos szempontból ennek az ellentéte, mivel akkor már nem nagyon lehet változtatni: ebben az esetben maga az értékrend változik meg az új életünkhöz igazodva, a szerepvesztésből, a lassúbb létformából egy új harmónia születik.

– A kapuzárási krízisnek a hatvanas, hetvenes éveinkben az adja a feszítő erejét, hogy érezzük, sok dolgot már nem fogunk tudni megtenni. Ennek veszélye, ha felerősödik az érzés: semmi értelme nem volt az eddigi életemnek. Átértékelődik, mi fontos az életben igazán. Általában azok az értékek kerülnek előtérbe, amelyeket nehezebben tudtunk megélni, és a mai rohanó világunkban ezek leggyakrabban a kapcsolataink, legyen az baráti, családi kapcsolat, esetleg szerelem. Ehhez részben még nincs késő, hiszen még bőven rendelkezésére áll egy-két évtized a megélésükre – véli a szakértő.

A kapuzárási pánik hozadéka pedig az, hogy kialakulhat egy önmagával, a saját életével és világával békében lévő, bölcs, lecsillapodott, megnyugodott ember, aki át tudja adni ezt a felfogást a leszármazó generációknak.

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhat + 6 =

hirdetés