„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.” Kis kedvencünk hatása az életünkre
Egy kisállat nagy felelősség – ezt már biztosan mindannyian hallottuk. Valóban így van, egy kisállat, legyen az kutya, macska vagy egy papagáj, nagy felelősség, odafigyelést igényel. Hiszen onnantól, hogy hozzánk kerül ez a kis szőrgombóc, vagy tollas hátú, esetleg pikkelyes, a kezünkben van az élete, tőlünk függ, hogy mi lesz vele…
Ahogy A kis hercegben is említi Saint-Exupéry:
„Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”
Ez így van! És azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon megéri befogadni akár egy „újszülött”, akár egy mentett menhelyes állatkát. Valamilyen módon mindkettő nagyon hálás lesz nekünk, és mi is hálásak lehetünk neki, mert cserébe az ételért és egy kis simiért nagyon sok mindent kaphatunk tőlük.
Tíz éve osztozom a lakáson egy édes fekete nyávogó szőrgombóccal, anno véletlen maradt a nyakamon, de azóta is örömmel tekintek vissza erre a véletlenre. Perzsa felmenőit tekintve királylány típus, akkor van cukiskodás, ha ő akarja, de akkor olyan tündéri módon, hogy a leghidegebb vendég sem tud neki ellenállni.
Ennyi idő alatt rengeteg szokásomat átvett, igen igen… még mindig a cicáról van szó! Tanulnak, alkalmazkodnak hozzánk, és könnyedén átveszik a hangulatunkat vagy viselkedésünket. Kialakul a napi rutinjuk. Ha a gazdi szeme kinyílt – akkor jöhet a reggeli, futás a konyhába! Én pedig örömmel követem őt, és egy nagy nyújtózás után tele is a tálka az áhított finomsággal, gazdi kávézik – cicus falatkozik.
Na, de nézzünk néhány racionális érvet, hogy miért fogadjunk magunk mellé egy aprócska életet:
többé nem leszünk magányosak – egy kisállat remek partner, egy kutyus hűségével, a cicus fenségével áraszt el minket minden nap
felelősségtudat – gyermeknek és felnőttnek is szüksége van ilyesfajta okításra, és ki más lehetne a legjobb tanítómester, mint egy édes szőrgombóc. Az ő élete a mi gondoskodásunktól függ, nem lehet ellinkeskedni a reggelit
erősítik az immunrendszert – egyes kutatások szerint az a gyermek, aki állat közelében nő fel kevésbé lesz hajlamos az allergiára és bármilyen légúti megbetegedésekre
csökkentik a gazdiban a stresszt – a cicus simogatása, dorombolása nyugtató hatással bír, csökkenti a vérnyomást, felér egyfajta relaxációval
és legfőbb érv: imádnivalók!
Egy kisállattal soha nem fogunk unatkozni, velünk vannak, velünk léteznek, alkalmazkodnak a hangulatunkhoz, „velünk sírnak velünk nevetnek”. Egy kisállat szeretetét semmi nem válthatja ki, és el sem hisszük, milyen kötelék alakulhat ki az ember és egy ilyen kis cukiság között, évek elteltével minden rezdülését ismerik a másiknak és egy csodálatos kapcsolat alakul ki gazdi és kedvenc között.
Ha eddig hezitáltál volna, ne tedd! Hajrá, fogadj örökbe!
Szerző: Tolvaj Vica
„Szépítők” örökbefogadott cicája, Cirmi (fél éves)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
#mycat #instacat #catsofinstagram #catstagram #cica #saturday #animallovers
Cirmi 1,5 hónaposan
Cirmi alvás előtti rituáléja
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ő is családtag – közel 10 éves francia bulldog
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
#dog #dogstagram #frenchbulldog #hellonovember #doglover #kutya
Pablo (fél éves)
Menhelyről, kölyökkorában fogadtuk örökbe (májusban lesz 3 éves)
Instagram fotók: Mesterházy Mónika
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.