Kit és mit imádhatunk?
Nem gyakran fordul elő, hogy egy olvasói hozzászólásból születik bejegyzés a magazinon. Szerencsére nem jellemzők sem az eletszepitok.hu-n, sem a Facebook oldalunkon az éles hangú, alpári stílusú kommentek. Ez sem ilyen lesz. Csupán gondolatébresztő.
Lehet-e imádni valamit? Lehet-e imádni például a csokit, a gyerekedet, a párodat? Imádhatod-e az életet? Imádhatsz-e egy könyvet, egy zenekart? Mondhatod-e bármire, amit nagyon szeretsz, kedvelsz, hogy imádod? Ha furcsállod a kérdést, mert annyira evidens a válasz – igen, imádhatunk bármit -, jó, ha tudod, vannak, akik ezt a szóhasználatot világi értelmezésben helytelennek találják.
Egy házilag elkészíthető fajátékot mutattunk meg a Facebook oldalunkon a napokban, a következő felvezető szöveggel: A gyerekek imádják az apró állatfigurákat…
Éva erre a következőket írta:
– Biztos, hogy imádják? Ez ugyanis vallási kifejezés, és egyfajta sajátos megnyilvánulást jelent. Kis állatfigurákra szerintem aligha érvényes.
Gondolkodtam, hogy reagáljak-e rá, majd végül a magazin nevében válaszoltam: Igen, imádják! Éva válasza: – Örülök, hogy az én unokáim nem. Ők csak szeretik.
***
Mit gondolsz – mindez csupán játék a szavakkal vagy ennél többről van szó?
Olvasóink írták
Zsuzsa: – A hívő és vallásukat gyakorló emberek számára imádás csak egyetlen relációban létezik. Én is használom ezt a szót például az epres tejberizs tortára, de a 80 éves, mélyen hívő anyukám jelenlétében véletlenül sem. Ő csak Istent imádja. Neki ez a szó mást jelent.
Viktória: – Én is használom ezt a szót, de megértem, aki vallásos, hogy másképp használja. A baj, hogy sokszor, aki vallásos, megdorgálja az embereket oktató szándékkal, és nem rosszindulatból, de sokszor nem figyelnek a hangsúlyra, s hogy pont ők bántanak meg másokat és kezelnek le. De nem vagyunk egyformák és pont ettől szép és színes a világ.
Mary: – Ha valaki vallásos és hívő, akkor annak csak Istent lehet imádni, ezt a szót ugye csak arra használták, hogy kifejezzük vele Isten felé a szeretetünket, alázatunkat, ezért ez amolyan „
Kinga: – Van egy ismerősöm, aki sértve érzi magát a Facebook hangulatjelei miatt, mert a magyar fordításban a szívre kattintani annyit tesz: „
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média izgalmas világában, szinte minden klasszikus sajtóműfajban kipróbáltam magam. 2006-2012 között szakújságíróként tevékenykedtem, szakmai kiadványok és rendezvények létrejöttében közreműködtem.
Néhány éve visszakanyarodtam a segítő hivatáshoz; gyermekvédelmi alapellátás keretében általános és középiskolásokkal foglalkozom, prevenciós foglalkozásokat tartok, szakmai érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a szociális kompetenciafejlesztés és a készségfejlesztés áll. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének mesterképzésén az iskolai mentálhigiéné volt a kutatási témám. Okleveles szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
Ha valaki vallásos és hívő, akkor annak csak Istent lehet imádni, ezt a szót ugye csak arra használták, hogy kifejezzük fele Isten felé a szeretetünket, alázatunkat, ezért ez amolyan “leg” szó, amit hétköznapi dolgokra nem használtak az emberek. Nagymamám is mindig rám szólt, ha netán imádtam a sóskát, hogy imádni csak Istent lehet. Egy hívőnek azért “esik rosszul”, ha valami ilyet olvasunk, vagy hallunk, mert az olyasmi, mint a bálványimádás. Az imádat szó alatt ott van az a túláradó szeretet, az alázat az odaadás, amit Isten iránt érzünk és egyértelmű, hogy egy legó iránt nem érzek alázatot, legfeljebb nagyon jó vele játszani :) Én inkább azt mondanám helyette, hogy a gyerekek rajonganak érte.