Korszakváltó villanyjárgányok. Az első hosszabb út elektromos autóval. Tippek, tanulságok

A benzines és a dízel autók kora leáldozóban van. Most még távolninak tűnhet, hogy ezek a járművek a következő évtizedekben eltűnnek az utakról, pedig ez a cél. 2021. júliusában ismertette az Európai Bizottság az úgynevezett „Fit for 55” klímacsomagot, amely többek között betiltaná a benzines és dízel járművek értékesítését 2035-től. Korszakváltás küszöbén állunk, amelyre proaktívan kell reagálni az autóiparnak és az autóstársadalomnak is.

Tizenöt millió forintnál nem drágább elektromos személyautó, kisbusz, áruszállító jármű vásárlásához jelenleg vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe pályázat útján a pályázati keretösszeg erejéig. Az IFKA weboldalán jelenleg (2021. 08. 26.) az alábbi tájékoztató fogadja a látogatókat: „Rendkívüli érdeklődés övezte idén a lakossági e-autó pályázat első körös megjelenését. Rövid idő alatt, közel 1500 pályázat érkezett az E-AUTO-2021 / lakosság kódszámú pályázati felhívásunkra (…). A felhívás első fordulójának 1 milliárd forintos kerete kevesebb, mint egy óra alatt elfogyott. A rendkívüli igényt látva, annak érdekében, hogy a lehető legtöbb pályázó kaphasson támogatást, a Támogató az őszi két fordulóra tervezett keret átcsoportosítása mellett döntött. Ezzel eddig összesen 3 milliárd forint támogatással járul hozzá a lakosság e-gépjármű vásárlásához, a közlekedés zöldítéséhez.”

Pályázati támogatás mellett is komoly kiadást jelent a vásárlás, hisz a a legolcsóbb típus – kis városi autó – is 6,5 millió forintba kerül. 

A villanyautó fenntartása kedvezőbb – nagyságrendekkel kevesebbet kell az üzemeltetésére költeni, a szervizelése is (jóval) olcsóbb. Emellett nem szennyezi a környezetet; kifejezetten csendes. Nincs benne sebességváltó, élmény vezetni. Nem fogyaszt üzemanyagot, tölteni kell, akár egy mobiltelefont. Most már elég sok töltőállomás van, ezért a töltés nem jelent akadályt, ráadásul otthon is a hálózatra csatlakoztatható, de a töltés időigényesebb, mint a tankolás, ami főleg hosszabb utakon lehet eleinte szokatlan. 

István tapasztalt sofőr. Közel egy éve vezet eletromos autót. A napokban tesztelte először hosszabb, külföldi úton a gépkocsit. Összegezte a tapasztalatait. 

 

Kia e-Niro City Star (39 kWh)

Útvonal: Budapest–Opatija–Krk–Ičići–Pula–Ičići–Budapest. Összesen kb. 1500 kilométert tettem meg, főleg autópálya-használattal, klímázva.

Elméleti hatótáv: kb. 300 kilométer (ekkora utat tud a teljesen feltöltött autó megtenni). A valóságban ez a táv autópályán, tele utasokkal, végig klímát használva kb. 230 kilométer.

Töltési idő: az autó egyfázisú, így a maximális töltési sebesség 42-43 kW óránként, ez is csak a 20-80 százalékos töltöttségi szintnél (a töltés egy idő után fokozatosan lassul).

Hosszabb út előtt tehát kalkulálni kell a töltéssel eltöltött idővel is. Esetünkben a töltésre fordított idő összességében kb. 2 óra volt a Budapest-Opatija távon, ami ugyebár 520 kilométer. Az utazási idő elméletileg 5 óra 19 perc, a valóságban ennél több, reálisabb a 7-8 óra.

A klímát gyakran használni kellett, ami meg is látszott a fogyasztáson: felugrott 14-15 kWh/100 km értékre, szemben a városi 12-13 kWh/100 km értékkel. Ez még így is nagyon jónak mondható.
A töltések zöme flottul ment, de adódtak kalandok is. 

A sormási István Hotelnél 1520 forintért vettünk 11,14 kWh-t (töltési idő 18 perc), visszafelé pedig még Goricanban (a horvát határ közelében) feltöltöttük az autót 95%-ra. A terv az volt, hogy ezzel a töltöttséggel hazaautózunk, azt hittük, simán megtesszük a 245 kilométert (az autó 280 kilométer kapacitást jelzett). Az autópályás haladás, a 120-130 km/h-s sebesség azonban olyan mértékben fogyasztotta az energiát, hogy meg kellett állnunk még egyszer tölteni. A balatonkeresztúri Ionity állomáson nem sikerült a kapcsolatfelvétel, ezért Balatonlellén töltüttünk. A töltés adatai: 5,66 kWh 8,5 perc alatt 787 forintért. Budaörsre 11%-kal futottunk be. Már majdnem hazaértünk, amikor 8%-nál jelezte a műszerfal, hogy kritikus a töltöttség, így az utolsó kilométereket nem mertük megtenni. Biztonságképpen 3,3 kWh-t vettünk 396 forintért, ez 10 perces töltést jelentett egy kis mellékutcában. (Benzinkút helyett e-töltőállomásokat keres az e-autós. A töltőpontokat nem minden esetben jelölik a közúti jelzőtáblák, a mobiltelefos alkalmazások viszont megbnízhatóak. Sok benzinkúton van már e-töltő is, ám szólóban is megtalálhatók, kis forgalmú, eldugott helyeken is. A szerk.) Tizenegy százalékos töltöttséggel értünk haza.

A töltés 0-280 Ft/kWh áron elérhető. A 0 forint Horvátországban jellemző. A horvát oldalon a töltés nagyon sok helyen ingyenes (22-50 kW). A magyar töltőpontokon 99 Ft/kWh-120 Ft/kWh áron tudtunk tölteni. Az Ionity 280 kW töltőjére nem sikerült csatlakozni. A Mobiliti hálózatra korábban már csatlakoztunk, így itt nem volt probléma. A MOL töltőhálózatán volt egy kis regisztrációs nehézség, ez később megoldódott.

Az e-töltőpontokon tapasztalataim szerint nem jellemző a sorbanállás. A mobil applikációk jelzik, ha töltőállomás éppen használatban van.

Útvonaltervezéshez a Volteum alkalmazást használtam. Hasznos applikáció, de azért érdemes józanul mérlegelve alkalmazni.

Parkolás: Magyarországon majdnem mindenhol ingyenes a parkolás zöld rendszámmal. Így van ez Horvátországban is, bár nem sikerült teljesen megbizonyosodni erről. A legtöbb helyen zöldre festett parkolóhelyek (általában ingyenes töltési lehetőséggel) segítették a parkolást.

Gazdaságosság: a kb. 1500 kilométeres távon az autó töltése összességében kb. 5300 forintba került.

Ebből a legnagyobb tétel az induló otthoni töltés volt, 39 kWh (1600 Ft, töltési idő 20 óra). A horvát töltők közül csak az ELEN hálózatáról töltöttünk. Ért bennünket olykor meglepetés. Volt, hogy egyáltalán nem jött az áram, volt, hogy sokkal kevesebb (kb. 1-2 kW a 40-50 helyett), és ezek a problémák főleg a frekventáltabb helyeken, az autópályánál található töltőknél fordultak elő.

Összességében pozitív az élmény. 1500 kilométer 5000 forintért, ez több, mint jó. Ez 3,33 Ft/km, vagy 333 Ft/100 km. Ha ezt lefordítjuk a „füstös” autók nyelvére, akkor azt jelenti, hogy 0,66 liter/100 km fogyasztással tettük meg az utat. Ez persze nem reális az ingyenes horvát töltések miatt. Az otthoni töltés éri meg igazán, a 40 Ft/kWh áron. Az autópályán azonban nem ennyi az ár. Reálisan jelenleg 100 Ft/kWh árral számolunk, és a nagyobb sebesség miatt a fogyasztás is felmegy kb. 15 kWh/100 km fogyasztási értékre. Ha ezt veszük alapul, akkor az autópályán 1500 forintot kell fizetnünk minden megtett 100 kilométer után – ez olyan, mintha 3 liter dízelt tankolnánk.

Ha napelemmel töltünk saját hálózatról, az pedig maga a kánaán.

A teljes utat 216 kWh energia felhasználásával tettük meg.

Tanulságok

Egy elektromos autó más hozzáállást igényel, mint egy benzines vagy dízel jármű. Az utat meg kell tervezni, a töltőpontokat előre fel kell térképezni, a töltésre pedig elegendő időt kell hagyni, és magát a töltést is érdemes optimalizálni. Kb. 80%-os töltöttség felett elkezd zuhanni a töltés sebessége, és elkezd nőni a hátralévő töltési idő. Mi úgy találtuk, hogy 90-95%-os töltöttség elérése után kezd el igazán lelassulni a töltés; ez már „elérte a fájdalomküszöböt”, ilyenkor továbbindultunk. A legjobb töltés persze az éjszakai, ha közben tud aludni az ember, akkor fel lehet 100%-ra is tölteni a járgányt. Az aranyszabály, hogy ne engedjük 20% alá esni a töltöttséget, és érdemes 80%-nál abbahagyni a töltést.

Budapesten gyakorlatilag majdnem minden utcasarkon lehet már elektromos autót tölteni, azonban az autópályán és vidéken ez még nincs így. Érdemes alaposan előre megtervezni, mikor és hol fogunk megállni tölteni. 

A mobilitás központi eleme a digitalizálás: online ügyfélkapcsolat, oda-vissza kommunikáció az autó és a töltőállomás között. Azokon a töltőpontokon, ahol még nem jártunk korábban, a kezdetkor nehézségek támadhatnak. Külföld tipikusan ilyen helyzet: ismeretlen hálózatok, ezekre érdemes mielőbb beregisztrálni. A töltés megkezdéséhez online kapcsolat szükséges – mobiltelefon, mobilinternet elérés alapkövetelmény. A mi esetünkben az online fizetés engedélyezése nem ment mindig zökkenőmentesen.

Az elektromos autózás nagyon jó dolog. Kicsit ijesztő, hogy a „központból” rálátnak minden autóra, mint ahogy az is ijesztő, hogy minden mobiltelefont le lehet hallgatni… Mégis, ez a jövő! Az áramot nem tudjuk felélni, nem „fogy el”, az elektromos autózás nem fogja bedönteni az energiarendszert.

Az elektromos autók nem bocsátanak ki károsanyagot, ennek főképpen a városban élők örülhetnek. A sokkal nagyobb hatékonyság miatt még akkor is kevesebb szennyezést jelentenek, ha 100%-ban szénerőművekben állítanák elő az elektromos áramot, azonban ez szerencsére nem így van. Az elektromos autók az idő jelentős részében éjszaka töltenek, ezzel segítenek kiegyensúlyozni az áramszolgáltatók terhelését.

Az elektromos autót kényelmes vezetni. Zökkenőmentesen haladt a kuplung használata nélkül is. Indításkor rögtön gyorsul, a villanymotor révén azonnal rendelkezésre álló nyomaték jóvoltából, és 150 km/h-s végsebességre képes – amit nem használtunk ki. Dugóban araszolva sincs alapfogyasztás, mint a füstös autók esetében. Ha nem mozog az autó, akkor nincs alapjárati fogyasztás. És nincs a rengeteg felesleges áttétel, kuplung, benzinpumpa, sebességváltó stb., és nincs persze kipufogó sem, és még egy sereg dolog. 

Ugyanígy működhetnénk a házaink: akár zéróenergiásak is lehetnének. Ezek a házak is léteznek már, passzívházaknak nevezik őket. Napelemekkel kombinálva elérhető, hogy az éves fogyasztásuk nulla legyen. És ebbe az elektromos autó is belefér, sőt szükség esetén tartalék áramforrásként is lehet rá tekinteni.

 

A bejegyzés nem szponzorált tartalom

Nyitókép, illusztráció: Gustavo Fring fotója a Pexels oldaláról

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenegy − 10 =

hirdetés