Köszönet az életért! Június harmadik vasárnapja az Apák napja
//Az én apám nem volt elég erős, talán éppen azért, mert szívember volt – nagyon tudott szeretni. Legalábbis az édesanyámat nagyon szerette.
Míg kicsi voltam, vasárnap reggelente mesét olvasott nekem a Nők Lapjából; ezeket a közös perceket nagyon-nagyon szerettem.
Aztán, az évek folyamán megváltozott minden. Nem volt rám ideje, nem volt hozzám türelme, s mintha elapadt volna az irántam érzett szeretete is. Vergődtem ebben a furcsa helyzetben, és egyre kevésbé éreztem magam jól mellette. Nem jó, ha egy lánynak, egy gyereknek megrendül a biztonságérzete, ha úgy érzi, nem méltó az apai szeretetre. A szülői szeretetmegvonás a gyerekben bűntudatot kelt.
Felnőttem. Láttam az apámat betegen, elesetten, a halálhoz közel. Visszatért az érzés, a bűntudat, de már nem engem, hanem őt gyötörte. Szép szavakkal próbált helyrehozni rég helyrehozhatatlan dolgokat, melyeken az idő már túlhaladt.
Soha nem éreztem iránta gyűlöletet, de nehéz volt megbocsátanom, hogy eladta az otthonunkat, az otthonomat, hogy letelepedhessen egy számomra teljesen idegen helyen, egy, az otthonom árnyékának sem nevezhető romhalmazban.
Nehéz teher volt sokáig, hogy elitta az örökségem.
Gyakran mondogatta, hogy minden a nők miatt van. Az anyámra utalt természetesen. Pedig az anyám csak menekült, ki akart menteni engem… Azért halt meg kicsivel később – úgy hiszem -, mert a szétszakadt családunk miatt megszakadt a szíve. Sosem említette, hogy minden (rossz) az apám miatt vagy minden a férfiak miatt van.
***
Sokféle apa van.
Erősek, erősködők, okosak, okoskodók, kemények, lágyak, megnyerők, harcosok, ügyesek, ügyeskedők, zsenik és átlagosak, százezerfélék…
Úgy hiszem, hogy a legtöbbjük büszke apa.
Mert apának lenni is csodálatos dolog, az apaság, szülőség mindennemű felelősségével együtt.
És a legeslegjobb, ha az apa mellett ott van az anya is. És köztük a törhetetlen kapocs, a szeretet. Ez tartja egyben érzelmileg a gyereket.
Sajnos sokan nélkülözik a szülői egységet.
Túlélhető ez is, és van, hogy ez jelenti magát a túlélést.
***
Június harmadik vasárnapja az apáké.
Az apák napja ez.
Megilleti őket a köszönet az életért.
Isten áldja a jó és szerető apákat!
– N. Nóra –
2011-ben kezdődött a történetem a Facebookon. Online magazinként 2013 óta létezem. Független vagyok. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
