Európa legnagyobb pusztája, páratlan szépségű kultúrtájunk, a Hortobágy
A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tiszavidék része. Területe 1700 km². A gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park. A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár romantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje. A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta az Világörökség része.
Kultúrtáj
A Hortobágyon keresztül utazóknak a végeláthatatlan füves puszta láttán az az első benyomása, hogy talán nincs itt semmi, csak a végtelen horizont. Néha feltűnik egy-egy gémeskút, tanya vagy csárda, kisebb fa- vagy bokorcsoportok. Miben rejlik Hortobágy különlegessége?
A Hortobágy pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája.
Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája
nem az erdők kiirtása eredményeként jött létre, hanem emberi tevékenység révén, és képes volt megőrizni biológiai sokféleségét.
A Hortobágy területén jött létre hazánk első nemzeti parkja 1973-ban (51 ezer hektáron), területe ma már mintegy 82 ezer hektár. A Hortobágy Magyarország legnagyobb összefüggő védett területe.
Honfoglaló őseink egy nagy kiterjedésű mocsarakkal, szikesekkel, rétekkel tarkított tájat találtak itt. Az ember jelenléte e térségben már a fiatalabb kőkorszakban is bizonyítható: elsősorban a réz- és bronzkor folyamán emelték a (köznyelv által kunhalmoknak nevezett) kurgánok nagy részét.
A középkorban a falvak kialakítása jelentette e tájon az ember legmarkánsabb tájképi beavatkozását – erről ma már csak néhány templomrom tanúskodik. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak mentén épültek fel 10-12 kilométerenként, jellemzően a 17. században. Az utazókat kiszolgáló csárdák, valamint a vízborítás időszakában alakították ki a közlekedést megkönnyítő hidakat. Ezek egyik legismertebb példája, a Hortobágy egyik szimbóluma, az 1827-ben megépített Kilenclyukú-híd.
A magyar puszta szimbólumaként ismerek az eredetileg az állatok itatására szolgáló gémeskutak.
A táj területének döntő hányadát ma természetes élőhelyek – sziki gyepek és sziki legelők, löszpuszták, ártéri erdők és ligetek – képezik, valamint egy mocsarakból, tavakból és holtágakból álló vízország alkotja, a mozaikos talajviszonyoknak köszönhetően változatos és gazdag növény- és állatvilággal.
A területnek viszonylag kisebb hányadát borítják mesterséges vizes élőhelyek – a halastavak összterülete 6 ezer hektár, együttesen a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják.
A Hortobágy leghíresebb fajai a szürke marha, rackajuh, mangalica sertés és a nóniusz ló. De a terület színes madárvilága is egyedülálló, 342 madárfaj előfordulását regisztrálták itt, ezek közül 152 fészkel is a területen.
A Magyarországon átvonuló darvak a Hortobágyon megpihenve repülnek tovább. A daru- és vadlúdvonulás az itteni madárvilág életének egyik legszebb, nemzetközi hírű látványossága.
Hortobágy az élettere Közép-Európa legnagyobb kanalasgém-állományának és számos más gémfajnak, a batlának és kárókatonáknak, valamint igen fontos költő- és vonulóhelye számos énekesmadárfajnak.
A területen szép számban él a hamvas rétihéja, az ugartyúk, a réti fülesbagoly és a szalakóta. A védelemnek köszönhetően ritka ragadozó madarak választják költőhelyül e nyugalmas vidéket. Költ itt réti és parlagi sas, valamint kerecsensólyom is. A nyílt, legeltetett pusztai területeken ürgetelepek találhatók. Az egyre fogyatkozó, védett rágcsáló a parlagi sas és a kerecsensólyom legfőbb tápláléka. A szikes puszták kiemelkedő és különleges természeti értéke a világszerte veszélyeztetett túzok.
A fotókat készítette: Harmath Beáta
Szöveg: www.vilagorokseg.hu, Wikipédia, Életszépítők
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
