A jót és a szépet igyekszünk másolni, avagy kell-e nekünk lakberendező?
Belsőépítészet, lakberendezés – a közhiedelemmel ellentétben egymástól elkülönült szakmákról van szó, képviselőik merőben eltérő szempontokat követnek munkájuk során. Hazánkban kevesen bízzák lakberendezőkre otthonuk kialakítását – a többség a tömegkultúrát követi.
A lakberendezők – mint az elnevezéséből is kitűnik – elsősorban magánlakások belső tereinek kialakításával foglalkoznak, míg a belsőépítészek jórészt közületi megrendeléseket teljesítenek. De nemcsak ez a különbség a két, gyakran egyazon szakmaként azonosított hivatás között. A belsőépítészek építészeti, mérnöki stúdiumokat is végeznek, a lakberendezők ellenben minimális mérnöki alapismereteket kapnak, őket a dekorációs feladatok művész igényű, professzionális szintű megoldására készítik fel a képzés során.
A belsőépítészet és lakberendezés rokonszakmák, melyek egymással kiegészülve és önállóan is megállják a helyüket, helyettesíteni viszont nem szerencsés egyiket a másikkal. A belsőépítészeknek a fontosabb épületszerkezetek, falszerkezetek bontását igénylő átalakításoknál nélkülözhetetlen a szerepük, segíthetik a lakberendezők munkáját, akik kevéssé járatosak statikai kérdésekben. Ideális esetben építészek, belsőépítészek, lakberendezők társulnak, hazánkban ugyanakkor meglehetősen kevés a komplett szolgáltatást nyújtó stúdió. Igaz, a lakberendezők alkalmazása sem általános – főként a magánmegrendelők körében.
A leggyakoribb érv, ami a lakberendezők mellőzésének magyarázatául szolgál: a hivatásos enteriőrtervező magas díjszabása. A munkadíj címén kifizetett, feleslegesnek vélt kiadás mellett további közhiedelmek gyengítik az oktatást tekintve nálunk nagy hagyománnyal nem rendelkező szakma presztízsét. Sokan gondolják úgy ugyanis, hogy a lakberendezés nem ördöngösség, kiforrott elképzeléssel, esztétikai érzékkel és némi utánajárással bárki képes stílusos otthont varázsolni lakásából. A hivatásukat komolyan vevő lakberendezők régóta küzdenek azért, hogy választott hivatásuk hazánkban is olyan komoly szakmai rangot képviseljen, mint például Olaszországban, Franciaországban vagy akár az USA-ban.
A lakberendezők mellőzöttsége nemcsak az anyagiakkal magyarázható. A tömegkultúra hatása a lakberendezésben is megnyilvánul: a nemzetközi nagy bútoráruházak termékkínálata szinte minden lakásban visszaköszön valamilyen formában.
A lakberendező nemcsak abban nyújthat támpontokat, hogy milyen színűek legyenek a falak, s hova kerüljenek például a festmények. Sokkal inkább segíthet abban, hogy a lakásba, az irodába vagy más helyiségbe odaillő, s a kívánt funkciónak megfelelő méretarányú botorokat, lakberendezési tárgyakat választhassunk. A lakberendező a tervezői hibákat is képes korrigálni, de legjobb a hibákat elkerülni. A legegyszerűbb módja ennek, ha a lakberendező már a tervezési fázisban bekapcsolódik a munkába. Funkcionális és esztétikai szempontokat a korai tervfázisban lehet a legtisztábban érvényesíteni, így kerülhető el például, hogy később ne kelljen ajtókat cseréelni vagy a kedvezőtlen adottságok miatt kényszerű kompromisszumokat kötni.
Ami a magyarok stílusérzékét illeti, van min csiszolnunk. Ha nem is általános, de általam többször hallott lakberendezői vélemény, hogy nem igazán találjuk a saját stílusunkat; a trendek viszont erőteljesen hatnak ránk, a jót és a szépet igyekszünk másolni. A tévésorozatok például kifejezetten nagy hatást gyakorolnak a lakberendezési kultúránkra. Amit a legkevésbé sikerült meghonosítani: a lakás arculatának évszakokhoz igazítása.
Mennyiért dolgoznak a lakberendezők?
Ahány ház, annyi szokás… A 19 éve alakult Lakberendezők Országos Szövetsége évekkel ezelőtt tette közzé weboldalán az ajánlott díjszabási rendszert, ezt jelenleg nem találjuk a honlapon. Kópis Benedek, az Ágy, Asztal, Tv blog szerkesztője viszont írt róla korábban, így – ha mára elavult pénzügyi adatokkal is – képet kaphatunk a honoráriumot alkotó tételekről, a díjszabás nagyságrendjéről.
A fotók forrása a képekre kattintva látható
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok, táborszervezésben sok éves tapasztalattal rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
