A jót és a szépet igyekszünk másolni, avagy kell-e nekünk lakberendező?
Belsőépítészet, lakberendezés – a közhiedelemmel ellentétben egymástól elkülönült szakmákról van szó, képviselőik merőben eltérő szempontokat követnek munkájuk során. Hazánkban kevesen bízzák lakberendezőkre otthonuk kialakítását – a többség a tömegkultúrát követi.
A lakberendezők – mint az elnevezéséből is kitűnik – elsősorban magánlakások belső tereinek kialakításával foglalkoznak, míg a belsőépítészek jórészt közületi megrendeléseket teljesítenek. De nemcsak ez a különbség a két, gyakran egyazon szakmaként azonosított hivatás között. A belsőépítészek építészeti, mérnöki stúdiumokat is végeznek, a lakberendezők ellenben minimális mérnöki alapismereteket kapnak, őket a dekorációs feladatok művész igényű, professzionális szintű megoldására készítik fel a képzés során.
A belsőépítészet és lakberendezés rokonszakmák, melyek egymással kiegészülve és önállóan is megállják a helyüket, helyettesíteni viszont nem szerencsés egyiket a másikkal. A belsőépítészeknek a fontosabb épületszerkezetek, falszerkezetek bontását igénylő átalakításoknál nélkülözhetetlen a szerepük, segíthetik a lakberendezők munkáját, akik kevéssé járatosak statikai kérdésekben. Ideális esetben építészek, belsőépítészek, lakberendezők társulnak, hazánkban ugyanakkor meglehetősen kevés a komplett szolgáltatást nyújtó stúdió. Igaz, a lakberendezők alkalmazása sem általános – főként a magánmegrendelők körében.
A leggyakoribb érv, ami a lakberendezők mellőzésének magyarázatául szolgál: a hivatásos enteriőrtervező magas díjszabása. A munkadíj címén kifizetett, feleslegesnek vélt kiadás mellett további közhiedelmek gyengítik az oktatást tekintve nálunk nagy hagyománnyal nem rendelkező szakma presztízsét. Sokan gondolják úgy ugyanis, hogy a lakberendezés nem ördöngösség, kiforrott elképzeléssel, esztétikai érzékkel és némi utánajárással bárki képes stílusos otthont varázsolni lakásából. A hivatásukat komolyan vevő lakberendezők régóta küzdenek azért, hogy választott hivatásuk hazánkban is olyan komoly szakmai rangot képviseljen, mint például Olaszországban, Franciaországban vagy akár az USA-ban.
A lakberendezők mellőzöttsége nemcsak az anyagiakkal magyarázható. A tömegkultúra hatása a lakberendezésben is megnyilvánul: a nemzetközi nagy bútoráruházak termékkínálata szinte minden lakásban visszaköszön valamilyen formában.
A lakberendező nemcsak abban nyújthat támpontokat, hogy milyen színűek legyenek a falak, s hova kerüljenek például a festmények. Sokkal inkább segíthet abban, hogy a lakásba, az irodába vagy más helyiségbe odaillő, s a kívánt funkciónak megfelelő méretarányú botorokat, lakberendezési tárgyakat választhassunk. A lakberendező a tervezői hibákat is képes korrigálni, de legjobb a hibákat elkerülni. A legegyszerűbb módja ennek, ha a lakberendező már a tervezési fázisban bekapcsolódik a munkába. Funkcionális és esztétikai szempontokat a korai tervfázisban lehet a legtisztábban érvényesíteni, így kerülhető el például, hogy később ne kelljen ajtókat cseréelni vagy a kedvezőtlen adottságok miatt kényszerű kompromisszumokat kötni.
Ami a magyarok stílusérzékét illeti, van min csiszolnunk. Ha nem is általános, de általam többször hallott lakberendezői vélemény, hogy nem igazán találjuk a saját stílusunkat; a trendek viszont erőteljesen hatnak ránk, a jót és a szépet igyekszünk másolni. A tévésorozatok például kifejezetten nagy hatást gyakorolnak a lakberendezési kultúránkra. Amit a legkevésbé sikerült meghonosítani: a lakás arculatának évszakokhoz igazítása.
Mennyiért dolgoznak a lakberendezők?
Ahány ház, annyi szokás… A 19 éve alakult Lakberendezők Országos Szövetsége évekkel ezelőtt tette közzé weboldalán az ajánlott díjszabási rendszert, ezt jelenleg nem találjuk a honlapon. Kópis Benedek, az Ágy, Asztal, Tv blog szerkesztője viszont írt róla korábban, így – ha mára elavult pénzügyi adatokkal is – képet kaphatunk a honoráriumot alkotó tételekről, a díjszabás nagyságrendjéről.
A fotók forrása a képekre kattintva látható
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
