Menzamizéria. Mit eszik a gyerek a suliban? Amikor a valóság felülír minden okos praktikát
Gyakran láthatók a Facebookon ilyen-olyan kórházi kosztokról képek tanulságként, hogy beteg, lábadozó embereknek miféle étkektől kell(ene) erőt kapniuk. Szülők is előszeretettel osztanak meg fotókat ovis, sulis tízóraikról, uzsonnákról, és általában azzal a céllal teszik, hogy szembesítsenek a magyar rögvalósággal: ne gondoljuk, hogy intézményi szinten a gyereket minőségi eledellel kényeztetik. Az ebéd sem mindenkinek jön be, sőt…
A menzareform arról szólna, hogy a gyerekek egészségesen étkezzenek. Ebből sokan csak annyit látnak és tapasztalnak, hogy sótlan, ízetlen ételek kerülnek a tányérra. Külön szépsége a dolognak, hogy az iskolai büfék (kivétel biztosan akad) mindeközben roskadoznak az egészségtelenebbnél egészségtelenebb nassoktól: chipsektől, édességektől, cukrozott üdítőitaloktól, sőt, a menőbb intézményekben snack (édesség) automata is csalogatja az éhes szájakat…
A nyolcvanas években az én generációm sem volt elkényeztetve; tízóraira egy-egy üres kifli járt a dobozos tej, kakaó, karamellás tej mellé. Otthonról vittük az elemózsiát. Menzaebédet kevesen kértek – a közeli étteremben főzték és ott is lehetett megenni. Többségünk nem volt rászorulva, az órák végén mehettünk haza kései ebédre. Legtöbbször délután fél kettő körül értünk haza – kevesen voltunk napközisek. A napközi azóta kötelező, a gyereknek – ha tetszik, ha nem – délután négyig csücsülnie kell az iskolapadban. Már egy 7 éves kis elsős életéből is napi nyolc-kilenc órát elvesz az iskola az utazással együtt – különórák nélkül. (Persze az oviban is hasonló a helyzet, nem mindenki tud 16 óra előtt menni a gyerekért, de a suli más, ott tanulni – teljesíteni – kell.)
A szülő joggal várja, hogy a pénzéért normális ételt kapjon a csemete, és már akkor elégedett lehet, ha a koszt ízlik is neki (350-450 forintos ebédtől persze nem lehet nagy csodákat várni). Főtt ételt kintről nem lehet bevinni a legtöbb intézménybe, kivéve, ha egészségügyileg indokolt. Szakorvosi igazolást kérnek, amit ugye vizsgálatok hosszú sora előz meg többnyire… Vallási okból kérhető még egyéni koszt – s ha az intézményvezetés rugalmas, a szülő gondoskodhat a meleg ételről.
Aki nem kér meleg ebédet, az hideget eszik – nem a legideálisabb megoldás. Kihívás egészségesen, változatosan etetni a gyereket, főleg akkor, ha válogatós.
A Mit egyen a gyerek tízóraira? c. összeállításunkban anyukáknak (apukáknak is) próbáltunk ötleteket adni tízóraihoz, uzsonnához. Ezek közül néhány dolgot magam is kipróbáltam…és be kellett látnom, hogy elég nehéz a gyakorlatba ezeket az okos praktikákat átültetni. Vegyük sorra!
Banántartó doboz
A legtöbb banán belefér, amennyiben szabályosan görbül (banánvásárláskor ez is szempont lett). Én pár hónap után behajítottam a sarokba, mert a banánok érintetlenül érkeztek haza. Indoklás: nem volt időm megenni és/vagy nem szeretem… Felmerült, hogy esetleg a doboz kinyitása jelenthet gondot a 7 évesnek (!), így egy darabig a banánt lazán a tízórais zacskóba tettem. Így nem maradt érintetlen! Péppé volt taposva minden alkalommal, s mindenre jutott egy kevés a banánpépes masszából (a könyvekre is). Hiába akasztottam fel reggel a helyére, a zacskó valahogy mindig a padlón landolt…
Fakkos tízórais doboz
Hiába a sok csinos fakk, nem vált be. Nem vált be a felszeletelt alma és egyéb megmosott gyümölcs sem…délutánra mind erjedésnek indult. Sokkal praktikusabb a nem fakkos doboz – a különböző ízű étkeket, falatokat alufóliával is el lehet egymástól választani.
Egészséges falatkák kreatívan szervírozva
Avokádó, saláta, dresszing, szeletelt répa, virágos kiszúróval formázott uborkaszeletek, kevés kis pirítóssal, dinnyével? Hahahaha :) Nos, ebből talán a dinnye fogyott volna el, ha az iskolai tanév és görögdinnyeszezon egybeesne…
Apró szendvicsek
Ez bevált. Érdemes a szendvicseket elaprózni, könnyebben boldogul vele a kisiskolás. Egy-egy falatot be tud kapni az iskolai szünetben, ha megéhezik. A kép persze idealizált, melyik szülő képes legyártani ennyiféle szendvicset minden este/reggel? Én általában este készítem el a másnapi tízórait, a hűtőben várja reggelig. Bánatomra, ha valamicske zöld kerül a szendvicsbe – saláta, uborka, paprika -, a gyermek gondosan kiválogatja…
Termosz
Termosz. Jó ötletnek tűnt… Télen, amikor repkedtek a mínuszok, forró teával indultuk suliba. Egy hónapon belül két termoszt vágott a gyermek gallyra…végül ő maga kérte, hogy függesszük fel a termoszozást, mert (szerinte) macerás és könnyen törik.
Szenya Angry Birds és Hello Kitty módra. Hogy a gyerek nagyobb kedvvel kapja be. Egy elég jó szülő bizonyára erre is képes a reggeli sietségben :) Este a kreatív falatkák előállítása helyett örül, hogy le van tudva egy rohanós nap.
Tortilla tekercs. Bevált (saláta nélkül). Változatosan elkészíthető – ha pirított csirkemell kockákkal töltjük meg, rendes hús is kerül a fejlődő szervezetbe. Érdemes néha végiggondolni, mennyi kenyeret, zsemlét – finomított pékárut – kap a gyerek.
Melegszendvics tortilla tekercsből. Ez is bevált – saláta nélkül.
Pozitívum, hogy az osztályteremben rendszeresen be van készítve egy nagy doboznyi alma; a gyerekeket – tisztelet a kivételnek – ahogy látom, noszogatni kell, hogy egyék is, de legalább a szemük előtt van…
Fogmosás. A gyerekeknek iskolai ebéd után fogat kell(ene) mosniuk, de a huncut kis informátoraim szerint ezt többen elsunnyogják. Érdemes a pedagógusnak szólni, hogy figyeljen erre, különben előbb-utóbb a fogászaton kötnek ki a gyerekek. Alsóban még javában benne vannak a fogváltásban, a lyukas tejfogak, a gyulladt íny a kitörni készülő csontfogakat is veszélyeztetheti.
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.