Miben segít a tanulásdiagnosztika? Interjú Fehér Tibor Dániel pszichológussal
Mit jelent, mire jó a tanulásdiagnosztika, mikor érdemes ehhez a módszerhez folyamodni? Mi lehet a háttérben, ha egy okos gyerek sokat ül a könyv fölött, a jegyei mégsem jók? Lusta-e a középiskolás fiú, aki nem hajlandó tanulni? Fehér Tibor Dániel pszichológus válaszol, aki pedagógiai szakszolgálatokban is dolgozott, s többek között tanulásdiagnosztikával foglalkozik, fejlesztőpedagógus kollégájával együtt.
Miben segít a tanulásdiagnosztika?
A prevencióra helyezzük a hangsúlyt, annak érdekében, hogy az esetleges nehézségek minél hamarabb kiderüljenek és tehessen ellenük a szülő, ne rakódjanak egymásra a tanulási problémák és később a tantárgyi hiányosságok. A tanulásdiagnosztika nem fogyatékosságok felismeréséről és különböző zavarok diagnosztikájáról szól, a teljes készség- és képességstruktúrát vizsgáljuk, melyek fejlesztése hozzásegítheti a gyereket a saját képességei teljesebb kibontásához. Időben elcsípve a nehézségeket, nem feltétlenül kell rendszeresen szakemberhez vinni a gyereket, a komplex felmérés után a szülőknek megmutatott technikákkal otthon, játékos módon is javíthatók a tanulási képességek. Nem titkolt szándékunk a felelős szülők megszólítása és a szemléletformálás. Érdemes feltérképezni egy gyerek képességeit az iskolakezdés előtt vagy például egy felvételi sikeressége érdekében, nem beszélve a pályaválasztási döntésekről.
Miért fontos a megelőzés?
Azt tapasztaltuk a pedagógiai szakszolgálatokban végzett munkánk során, hogyha alapvető építőkövek hiányoznak egy gyereknél, és úgy megy iskolába, akkor ezek tanulási nehézséggé tudják kinőni magukat később. Ha probléma van az olvasással, később a szövegértéssel is lehet, s így hiába tanul a gyerek órákig. Vissza lehet vezetni a matematikával vagy a nyelvtanulással kapcsolatos nehézségeket is. Sokszor azt látjuk, hogy a figyelemmel vagy az észleléssel kapcsolatos gondok, a téri orientáció nehézségei már óvodában is megvoltak a vizsgált gyerek esetében. Például evidensként kezeljük, hogy egy szöveg olvasása esetén a lap tetején kezdjük és balról jobbra haladunk. A síkbeli orientációs nehezítettség esetén azonban ez gondot okozhat egy gyereknek, és ennek a gyökere a testséma megfelelő érzékelésében keresendő, hogy megszilárdult-e a bal- és jobboldal szerinti tájékozódása még kisebb korban. Ha ezen a téren nehézsége van, az olvasástanulás is lassabban mehet majd. Vizsgáljuk továbbá a rész-egész viszony, az arányok észlelését is, ami hathat később arra, hogy valaki képes-e a lényegi információkat meglátni egy szövegben. Ebben az esetben nem várhatom tőle később kilométernyi szövegek gyors feldolgozását. Szintén lehet gond a munkamemória-nehézséggel, ami a matematikai gondolkodás alapja, vagy a perceptuális, azaz észlelési következtetéssel, ami a mintázatok közötti összefüggések megragadásának és következtetések levonásának képessége, következmények megértése, információk átszervezésének vagy átalakításának képessége. Ez például mozaikpróbán látszódik, kockás kirakójátékból. Kiderülhet, hogy alapvetően meg tudná oldani a feladatot, de tükröz, amit a pedagógiai vizsgálatban többek között a b és a d betűk megkülönböztetésének nehezítettségével hozhatunk összefüggésbe. Ez még nem a diszlexia szintje, de később azzá válhat vagy csak nehezítheti az olvasást.
Iskolaérettségi vizsgálatot is végeznek?
Ez a pedagógiai szakszolgálatok jogköre, hivatalos papírt sem állíthatunk ki. Iskolakészség vizsgálatnak neveztük el az ezzel kapcsolatos felmérésünket, ami alapvetően ugyanazokról a képességekről szól, viszont részletesebb képet adunk, teljes intelligenciaprofillal. Két óra fejlesztőpedagógiai és két óra pszichológiai vizsgálat után egy teljes órát szánunk a szülőkonzultációra, részletes, otthon végezhető játékos fejlesztési javaslatokkal.
Általában milyen problémákkal jelentkeznek a szülők?
Iskolakezdés előtt akkor, ha megsejtenek valamilyen nehézséget vagy elmaradást a kortársakhoz képest. Ezenkívül gyakorta a felső tagozat elején kezdődnek a problémák, amikor bejönnek a nehezebb tárgyak, és már nem elég az iskolában elsajátított tudás, már otthon is hangsúlyosabban kell tanulni. Alsó tagozatban még könnyebben korrigálhatók a különböző nehézségek, de felsőben már megnőhetnek a különbségek a gyerekek között. De sok esetben tudatos tehetséggondozásban kérnek tanácsot, továbbtanulás előtt sokat segít az erősségek reális felismerése. Én IQ-t mérek, szorongás-teszteket végzek vagy például figyelmet és motivációt vizsgálok. Az IQ-t egyrészt mérjük a gyerek saját korosztályához képest, és vizsgáljuk a részterületeket a saját képességeinek átlagához képest is. Sokszor például a gyerek szókincsének szintje alacsonyabb önmagához képest.
Mi lehet a háttérben akkor, hogyha azt tapasztaljuk, az általunk feltételezett képességeihez mérten a gyerek rosszabb jegyeket hoz haza, pedig tanul is, tehát a nem a lustaságával van probléma? Gyakran szoronganak is a gyerekek, ami miatt rosszabbul teljesítenek…
A szorongás vagy a kudarc orientáció már másodlagos tünet, a nehézségek következménye. A gátolt, visszahúzódó vagy agresszív viselkedés szintén ilyen. Ez például fakadhat abból is, hogyha eredetileg gondja volt a gyereknek a beszédartikulációval, beszédészleléssel, vagyis nem tud úgy felelni, ahogy a többiek, nem ugyanarról a startvonalról indult. Ugyanez a helyzet a szótalálási nehézségekkel, a széttagolt beszéddel, a nyelvtani szerkezetek fejletlenségével. A problémák pedig idővel pszichológiai következményekkel is járhatnak. Ezért értelemszerűen a szorongást is mérjük. Például van matematikai szorongást mérő kérdőív. Különböző fokozatai vannak ennek: így lehet, már már az is fizikai tüneteket okoz, ha a gyerek a matematikára gondol, kipirul az arca, izzad a keze stb. De az is kérdés lehet, milyen jelentőséget tulajdonít egyáltalán a tantárgynak, van-e értelme szerinte. A szorongás mintázata nagyon eltérő a gyerekeknél, érdemes megvizsgálni, mi dominál benne. Például félelem a tanár, a szülő szeretetének elvesztésétől? De alapvetően a szorongás nem negatív, hanem adaptív jelenség, jelzés, a szervezet felkészítése a mentális kapacitások mozgósítására. Egy bizonyos szintig hasznos. Akkor probléma, ha debilizáló, azaz gátló, teljesítményt rontó, elvonja a figyelmet a feladatról és a tanácstalanság, az alkalmatlanság érzését kelti. Ilyenkor pszichológiai megsegítést ajánlunk, egyéni vagy csoportos formában. Idővel az a cél, hogy az ember képessé váljon uralni, hogy szembe tudjon nézni vele, ne elkerülje.
Mit jelent a kudarcorientáció?
Ha a gyerek újra és újra azt éli meg, hogy a képességei határába ütközik, miközben a többiek mennek tovább, akkor ez a tapasztalat az énképében is megjelenik idővel, egyfajta negatív énkép alakul ki. Úgy fogja érezni, úgysem sikerülhet az, amibe belekezd. Például gyakran mondja: „Én ebben nem vagyok jó.” Ennek következtében a teljesítménymotivációt nála a kudarc elkerülésére irányuló törekvések fogják dominálni, szemben a sikerorientált gyermekekkel.
Nyilván állhatnak a háttérben konkrét, pszichére ható okok is, például válás, trauma. Hogyan hat ez a tanulásra?
A tanulási nehézségben lehetnek ilyen szituatív, tehát a helyzetből fakadó pszichológiai nehézségek, mint a kistestvér születése, költözés, iskolai bántalmazás. Ilyenkor a gyereknek nincs energiája az olyan, magasabb rendű kognitív tevékenységekre, mint a tanulás, mert sokszor örül, hogy lelkileg túléli egyáltalán az új helyzetet. Például lehet hullámzó a figyelme. Ilyenkor ki kell deríteni, hogy csak az adott helyzetre reagál így vagy ez egy személyiségvonás, ami közel állandóan jellemző rá. Ez utóbbi esetben arról is lehet szó, hogy a figyelme érése lassabb. Tehát ilyen körülmények között is érdemes felmérni a képességstruktúrát, ugyanis sok problémát képes kompenzálni a gyerek. Néha fel sem tűnik a szülőknek, mennyi mentális energiát tesz ebbe. De ha van egy nehezítő tényező, mint a felsorolt helyzetek, akkor már nem tudja kompenzálni a gyengeségeit, így a problémás helyzet kihozza és onnantól láthatóvá válik a probléma, például teljesítményromlás formájában. Ilyenkor megnézzük, hogy a tanulás oldaláról hogyan tudunk megoldást találni, másrészt pedig milyen szakemberre van szükség pszichológiai oldalról.
Hogyan lehet azt megvizsgálni, hogy a figyelem egyébként is könnyen lankad-e vagy csak a problémák körül járnak a gyerek gondolatai?
A figyelem sokféle jellemzővel bír, például kérdés, mennyire terelhető, elvonható-e valami külső tényezővel. Az is fontos, mennyire képes megtartani a figyelmét a gyerek, illetve könnyen vagy nehezen motiválható-e. Kérdés, mennyi energiát kell ebbe beleraknia a pedagógusnak, hiszen az a gyerek, aki kétszemélyes helyzetekben motivált, mint amikor a szülővel tanul otthon, nem biztos, hogy ugyanúgy működik az iskolában is. Tehát lehet rettentően okos a gyerek, jó képességekkel, jó memóriával, jó feldolgozási sebességgel, mindez nem tud érvényesülni, ha a figyelmét nem tudja megtartani.
Lehet segíteni tanulásfejlesztést tekintve akkor is, ha például egy középiskolás gyerek okos, de lusta, vagy jó esetben nem motivált?
Akkor is megnézzük, mi van ennek a lustaságnak címkézett dolognak a hátterében. Nagyon gyakran csak félelem a kudarctól, éppen valami részképesség-nehézség okán, amire mindenféle rárakódott az idők során. Persze lehet olyan, hogy valóban nem annyira szorgalmas egy gyerek, de sokszor arról van szó, hogy elutasítja a feladatot, kilép a helyzetből, mert érzi a képességbeli gyengeségeit. Nem akar olyan helyzetbe belemenni, amiben ezt éli meg. Vagyunk ezzel így páran. A fejlesztőpedagógus kollégámmal ilyenkor visszamegyünk arra a szintre, amikor még még sikerélménnyel dolgozott a gyerek, amikor még motiválható volt. Erre alapozva tudunk tanácsot adni a fejlesztést tekintve vagy esetleg abból a szempontból, milyen iskola irányába érdemes mozdulni.
Kapcsolódó weboldal: www.tanulasdiagnosztika.hu
– F. K. –
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
