Miként befolyásolja az időjárás fizikai és mentális állapotunkat? Egy érdekes, izgalmas szakma: humánmeteorológia. Interjú Pintér Ferenc meteogyógyásszal
Tíz magyar ember közül nyolcat érzékenyen érintenek a légköri hatások, és a magyar populáció 30 százaléka számára okoz jelentős életminőség- vagy egészségromlást az időjárás. Ilyen tényező például a fejfájás, a fáradékonyság, a keringési panaszok, a depresszió vagy a rossz emésztés.
Miért vagyunk érzékenyek az időjárásra, és lehet-e ezt az állapotot gyógyítani? Mit tehetünk azért, hogy a gyerekünk kevésbé legyen érintett akár most, akár felnövekedvén? Pintér Ferenc meteogyógyász válaszolt kérdéseinkre.
Pintér Ferenc
Miért hat ránk ennyire az időjárás?
A légkörben élünk, egy olyan közegben, ami folyamatosan körbevesz bennünket, állandó kapcsolatban van a testünkkel, és számos paraméteren keresztül befolyásolja a szervezetünk működését, illetve a mentális állapotunkat. Olyan tényezői is hatnak ránk, amelyeket az érzékszerveinkkel nem észlelünk, ilyen például a légelektromosság. Még azt az embert is, akit semmilyen szervén keresztül nem éri benyomás, mentálisan befolyásolja ez a szörnyű, ronda, szürke idő.
Honnan fakad az érzékenység?
Folyamatosan alkalmazkodnunk kell az időjárás változásaihoz, és ez nem mindenkinél zajlik problémamentesen vagy elég gyorsan. Alapvetően jellemzőek ezek a nehézségek az idősek és a krónikus betegséggel élők esetében.
Fiatal, egészséges emberek miért lehetnek érzékenyek?
Ez egyéni adottság, mentális szempontból óriási különbségek vannak az emberek között, de eltérhet az érzékenységünk a testi funkciók tekintetében is. Van, akinek élénkebben reagál a szervezete, másnak kevésbé. Ezért csak az egyéni kivizsgálásnak van értelme, az általános megállapítások lényegében véve semmit nem érnek.
Lehet gyógyulást elérni vagy csak tüneti kezelésre van lehetőség?
Lényegében véve erről szól a meteogyógyászat, ami egy új diszciplína. Huszonötéves kutatómunka eredményeként olyan eszközöket és módszereket dolgoztunk ki, amelyekkel ez az érzékenység megállapítható, illetve kezelhető, az esetek nagy százalékában. Első körben kizárjuk a szervi okokat. Ha az illető egészséges, vagy a krónikus betegségei kezelés alatt állnak, tehát például szed gyógyszert a magas vérnyomására, de betegsége az időjárás hatására súlyosbodik, akkor általában részletes vizsgálatra kerül sor, és meghatározzuk az egyéni terápiás programot. Mivel a probléma abból fakad, hogy a szervezet a kelleténél lassabban alkalmazkodik, ezt a folyamatot meggyorsítjuk és megkönnyítjük. Európai uniós és magyar állami támogatással fejlesztettünk ki egy olyan fényterápiás eszközt, ami segít az időjárási helyzethez alkalmazkodó szervezeti egyensúlyi állapot elérésében. Fény- és hangstimulusokat alkalmazó okosszemüveg, személyre szóló dinamikus programmal, ami hat az idegrendszerre, az érzékszerveinkre, akárcsak az időjárás. Ha süt a nap, azt melegnek érezzük, ha fúj a szél, az borzolja a hajunkat, ezek a hatások borítják fel az egyensúlyi állapotunkat. Persze, nem ezeket utánozzuk le, de olyan stimulációkat biztosítunk, amelyek segítik az idegrendszert újra egyensúlyi állapotba hozni. Például a fény egyértelműen az életünket nagyban befolyásoló környezeti tényező. Ha ezt az egyensúlyt eléri a szervezet, megszűnnek a tünetek. Tehát az eszköz egyrészt alkalmas ezek kezelésére, másrészt a hosszú távú használatával javítható a szervezet alkalmazkodóképessége. Természetesen olyan problémákból is fakadhat az időjárásra való érzékenység, amelyek megoldása az életmódban keresendő, a megfelelő táplálkozás is javíthat a helyzeten, a mozgás, az életszemléletünk.
Hogyan hat az időjárás a gyerekekre?
Az idősek után a gyerekek a második leginkább érintett korosztály. Nekik még nem alakultak ki megfelelően az alkalmazkodóképességeik. Ez a folyamat egy kicsit hasonlít az immunrendszer fejlődéséhez, ugyanis megfelelő mennyiségű hatásnak kell érnie a szervezetet. Ezért is lenne szükséges kitenni újra a gyerekeket az időjárás viszontagságainak. Nem arról van szó, hogy ne adjunk rájuk kabátot télen, hanem arról, hogy folyton autóval közlekedünk, kevesebb időt töltünk a szabadban, nyáron klimatizáljuk a lakást. Tehát a gyerekeknek egyre lassabban alakul ki ez az alkalmazkodóképességük.
Az év mely időszaka a legmegterhelőbb az ember számára?
Ez egyénenként változik. Statisztikailag ki lehet emelni periódusokat, de ez az egyén számára semmit nem jelent. A tartós meleg nagyon megvisel, télen a napokig tartó párás időszakok, a köd, a hideg, a fényszegény állapot depressziót hozhat. Másoknak az erős változások okoznak problémát, amelyek tavasszal gyakoribbak.
Fotó: Masakazu Matsumoto, 4 évszak Japánban
Különbözőképpen hat nőkre és férfiakra az időjárás?
A nők nagyobb arányban érintettek, mert érzékenyebbek. Illetve mások a tipikus tünetek a két nemnél, a nőknél gyakoribb a fejfájás, a mentális, valamint az emésztési problémák jelentkezése. Ez utóbbi puffadást, vízvisszatartást takar. Ha ugyanis az időjárás hatására például a vegetatív szabályozásunk megváltozik, az alapvetően befolyásolja az emésztőrendszerünket, gyorsítja vagy lassítja. Így hat az időjárás a fájdalomérzetünkre is. Sosem fejfájást okoz, hanem olyan élettani változásokat, amelyek miatt kialakul a fejfájás vagy az a tünet, ami a leginkább érinti az illetőt egyéni adottságai folytán. A férfiaknál nagyobb százalékban jelentkezik például a magas vérnyomás. De a nők azért is érintettek inkább, mert általában hosszabb ideig élnek, továbbá jellemzően a változó korhoz is kötődik időjárással összefüggő érzékenység.
Hangsúlyozza, hogy meteogyógyász, nem orvosmeteorológus. Mi a különbség?
Az orvosmeteorológia ötven éve létező fogalom, de egy szűkebb terület ahhoz képest, mint amivel mi foglalkozunk, mert a betegségekre gyakorolt hatással foglalkozik. Ezenfelül létezik a humánmeteorológia fogalma is, ami összességében az emberre gyakorolt hatásról szól, tehát egy bővebb, az életminőségünket is magába foglaló területet jelent. Ez egy olyan tudományág, amely több komponensből áll, így a természet-, valamint az élettani tudományok ugyanúgy alkotóelemei, mint a meteorológia. Az időjárás-érzékenység vizsgálata és kezelése azonban nem végezhető orvosi protokoll szerint, megfelelő protokoll sincs rá. A meteogyógyászati rendelést természetgyógyászati eszközökkel és módszerekkel végezzük. De az időjárás és a gyógyászat összefügg, már Hippokratész is írt arról, hogy az időjárásnak hatása van az egészségünkre. Kiépítettünk egy komoly infrastruktúrát, egy országos humánmeteorológiai mérőhálózatot, amelynek adatait feldolgozzuk, modellezzük, ez nélkülözhetetlen az egyéni kezelésekhez. Személyre szóló előrejelzéseket is adunk, ezenkívül statisztikai értékű előrejelzéseket is közzé teszünk, ezek segítik felhívni a figyelmet a veszélyekre, de nem helyettesíthetik az egyéni kivizsgálást és előrejelzést.
Érzékelhetőek a humánmeteorológiában a klímaváltozás hatásai?
Erőteljesen. Részben olyan időjárási szituációkhoz kell alkalmazkodnia az embereknek, amelyek korábban nem álltak fent az adott térségben, tehát nincs hozzászokva a szervezetük, másrészt szélsőségesebb is az időjárás, az alkalmazkodásnak egyre gyorsabbnak kell lennie. Emiatt egyrészt nő az érzékenyek száma, másrészt súlyosbodnak a tüneteik. Ráadásul nehezítjük a saját helyzetünket azzal, hogy sokkal egészségtelenebb módon élünk, mint korábban, kevesebbet mozgunk, kevesebbet vagyunk a szabad levegőn, nem megfelelően táplálkozunk. Stresszesebb az életünk, a gyerekekkel pedig ugyanez a helyzet. Ezenfelül egyre idősebb a társadalom, kitolódik az életkor, tehát összességében mindenképp nőni fog az érintettek száma.
Nyitókép: Tim Gouw, Pexels
Zöld Toll-díjas újságíró, szerkesztő
Közel 20 éve dolgozom újságíróként és szerkesztőként, sokáig kulturális vonalon is tevékenykedtem, aztán megtaláltak az ökológiával, megújuló energiával, fenntartható technológiával kapcsolatos témák: ebben igazán megtaláltam önmagam, emberként, újságíróként is – a szakmai elismerések is így értek el. Elsősorban a környezettudatosság érdekel, ezt a kérdéskört olyan szempontból érdemes megközelíteni, amely a hétköznapi embert a leginkább érdekelheti: inkább a gyakorlat, mint az elmélet oldaláról, inkább a megvalósult, működő projekteket ismertetve, mint a távoli jövőbe vesző álmokat. Szeretem bemutatni az embereket, akik megalkotják vagy alkalmazzák az alternatív módszereket, ezenkívül szívesen foglalkozom a közösségeket teremtő, illetve erősítő mozgalmakkal, mint amilyenek a nagyvárosi közösségi kertek vagy a közösségi mezőgazdálkodás… Megtépázott az élet; mindig azt igyekszem átadni, hogy – bármilyen közhelyes is – a szeretet a legfontosabb. Ha azokkal lehetsz, akik szeretnek és akiket szeretsz. És ha erre figyelsz, örülni fogsz a kávénak reggel, az éppen következő évszak jeleinek az utcán, egy mosolynak egy idegentől, az alvó kisgyerekednek vagy annak, hogy jól áll a hajad reggel és nem kell beszárítani… Az élet szép. Tényleg.
