A pozitív jóllét élménye: az élet jó, értelmes és érdemes élni. Min múlik a boldogságunk?

Mindenkiben más képzet él a boldog emberekről. Van, aki úgy gondolja, hogy a természeti népek boldogok, annak ellenére is, hogy sok mindenért meg kell küzdeniük; boldogok, mert nem ismerik a civilizációs terheket, képesek szinten tartani a szükségleteiket és nincs bennük birtoklási vágy.

Van, aki a boldogságot a családdal azonosítja és a szeretetteljes kapcsolatok éltető-boldogító erejében hisz.

Van, aki úgy tartja, hogy a stresszmentes élet a boldogság kulcsa. Hogy azok a boldog emberek, akik ki tudnak teljesedni, a munkájuk nem kényszer, és meg is tudnak élnek belőle.

Ha én gazdag lennék…

Sokan a pénzt tartják a boldog élet „kulcsának”. Pedig gyakran halljuk, hogy a pénz nem boldogít. Van folytatása is persze: a pénz nem boldogít, de amit meg lehet szerezni általa, az igen!

Nehéz azonosulni azzal a gondolattal, hogy boldognak lenni alapvetően döntés kérdése, hogy szemléletformálással, belső munkával segíthetjük leginkább a saját boldogulásunkat. Kutatások szerint a boldog emberek kedvesebbek és nagylelkűbbek, ráadásul a hosszú élet és a pozitív érzelmek között szoros kapcsolat áll fenn. Egy harmonikus, elégedett ember pozitív kisugárzása már önmagában jutalomélmény másoknak, amit valamilyen formában vissza is kap.

Az öröm, a pozitív jóllét élménye

Mi is a boldogság tulajdonképpen? Nehéz precízen meghatározni. Szakemberek gyakran használják az „érzelmi jóllét”, illetve az „élettel való megelégedettség” kifejezéseket a boldogság körülírására. Sonja Lyubomirsky pszichológus szerint

a boldogság az öröm, a megelégedettség, a pozitív jóllét élménye, amely együtt jár azzal az érzéssel, hogy az élet jó, értelmes és érdemes élni.

Mennyire vagy boldog(talan)?

Van egy egyszerű módszer, amellyel gyorsan felmérhető a boldogságszint – Ed Diener és munkatársai alkották meg: 1-től 7-ig terjedő skálán határozd meg, hogy mennyire jellemzők rád az alábbiak (az 1-est válaszd, ha egyáltalán nem értesz egyet, a 7-est, ha teljes mértékben egyetértesz, 2-től 6-ig pedig a két végletet árnyalhatod).

Gyorsteszt

Életem a legtöbb szempontból közel áll az ideálishoz

Életkörülményeim kiválóak

Elégedett vagyok saját életemmel

Mindig sikerült elérnem azokat a fontos dolgokat, amelyekre eddig vágytam az életben

Ha újrakezdhetném az életemet, szinte mindent ugyanígy tennék

Kiértékelés:

31-35: Maximálisan elégedett

26-30: Elégedett

21-25: Részben elégedett

20: Semleges

15-19: Részben elégedetlen

10-14: Elégedetlen

5-9: Maximálisan elégedetlen

(Az elért pontok némileg változhatnak, egy ilyen jellegű tesztet a pillanatnyi hangulat és érzelmi állapot nagyban befolyásolja.)

A szépek, fiatalok, gazdagok valóban boldogok?

Nézzük azt az öt tényezőt, amelyről a legtöbben azt gondolják, hogy erősen kihatnak a boldogságérzetre. Boldogabbak-e azok, akiknek megnyerő a külsejük? Boldogabbak-e azok, akik kellemes, „napfényes” éghajlaton élnek? Boldogabbak-e azok, akiknek van gyerekük? Boldoggá tesz a vagyon? És a fiatalság?

Érdekes módon a kutatások arra mutatnak rá, hogy ez az öt tényező szinte egyáltalán nincs hatással a boldogság szintjére.

Megnyerő külső: a boldogság nem attól függ, hogy objektív mércével vonzók vagyunk-e külsőségeinkben, hanem attól, hogy mi magunk mennyire tartjuk vonzónak magunkat (akár túlsúlyosan, akár ráncosan, narancsbőrösen stb.).

Meleg éghajlat: a legboldogabbnak tartott országokban egyáltalán nem ideális az éghajlat, például Svédországban és Dániában is relatíve kevés a napsütéses órák száma, de példaként említik az Egyesült Királyság legzordabb időjárásával megvert Orkney-szigetek, Shetland-szigetek, Külső-Hebridák lakosait is, akik elégedettebbek az életükkel, mint például a napfényes Kalifornia lakói.

Gyerekek: a szülők döntő többsége őszintén úgy gondolja, hogy a gyerekek óriási örömöt hoztak az életükbe, ám a kutatások szerint a szülőség „önmagában” nem emeli a boldogságszintet. Sőt, sokszor ennek az ellenkezője áll fenn – a sokgyerekesek gyakran kevésbé elégedettek az életükkel.

Fiatalság: az életkornak nem sok köze van a boldogsághoz – állítják a téma kutatói. Idősebb korban nagyjából hasonló szinten van érzelmi jóllétünk, mint a fiatalabbaké. Sőt, Laura Carstensen és Susan Turk pszichológusok szerint az idősebbek boldogabbak, mint a fiatalok, mert az időseknek mások a prioritásai, több időt töltenek olyan tevékenységekkel, amelyeket valóban élveznek, ellentétben a fiatalokkal, akik igyekeznek mindent kipróbálni és erős bennük a mintakövetés, a megfelelés.

Vagyon: alapvető szükségleteink fedezéséhez szükségünk van pénzre. Akiknek nincs elég pénzük élelemre, ruházatra, otthonra, boldogtalanabbak, bárhol éljenek is a világban. Egyáltalán nem lehet kijelenteni azonban, hogy a vagyon, a pénz boldogít! Daniel Kahneman pszichológus szerint ha elegendő pénzünk van a mindennapi élethez, onnantól vagyonunk mértéke csak a többiek vagyonával való összehasonlítás szempontjából fontos a számunkra. Egy másik aspektusból pedig: a vagyongyűjtés vágya, kényszere megöli a társas kapcsolatokat, elégedetlenséget és szorongást idéz elő…

Mi az, ami valóban boldoggá tesz?

Anyagi egyenlőség – a javakat egyenlőbb módon megosztó társadalmak tagjai boldogabbak.

Irányítás – akik úgy érzik, teljes mértékben képesek saját életük irányítására, sokkal boldogabbak azoknál az esetenként sokkal gazdagabb társaiknál, akik úgy érzik, nem urai a saját életüknek.

Kapcsolatok – boldogságunk szintjében a társas kapcsolatok játsszák a legfontosabb szerepet. Legalább egy olyan közeli kapcsolat megléte, amelyben a felek egymás iránt teljes bizalmat tanúsítanak. A humor, az elégedettség érzése, a büszkeség, az öröm, a szórakozás és az izgalom mind-mind olyan jelenség, amely társas interakciók útján születik.

Örömet adó munka – az érzelmi jólléthez sokat hozzátesz a megfelelő munka. Az elénk korlátokat állító, rossz körülmények között végzett, bizonytalan jövőjű munka ugyanakkor érzelmileg nagyon megterhelő, jelentős fokú boldogtalansággal jár együtt.

Egészség – nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos és mennyire meghatározó boldogságfaktor (lehetne), ha minden rendben van velünk és azokkal, akik fontosak számunkra

Konklúzió gyanánt: boldogságunkat nagy mértékben tudatos tevékenységeink, gondolkodásmódunk határozza meg.

Ide tartozik például az, hogy miként töltjük el a szabadidőnket, hogyan viszonyulunk családunkhoz és barátainkhoz, milyen célokat állítunk magunk elé, hogyan értelmezzük a világot, mennyire figyelünk a testünk jelzéseire, hogyan birkózunk meg a problémákkal.

Felhasznált irodalom: Hogyan értsük meg önmagunkat és másokat? Pszichológia – Scolar Kiadó