Nelli és Levi házat épít (17.) Drágák az építészek? Fontos infók a tervezési díjról

hirdetés

hirdetés

Nelli és Levi Budapest vonzáskörzetében, családi házas zöldövezetben építi fel az otthonát. A tervezés és a kivitelezés folyamatáról, az aktualitásokról hetente olvashatunk Nellitől, aki amellett, hogy dokumentálja a történéseket, igyekszik hasznos információkkal szolgálni, így pénteki beszámolói révén nyomon követhetjük, mi mindennel jár egy kertes ház megvalósítása. Az eddig megjelent 16 összeállítás itt olvasható >> 

– Az Yvette ciklon váratlanul és gyorsan jött, ebben a cudar időben semmit sem tudunk csinálni a telken. A kivitelezők pedig – a viharral ellentétben – elég lassan készülnek az ajánlataikkal. Mi éppen ezért egyelőre csak malmozunk, és bízunk benne, hogy a jövő héten jobban kezünkre játszanak majd a körülmények – üzente Nelli, aki múlt heti bejegyzésében, az állóvizet kissé felkavarva, említést tett arról, hogy nem voltak maradéktalanul elégedettek az építész munkájával, pontosabban az általa készített kiviteli tervvel. A terv ráadásul tetemes összeget vett ki a családi kasszából. A bejegyzés: Amikor a kiviteli terv nem úgy sikerül, ahogy kellene >> 

Nelli bejegyzésére többen reagáltak, köztük építészek is, ezért a sorozat e heti részét a terv tartalmi elemeinek, a tervezési díjszabás ismertetésének szenteljük. 

alexzel / 123RF Stock fotó

Közbeszerzési eljárásokra vonatkozó tervezési szerződéseknél BM-rendelet írja elő, hogy 2014. január 1-jétől az építmény tervezésének díját a becsült kivitelezési költség százalékában kell meghatározniA végső tervezési díj 45 százaléka az engedélyezési, míg 55 százaléka a kivitelezési terv elkészítésének az ellenértéke. Mi a helyzet családi házak esetében?

Az építésszel kötött megállapodás alapvetően három tervezési fázisra vonatkozik: a vázlatterv, az engedélyeztetési, illetve a kivitel terv elkészítésére. Mindegyik munkafolyamat más-más szempontot helyez előtérbe, jóllehet az egyes tervek között vannak átfedések. Azt már a megállapodás elején célszerű tisztázni, hogy mennyibe kerül az egyes tervek összeállítása. A tervezői munkadíjat a hazai gyakorlat szerint az egyes munkafázisok után, három, nem egyenlő részletben kell kiegyenlíteniük az építtetőknek/megbízóknak. Általános gyakorlat, hogy a tervezői díjszabás egészének 15 százaléka fordítható a vázlatterv elkészítésére, az engedélyeztetési terv az összdíjazás 30 százalékát teszi ki, a kiviteli tervért pedig az össz díjszabás 55 százalékát lehet elkérni.

Forintban mennyi?

Évek óta kevés lakás/ház épül, rengeteg építész próbál megrendelőhöz jutni, ami a kirívóan eltérő díjszabásokban is megmutatkozik. Az építészek a fennmaradásért folytatott versenyben kénytelenek lenyomni az árakat, ezért vannak, akik a kamarai díjszabásnál kevesebbet kérnek.

– Korábban a hivatalos kamarai ajánlást, mi magunk, tervezők is az élettől elrugaszkodottnak tartottuk, azonban mára ez a helyzet megváltozott: a kamarai díjszabás teljesen reális – vélekedik Szekér László okl. építészmérnök. A szakember egy 300 négyzetméteres új építésű családi ház példáján keresztül összegszerűen ismerteti a kamarai ajánlást.

abidal / 123RF Stock fotó

Az épület nettó alapterülete: 300 m2

Nettó bekerülési költsége: 72 millió Ft

Bruttó (áfás) bekerülési költsége: 91. 440 000 Ft

Teljes nettó tervezési díja: 4. 951. 193 Ft

Teljes bruttó (áfás) tervezési díja: 6. 288. 015 Ft

A tervezési díj megoszlása (bruttó):

4. 401 611 Ft tervezés

1. 886. 405 Ft megvalósítási felügyelet

A példánál maradva egy 300 négyzetméteres új családi ház bruttó tervezési díja a következőkből áll össze.

Vázlatterv: 660 000 Ft

Engedélyezési terv: 1. 320. 000 Ft

Kiviteli terv: 2. 420. 886 Ft

Közreműködés a kivitelezésben: további kb. 1,8 millió Ft (vállalkozásba adás, műszaki felügyelet, pénzügyi felügyelet, műszaki átadás-átvétel)

Meg lehet kevesebbért is csinálni?

Előfordul, hogy egy-egy tervező 800 ezer forintért készít kiviteli tervet, 500 ezerért engedélyezési tervet egy 300 négyzetméter alapterületű családi házhoz. Valóban el lehet készíteni ma ennyiért egy tisztességes tervet? Igen, de akkor a tervező fizet rá. Vagy csak összedobja, így viszont a megrendelő jár rosszul – fogalmaz Szekér László.

Egy átlagos családi ház építési engedélyezési tervéhez újabban szükség van statikus, gépész és elektromos műleírásra, számításra is. Ezeket jellemzően 50-60 ezer forintért vállalják a szakági tervezők. (S ez még nem terv, csupán a legújabban felmerült többletköltség, ami 150-200 ezer forinttal „dobja meg” az össz tervezési költséget.) Azzal is szembesülhet a tervező, hogy kötelezően biztosítani kell a megrendelő számára a látványtervet. Ez – ha nem saját maga készíti – újabb 50-60 ezer forintos tételt jelent.

– Kidolgozott energetikai számításra is szükség van, s akkor még nem beszéltünk a konzultációs díjakról, a dokumentálási költségről stb. Hamar kiderülhet, hogy az engedélyezési terv „járulékos költségei” közelítenek az 500 ezer forinthoz, s ebben még mindig nem jelenik meg maga a terv – mondja az építész.

alexzel / 123RF Stock fotó

Egy családi ház kiviteli tervének szerves része a gépészeti terv, amely legalább négy szakágból áll: víz-csatorna, fűtés-hőellátás, szellőzés, megújuló energiahasznosítás. Szakáganként 150 ezer forintos munkadíjjal számolva csak a gépészeti terv kerül 600 ezer forintba, áfa nélkül. A kamarai díjszabás szerint a gépészeti terv a kiviteli terv költségének mindössze 22 százalékát teszi ki. Ha a 600 ezer forintos gépészeti díjat vesszük alapul, a ház kiviteli tervére 2. 727. 000 forint kérhető el munkadíjként, áfa nélkül. Az elektromos kiviteli terv és a statika a gépészeti tervhez hasonló díjszabású.

El lehet készíteni tehát 800 ezer forintból tisztességesen a kiviteli tervet? A kiviteli terv az egész tervezésnek az 55 százaléka. Ha ezeket az arányokat követjük, a teljes tervezési folyamat 4. 950. 000 Ft + Áfa (15% vázlattervek, 30% engedélyezési és 55% kiviteli tervek).

– A kamarai díjszámítás alapvetően jól használható, sőt talán még kissé alatta is marad a realitásnak. Jól adja meg többek között az egyes tervfázisok, illetve a tervezési szakágak egymás közötti százalékos arányát. Egy 90 milliós családi ház esetében nem tartom irreálisnak a 4-5 millió forint tervezési díjat. Mennyit kérnek az ingatlanközvetítők? A két szakma között óriási a különbség, nem hasonlítható össze a felelősség, az időráfordítás, és még sorolhatnám… Az sem tartanám túlzónak, ha a tervezési díj aránya megközelítené a 10 százalékot, amennyiben az építész nemcsak a tervezésben, hanem a megvalósítási folyamatban is aktívan részt vesz.

Ki lesz a legjobb, mi alapján válasszunk építészt?

mapichai / 123RF Stock fotó

Az építtetők lehetőleg ne egyetlen építésszel tárgyaljanak, akkor sem, ha megbízható ismerősök állítják: az általuk ajánlott tervező a „legjobb” a szakmában. Legalább három szakemberrel érdemes konzultálni még azelőtt, hogy a tervezésről szóló megállapodás létrejön. Nemcsak a szaktudás számít, az építész által követett, általánosan alkalmazott stílusjegyekre is érdemes figyelni. Az alkalmazott építészetben a megrendelő szava dönt, tapasztalt építészek képesek megbirkózni a saját „hitvallástól” merőben eltérő tervezési feladatokkal is. Ennek ellenére érdemes olyan építésszel együtt dolgozni, akinek ízlése egyezik, vagy közelít a megrendelőéhez, hiszen a tervező a számára kedves feladatot szívesebben oldja meg.

Az építészeket elsődlegesen a munkáik minősítik, ezért az első találkozás alkalmával érdemes referenciaanyagot kérni. A különféle számítógépes programokkal létrehozott fotórealisztikus látványtervekkel nem szabad megelégedni; a végeredmény számít, a megrendelő joggal kérhet az építésztől felépült családi házakról készült felvételeket.

Nemcsak a referenciának, de a személyes szimpátiának is hagy szerepe lehet a döntésben; az építtető és építő között ideális esetben bizalmi kapcsolat alakul ki. A tervező munkája során olyan információk birtokába jut, amely a szűk családi körre tartozik: mennyi pénz van a családi kasszában? Hány évesek a gyerekek? Mi a háziasszony kedvenc időtöltése? Szabadidejében mivel foglalatoskodik a ház ura? A megrendelőnek számolnia kell azzal, hogy az építész a tervezés előtt ilyen kérdéseket is feltesz. A jó építész az első konzultációk során nemcsak a megrendelő igényeit (a család életfolyamatait) méri fel, hanem a korlátait is, sőt, olyan megoldásokra, lehetőségekre is felhívja a figyelmet, amelyek elkerülték a figyelmét. Az építészek alapvetően három dolgot mérlegelnek: a hely, illetve telek adottságait, az építtető kívánalmait, valamint a saját ambícióit.

 

hirdetés

Mesterházy Mónika

Életszépítők Magazin alapító-főszerkesztő

A www.eletszepitok.hu weboldal bárminemű tartalma a
Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően használható fel.
Még nincs hozzászólás

Válaszolj!

Az e-mail cím nem lesz nyilvános.

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

hirdetés

hirdetés

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás