Nincs lehetetlen? Fekvőbeteg családtag otthoni ápolása. A Kék Zóna Projekt egyik szakértőjével beszélgettünk
Az otthonápolás olyan összetett és sok esetben rendkívüli kihívás, melyben rengeteg embertársunk érintett betegként vagy hozzátartozóként. Különösen nehéz élethelyzet, ha hirtelen jön egy súlyos betegség. A gyógyulás olykor hosszú folyamatot ölel fel; van, hogy jelentősebb javulás nem is következik be, de előfordulhat az is, hogy fokozatos állapotromlás tapasztalható az adott betegség sajátosságaként. A családtagoknak a beteg lehetőségeihez, állapotához igazodva újfajta napirendet, életvezetést kell kialakítaniuk. A gondozás, ápolás esetenként egész embert és 0-24 órás készenlétet kíván.
Egy hirtelen baleset vagy súlyos betegség az emberek többségét felkészületlenül éri, ráadásul nem is lehet mindenre előre felkészülni. Másodlagos sokkhatásként érheti a hozzátartozókat, amikor a beteg családtag hazatér a kórházból vagy véget ér az intézményi rehabilitációja. Úgy érezhetik, hogy hatalmas felelősség szakadt a nyakukba s elbizonytalanodhatnak abban, hogy szakszerű segítség nélkül meg tudják oldani a mindennapokat. Emellett a fokozott fizikai, mentális igénybevétel nehézségeivel is meg kell küzdeniük. Sokan azzal is kénytelenek szembenézni, hogy beszűkül az életterük s az egzisztenciális helyzetük rosszabbra fordul.
Megérdemlik a figyelmet és a segítséget mindazok, akik otthoni környezetben látják el, gondozzák magatehetetlen, beteg, rászoruló családtagjaikat. Annál is inkább, mivel sokan érzik úgy közülük, hogy a nehézségeikkel magukra maradtak, a társadalom perifériájára sodródtak beteg, rászoruló hozzátartozójukkal együtt.
Turcsán Pálné, Zita 47 éve dolgozik ápolóként, és 30 évig dolgozott otthonápolási szolgálatban képzett ápolóként. Nagy rálátása van erre a területre. Azok a laikus hozzátartozók, akik egyedül maradnak a beteg hozzátartozóikkal, kérhetnek az otthonukban is szakszerű segítséget, az ún. otthonápolási szolgálat keretében. Az otthonápolást orvos rendelheti el, aki a beteg állapotától, igényeitől függően meghatározza a látogatások gyakoriságát, az elvégzendő feladatokat.
Turcsán Pálné Zita általános tapasztalata:
ha valaki hirtelen válik fekvőbeteggé, esetleg egy nagy trauma után kerül haza, a hozzátartozók tehetetlenül állnak, mert nem tudják, mit kell tenniük.
Nagyrészt a kórházi személyzet segítőkészségén múlik, hogy fel tudják-e készíteni a hozzátartozókat, el tudják-e látni praktikus, hasznos információkkal a családtagokat. Az egyik legfontosabb feladat utánajárni, hogy a beteg ellátásához otthon milyen segédeszközökre lesz szükség, ezek mi módon szerezhetők be. A lakás átrendezése a másik fontos feladat, ezt pedig érdemes elvégezni már a beteg hazatérte előtt.
Furcsának tűnhet, de előfordul, hogy a hozzátartozó azért nem kezd bele a lakás átrendezésébe, mert nehezen fogadja el, hogy a speciális berendezésektől, eszközöktől megváltozik a lakás hangulata, stílusa. Természetesen megváltozik, ahogy annyi minden más is. Ha a beteg az első, nem a lakás megváltozott arculata lesz a fő szempont. Ráadásul a berendezés újragondolása a gondozókat is segíti.
– Minimum 80 centi magas ágy kell ahhoz, hogy egy fekvőbeteget úgy lehessen ápolni, hogy az ápoló ne terhelje túl magát, ne sérüljön meg. Fontos az is, hogy az ágy három oldalról körbejárható legyen – említi a tapasztalt egészségügyi szakember.
Praktikusan ez nemcsak azt jelenti, hogy az addigi ágyat új helyre kell tenni. Ha nem oldható meg a régi ágy megemelése, célszerű új ágyat beszerezni. Speciálisan kialakított betegágyat bérelni is lehet, ami megkönnyíti a beteg és az ápoló helyzetét is. Ha erre nincs mód – folytatja Zita -, akkor egy magasabb, egyszerűbb ágy is megfelelő lehet. A hozzátartozóknak az ágyazást is másként kell megoldaniuk, mint korábban. Szükség lesz gumilepedőkre, harántlepedőkre, a hagyományos lepedők mellett. A lepedőket pedig gyakran kell mosni.
Fontos utánamenni már a kórházban annak, hogy a beteg milyen segédeszközökre jogosult. Vannak olyan segédeszközök, melyeket kizárólag szakorvos írhat fel és vannak olyanok, melyeket szakorvosi javaslatra a háziorvos is felírhat. Rengeteg segédeszköz létezik, érdemes körülnézni az Online SEgédeszköz Jegyzék weboldalon, amely a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközöket listázza.
Fekvőbeteg hozzátartozó esetén a rendszeres, legalább napi szintű átmosdatás, továbbá az ürítés, az öltöztetés megoldása is komoly kihívást jelenthet, ha a beteg nem tud kiülni az ágyra, ha a mozgásában teljesen vagy nagy mértékben korlátozott. Ezekhez a feladatokhoz is érdemes szakszerű segítséget kérni kezdetben; minden praktika nagy segítséget jelent annak érdekében, hogy a beteget és az őt ápoló családtagot egyaránt a legoptimálisabb terhelés érje.
A felfekvések kialakulása gyakori jelenség fekvőbetegeknél, amit komolyan kell venni, mert súlyos állapotot idézhet elő. Megfelelő segédeszközökkel, testhelyzet-változtatással és a tünetek korai felismerésével meg lehet előzni, vagy ha már kialakult szakszerűen kell kezelni. Mint azt Zita is hangsúlyozza: a seb gyógyulását nagyban befolyásolja a megfelelő kötszer kiválasztása és annak helyes használata. Meg kell tanítani a hozzátartozókat arra is, hogyan kell szakszerűen ellátni a sebet, hogy gyorsabban és szövődmények nélkül gyógyuljon.
A sor hosszan folytatható lenne a gondozók vállalásait, nehézségeit illetően… Csak egy példa: bizonyos betegségek esetén naponta kell gondoskodni a vérhígító injekció beadásáról; ennek módját, szabályait is el kell sajátítaniuk a hozzátartozóknak, legyőzve az esetleges ellenérzéseiket, a tűfóbiájukat… A felkészítésben a kórházi személyzet is segíthet, de hasznos oktatóvideók is elérhetők a YouTube-on.
Ha a beteg kerekesszékkel tud közlekedni, a lakás akadálymentesítése jelenthet plusz feladatot. A wc-ben, a fürdőben és egyéb helyiségekben kapaszkodókat, korlátokat célszerű felszerelni, a küszöböket pedig ajánlott kiiktatni stb. A kerekesszékes közlekedés még így is komoly kihívást jelenthet a szűkösebb lakásokban. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége hasznos információkkal tud szolgálni.
Kitől kérhető szakszerű segítség?
Házi segítségnyújtás
A házi segítségnyújtást a települési önkormányzat köteles biztosítani. A házi segítségnyújtás keretében szociális segítés vagy személyi gondozás vehető igénybe. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni (a térítési díj a jövedelem 30%-áig terjedhet). Részletek itt >>
Otthoni szakápolás
Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. Egészségbiztosítás keretében díjmentesen vehető igénybe, ha a háziorvos az otthoni szakápolást elrendeli.
Mintkét intézményes segítségnyújtási lehetőség rövid ideig tudja tehermentesíteni a hozzátartozókat, ám ez is nagy segítség lehet, ha teljesen magukra maradtak a beteg családtagjukkal.
Társadalombiztosítás által finanszírozott gyógytornát szakorvosi javaslatra a háziorvos írhat fel, 14 alkalomra szól, de háziorvosi javaslatra hosszabbítható. A gyógytornász útmutatásait érdemes figyelni és akár videóra venni, az általa megmutatott gyakorlatsorokat pedig lehetőség szerint minden nap célszerű elvégezni.
Lelki kapaszkodók betegápoláshoz
A beteg hozzátartozó otthoni ápolása, ellátása kimerítő vállalás testileg, lelkileg egyaránt. A családi összefogásnak óriási szerepe van. Ha bármely oknál fogva nem lehet segítségre számítani a közvetlen környezetből, a családban, fontos, hogy az ápolást végző személy ne csak a betegre, de magára is képes legyen figyelni. Iktasson be pihenőidőket napközben, figyeljen a megfelelő étkezésre és keressen olyan tevékenységeket, melyek segítik ellazulni, kikapcsolni.
– Az évek során rengeteg beteggel és hozzátartozóval találkoztam, és azt tapasztaltam, hogy sok esetben a megfelelő otthoni gondozás hiányzik vagy nem elég hatékony – nem a hozzátartozók hibájából. Pedig egy kis odafigyeléssel és a megfelelő módszerekkel rengeteget lehet tenni az életminőség javításáért és a szövődmények elkerüléséért. A beteg számára gyógyírt jelent, ha szeretettel gondozzák a szerettei a megszokott környezetében, rengeteg erőt képesek ebből meríteni – mondja Turcsán Pálné Zita, a közelmúltban indult Kék Zóna Projekt egyik tapasztalt szakértője.
A Kék Zóna Projektről bővebben:
Nyitókép: Jsme MILA/Pexels
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
Portréfotó: Eisenberger Gigi – Fotolla
