Örökmozgók a négy fal között, avagy átgondolt térszervezés a gyerekszobában
Otthonunk legtöbbször átalakuló tere a gyermekszoba, csak így felelhet meg az állandóan változó igényeknek.
A pihe-puha, csendes babaszoba hamar válik zajos, rendetlen játszótérré, majd tanulószobává és barátok találkahelyévé. A tervezésnél, átalakításnál érdemes figyelembe vennünk nemcsak gyermekeink életkorát, hanem temperamentumukat, személyiségüket, érdeklődésüket is, hiszen számukra ez a terület jelenti majd a saját, személyes, szeretett kuckót.
Első gyermekem nyugis, rajzolós-olvasós típus, szobájának legfontosabb bútorai pici korától kezdve a könyvszekrény, ágy, asztal, szék, és persze tároló alkalmatosságok, amibe gyűjtheti az alkotásait. Öt évvel később érkezett meg az öcsi, aki őrült sebességgel csúszott, mászott, ugrált, futott, és az alapbútorok mellé kezdtük begyűjteni a mozgásigényének levezetéséhez szükséges kiegészítőket: hintát, alagutat, gimnasztikai labdát, tornaszőnyeget.
Egy örökmozgó gyermeknek óriási segítség, ha biztosítva van számára a biztonságos, megfelelő tér, hogy amikor nincs lehetőség játszótérre, edzésre menni, akkor is feltalálhassa magát. Ezeknek a gyermekeknek az otthon akkor válik szeretetté, ha nem figyelmeztetéseket és tiltásokat hallanak egész nap (miért futkosol? hova mászol már megint? nem bírsz végre leülni?), hanem lehetőséget kapnak arra, hogy másokat nem zavarva szabaduljanak meg felesleges energiáiktól.
Egy kisebb lakásban is megoldható, hogy tornaeszközöket helyezzünk el, ha jól hasznosítjuk a teret. Néhány ötlet:
· Válasszunk falra szerelhető szekrényeket, polcokat, hogy a padló megmaradjon a játékhoz.
· A tornaeszközök között vannak leakasztható, összehajtható, elcsomagolható termékek, praktikus, ha ágy alá, szekrény tetejére tudjuk süllyeszteni, ha éppen nincsenek használatban.
· Figyeljük meg, milyen mozgásformákat részesít előnyben, és ahhoz válasszunk eszközt! Ha szeret labdázni, a szivacslabdát lakáson belül is dobhatja, rúghatja. Fessünk a falra focikaput, vagy kapjon az ágya fölé kosárpalánkot!
· Ha mászni szeret, gyakorolhat egy szobai mászófalon, bordásfalon vagy kötéllétrán, ez utóbbi leszerelhető, elcsomagolható.
· Sátrakat, alagutakat, matracokat lehet kapni összehajtható változatban is, és milyen jó akadálypályákat lehet belőlük építeni! Az akadálypálya nálunk mindig nagy sikert arat, és bármivel bővíthetjük, csak a fantáziánk szabhat határt. A kinyitható rajztábla alatt átbújni, egy szélesebb „varázsszalagon” egyensúlyozni, a plüssök által kijelölt pályán szlalomozni ugyanolyan jó móka, mintha a drága eszközökből építenénk fel ugyanezt.
· Mozogni eszközök nélkül is lehet, egy tűz-víz-repülő játék, vagy egy jó hangulatú zenés-táncos délután még a szülők számára is vidám kikapcsolódás lehet.
Mi sem szeretjük, ha korlátozva vagyunk, mert nem élhetünk a nekünk tetsző módon, és ezzel gyerkőceink sincsenek másként. Akinek lételeme a mozgás, annak őrült feszültséget jelenthet, ha az iskola után, vagy rossz időben azt kívánják tőle, hogy maradjon nyugton. Nem fog leülni, elfogadva anya és apa kérését, hanem téblábol majd, szekrényre mászik, széken hintázik, ami miatt újabb konfliktus alakulhat ki.
Ha ismerjük gyermekünket, és tudjuk, tapasztaltuk, hogy mennyivel kiegyensúlyozottabb, ha kimozoghatja magát, akkor építsünk számára olyan teret, ahol jól érzi magát!
Pszichológus, szakíró, a Tuti Szoba Facebook oldal szerkesztője
Jól lenni és érdeklődéssel jelen lenni – ezt tartom a hétköznapjaimban és a munkámban is a legfontosabbnak. Rengeteget olvasok, sokat tanulok, és szívesen írok. Kedvenc és kimeríthetetlen témám az otthon lélektana. A tartalmas, pozitív, minőségi otthonlét megteremtéséről szólnak cikkeim, videóim és könyvem, az Otthonkönyv is. Amikor nem az otthonélményekről írok, akkor – pedagógusi múltamhoz visszanyúlva, és személyes érintettségem miatt – fejlesztő feladatokat gyűjtök és tervezek autista gyermekek számára. Szeretek mindent, ami értéket képvisel, ami elgondolkodtat, megmozgat, lelkesít.
