„Te most nagyon jól jártál!” Nagy ház alacsony rezsivel. A 13 éve épült budaörsi passzívház tulajdonosával beszélgettünk
„Te most nagyon jól jártál!” 2009-ben épült, az első minősített magyar passzívházak közé tartozik Nagy József budaörsi családi háza, és az építtető-tulajdonos elég gyakran hall mostanában hasonló megjegyzéseket az ismerőseitől. Ebben a házban 13 éve nincs gázszámla, fűtésre alig kell költeni, és a 350 négyzetméteres ingatlan áramdíja átlagosan havi 15 ezer forintból megáll.
Sokan szeretnének Önnel cserélni. Nagy ház, alacsony rezsivel…
Nekünk nem kell félni a fűtés- és áramszámlától. A gáz nincs bevezetve, a házon nincs kémény. Ennek a háznak nincs károsanyag-kibocsátása, ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert az alacsony rezsiköltség mellett ez is lényeges jellemző. Ezt is értékelhetnék, például adózási oldalról.
Honnan jött az ötlet, hogy passzívházat építsen? 2009 körül nagyon keveset lehetett még tudni Magyarországon erről a technológiáról…
Az első öt minősített magyar passzívházban benne van a budaörsi házam. Nem sokkal később épült a szadai passzívháznál, Szekér László építész, minősített passzívháztervező és oktató tervei alapján. Ő tervezte a szadai családi házat is, az lényegesen kisebb. Olyan házat szerettem volna, ami a jövőbe mutat. Nem lehetett akkor még tudni, mi lesz 12 év múlva, hogy ekkora energiaválság jön, hogy ennyire elszabadulnak az árak, de azt gondoltam, jó lenne egy korszerű, alacsony energiafelhasználású ház. Nem a dizájnból indultam ki, nem az volt a fő szempont például, hogy mediterrán jellegű legyen – bár akár lehetne az is, hisz mediterrán stílusú passzívház is építhető. Kihívás volt. Akkoriban kezdetleges ismereteim voltak, Magyarországon nemigen épültek passzívházak, a kivitelezési technológia is gyerekcipőben járt még. A tervezőre hagyatkoztam, hiteles információkat próbáltam gyűjteni a neten. Nem kapkodtunk, a tervezés másfél évig tartott. A háznak van egy integrált télikertje, ettől is egyedi volt. Ennek a passzívház-technológia miatt vannak nehézségei és vannak előnyei. A nehézsége az, hogy nyáron túlmelegedhet a ház, ha nincs megfelelő árnyékolás, a nagy, kiterjedt ablakfelületek összegyűjtik a meleget. Télen viszont éppen ez az előnye: ha süt a nap, a télikertet felfűti a nap melege. Januárban napsütéses időben 24 fokot is mértünk. Egyébként talajkollektoros hőszivattyút használunk hűtésre, fűtésre, és nagyon jól működik. Nyáron 26 foknál automatikusan bekapcsol.
Télen is jól működik a rendszer?
A ház hőmérséklete télen-nyáron kiegyenlített, nagyon kellemes. Harminc centis szigetelése van. A leghidegebb időszakban az éjszakát nem lehet észrevenni, fűtés nélkül sem hűl le a lakás. Ha éjszaka kint 10 foknál hidegebb van, a házban egyáltalán nem lehet észrevenni.
És ha tartósan fagy van?
Be van állítva a termosztát, a pinceszinten 21, a ház többi részében 22,5 fokra. Napokban tudom számolni, hányszor ment a fűtés télen. Ezt a házat nemigen kell fűteni. A fürdőszobában van csak törölközőszárító radiátor. Ha kint nagyon hideg van, -10 fok körüli a hőmérséklet, akkor általában süt a nap, tehát nagy a napnyereség, és ez nagyon sokat számít. Olyan extrém a ház szigetelése, hogy a napfény, ami az ablakokon keresztül beáramlik, bőven elegendő ahhoz, hogy éjszaka se tudjon visszahűlni a benti levegő. A falak tárolják a hőmérsékletet. Ha 2-3 nap telik el napsütés nélkül, azt a ház meg sem érzi.
Volt bárminemű olyan dolog, amihez az évek során hozzá kellett nyúlni?
Kisebb javítások adódnak a házban, például a pinceszinten kivettünk egy ablakot és bebetonoztuk a helyét, mert nem volt rá szükség. A hővisszanyerős szellőzőrendszer szűrőit kell félévente cserélni, de ez nem különösebben nagy tétel. A házzal szerkezetileg minden rendben van. Ha most építkeznék, levegős hőszivattyút alkalmaznék; korszerű, kiforrott technológiává vált mostanra, de alapjaiban nem változtatnék semmit.
A házterv is bevált?
Igen. Évek óta foglalkozom passzívházak kivitelezésével koordinátorként, építésvezetőként, beszippantott a technológia.
Sok embert érdekel, hogy mennyiből hozható ki egy ilyen léptékű passzívház… Az általános nézet az, még mindig, hogy kevesen engedhetik meg maguknak, sokkal többe kerül, mint egy hagyományos építésű ház, és lassú a megtérülése.
Ha most kezdenék az építkezésbe, a 2009-es árakhoz viszonyítva körülbelül 200 százalékkal kerülne többe. Én azt gondolom, hogy ilyen magas építőanyagárak mellett most főleg megéri, mivel az építtetőknek nagyon meg kell gondolniuk, hogy mit építenek be a házukba. Minden nagyon drága, ezért fontos, hogy jó helyre tegyék a pénzt, és a házból a legtöbbet hozzák ki. A tudatos, hozzáértő tervezés és a szakszerű beépítés kulcsfontosságú. Hőhídmentes szerkezeteket kell kialakítani, hogy ne tudjon elszökni a hő.
Erre mondta régebben az „ellentábor”, hogy a passzívházban dunsztosüveg effektus van. Még ablakot sem lehet nyitni…
Lehet ablakot nyitni, de felesleges. A szellőzőrendszer friss, tiszta levegőt ad, ami a szűrőknek köszönhetően ráadásul baktérium- és pollenmentes. Visszatérve a megtérüléshez. Az én házam megtérült. Ha azt nézzük, ma ezt mennyiből lehetne kihozni, azt mondanám, 5 év körüli a megtérülése a mai rezsiárakon. Kisebb passzívházak 1-2 év alatt is megtérülhetnek a mai rezsiárak mellett. Hogy mennyi a többletberuházás? Négy-öt százalékra merném saccolni. Ennyivel kerül többe egy passzívház, ha az építőanyagárak emelkedése ilyen ütemben folytatódik. Ennek a háznak a gázszámlája 200 ezer is lehetne havonta. Geotarifás árammal megy a hőszivattyú, ami havonta átlagosan 5 ezer forintos költség. Éves viszonylatban 60 ezer forintba kerül a ház hűtése, fűtése, és ebben benne van a melegvíz-előállítás is. Ehhez jön még egy villanyszámla, ami felfelé kerekítve éves átlagban 15 ezer forint.
Rengeteg ember él energiapazarló házban. Számukra mi a jó stratégia…?
Azt érzékelem, hogy egyre többen akarják eladni a nagy, hagyományos építésű házukat, mert nem fogják tudni fizetni a rezsit. Van olyan ismerősöm, akinek eddig 80 ezer volt a havi gázszámlája, most félmillió. Akkor is ennyit fizetne, ha télen nem lenne 18 foknál melegebb nála. Nehéz helyzet… Csak azt tudom javasolni az érintetteknek, ha megtehetik, keressenek olyan szakembereket, akik fel tudják mérni a házuk energiaszükségletét, és tudnak olyan koncepcióval szolgálni, amivel lényegesen csökkenhet az energiafogyasztás. Szigetelni kell a lehűlő felületeket, cserélni a régi nyílászárókat. Pazarló épületek is átalakíthatók alacsony energiafogyasztású, sőt, passzívház minőségű épületté. Társasházak is. Van erre is példa.
Aki passzívház építésén vagy passzívház minőségű felújításon gondolkodik, hol keresgéljen?
Érdemes körültekintően eljárni, mivel „rárepültek” a témára sokan, a passzívház hívószó lett. Megbízható, minősített szakembereket kell keresni! Ezeket a házakat nagyon precízen kell megépíteni. Az építőipart hajtja az olcsón megépíteni, jó drágán eladni vezérelv, ez a mentalitás megvan nálunk, kár lenne tagadni. És előfordulhat az is, hogy a passzívházat csak marketingfogásnak használják. Tapasztalt, referenciával rendelkező, hiteles tervezőket, kivitelezőket kell keresni. Tájékozódni kell.
(Ha a passzívház minden szempontból megfelel a tervezési, kivitelezési kritériumoknak, megszerezhető rá a független minősítés. Bővebb információk a Passivhaus Institut honlapján találhatók. A szerk.)
Magyarországon nem terjedtek el a passzívházak robbanásszerűen. Mintha idegenkednének az emberek a német technológiától.
Szerintem Magyarországon nem eléggé nyitottak az emberek. Volt olyan kivitelezőm, aki váltig állította, hogy a házam nem fog megtérülni soha. Tíz-tizenkét év kellett ahhoz, hogy most már azt mondják, „jaj, de jó dolgod van!”
Fotók: Batár Zsolt
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
Portréfotó: Eisenberger Gigi – Fotolla
