Új lakások kétezer forintos fűtésszámlával? Angyalföldnek sikerült!
A hazánkban felhasznált energia mintegy 40 százalékát az épületek fűtése és hűtése emészti fel. Épületeink zabálják az energiát, ezen a tényen nem változtatott érdemben sem a panelprogram, sem a rezsicsökkentési program. Az energiahatékonyságot célzó felújítások relatíve szűk kör számára érhetők el; a 4,4 millióra tehető hazai, (el)használt lakásállomány jelentős hányadáról elmondható, hogy az állagmegőrző beavatkozásokra sem tudnak (eleget) áldozni a fenntartók, a tulajdonosok.
Márpedig energiahatékonyságot célzó beavatkozásokra jóval többet kell költeni, mint például vakolatcserére. (Panel- és társasházakban általában eleve problémás a nyílászárócsere, az utólagos hőszigetelés, nem beszélve a fűtési rendszer korszerűsítéséről, vagy a hővisszanyerős szellőztetőrendszer kiépítéséről. A műemlék vagy műemlék jellegű lakóépületek energiahatékony felújítása ennél is macerásabb.)
Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a 25 éve kidolgozott passzívház standard alkalmazásával lehet legnagyobb mértékben (70-90 százalékkal) csökkenteni az épületek primer- és fűtési energiaszükségletét. A technológia öt éve ért Magyarországra, ekkor épült meg az első minősített passzívház a Pest megyei Szadán. Tekintettel a technológiával kapcsolatos – felszínes ismereteken nyugvó, esetenként gazdasági/üzleti ellenérdek generálta – tévhitekre, nem lehet elégszer hangsúlyozni: a passzívház kivitelezése nem feltétlenül költségesebb, mint egy hagyományos épületé. Építhető persze 20-40 százalékos többletráfordítással is passzívház, ahogy normál energiafogyasztású épületek is épülnek pénzigényes, rezsinövelő extrákkal. A különbség, hogy passzívház esetében a tartósan alacsony energiaköltség miatt garantált a megtérülés – sem az energia, sem a befektetett pénz vész el.
A világ első passzívháza – társasház – 25 éve épült Németországban, Darmstadt városában. Ebben a házban él a mára világszerte ismertté vált építési szabvány kidolgozója, Wolfgang Feist fizikusprofesszor. Első passzívházát tehát a családjának tervezte és építette meg. Korábbi összeállításunk a Green Press Blogon >>
hirdetés ▼
hirdetés ▲
2015. január végén avatták fel hazánk eddigi legnagyobb passzívházát. A Darmstadt Passivhaus Institut által minősített 100 lakásos passzív társasházat bérlakásként hasznosítja az építtető XIII. kerületi önkormányzat. A 2,3 milliárd forintos beruházás kizárólag önkormányzati erőből valósult meg.
– Korszerű, előrelátó gondolkodás eredménye az egyedülálló épület, amelyhez az önkormányzat megteremtette a forrást és megkereste azokat a partnereket, akik segítségével megvalósíthatta az elképzelését. A 100 lakásos ház már múlt év novemberére elkészült, bár a hatóságok az öt hónapos engedélyezési eljárással „sokat tettek érte”, hogy ne a tervezett időpontban lehessen átadni. Az önkormányzat nem akarta, hogy, az átadás a választási kampány része legyen, ezért most a lakók egy részének beköltözése után tartotta meg az ünnepséget – mondta Dr. Tóth József, Angyalföld polgármestere az átadó ünnepségen.
A társasház energiafelhasználása a vártnál is kisebb, 84 százalékkal kevesebb, mint az átlagos lakóépületeké.
A passzívház egy olyan komplex tervezői szemlélettel kialakított épületet jelent, amely megvalósításánál már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a tervezés során több lépcsőben végzett PHPP számítás (passzívház tervező programcsomag), amelyet a Darmstadt Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és optimális energiamérleg alakítható ki.
Általános kritérium a „Darmstadt Passivhaus Institut” általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh (m2/év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2/év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.
A százlakásos passzívház főbb adatai
Lakások száma: 100
Bruttó szintterület összesen: 12 367 négyzetméter
Szintek száma: pince + földszint + 4 emelet
A lakások elrendezése
„A” tömb
29 db 60 négyzetméteres lakás (nappali + 2 fél szoba + erkély)
„B” tömb
40 db 48 négyzetméteres lakás (nappali + fél szoba + erkély)
„C” tömb
31 db 41 négyzetméteres garzon (nappali + erkély)
Mennyi a fűtésdíj télen?
Hosszas várakozás után a passzívház használatbavételi engedélyét 2014. november 7-én adta ki az illetékes hatóság. A költözés 2014. november 11-én indult. A pályáztatás I. és II. fordulójában összesen 38 család pályázott sikeresen, és kötött lakásbérleti szerződést. 2015. január végén zárult a pályáztatás III. fordulója (ennek eredményéről egyelőre nincs információ).
A bérleti díj havonta 1101 forint/négyzetméter. A 2014. novemberi és decemberi mérések alapján a tapasztalat az, hogy a havi fűtési díj átlagosan 2 336 forint lakásonként, lakásnagyságtól függetlenül. Az átlagos melegvíz-fogyasztás 2,4 köbméter havonta, a melegvíz-előállítás költsége köbméterenként 1070 forint.
További információk a XIII. kerületi önkormányzat weboldalán >>
Korábbi képes összeállításunk >>
Alapító-főszerkesztő
Több mint 20 évet töltöttem az írott média világában újságíróként, szerkesztőként, megyei és országos lapoknál.
Az eletszepitok.hu online életmód magazint 2013-ban hoztam létre.
2018-ban visszatértem eredeti hivatásomhoz, általános és középiskolásokkal foglalkozom. Érdeklődésem középpontjában az élménypedagógia, a tanulásmódszertan, a pályaorientáció, a szociális kompetencia- és a készségfejlesztés áll.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán diplomáztam, majd az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán végeztem el felsőfokú szakképzést. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetében szereztem mesterdiplomát. Évek óta alkalmazom általános iskolások körében az Igazgyöngy művészeti iskola „Szociális kompetenciafejlesztés vizuális neveléssel” módszertanát. Az UNICEF Ébresztő óra önkéntes előadója vagyok. Megoldásfókuszú mediátor képesítéssel rendelkezem.
MÚOSZ-tag vagyok, az Idősügyi és Szociális párbeszéd Szakosztály, valamint a Társadalompolitikai Szakosztály tagja.
