Hihetetlen, de igaz: 2-3 ezer forint egy 60 négyzetméteres lakás havi melegvíz-előállítási és fűtési díja télen. Hétvégén ingyen látogathatók a passzívházak!

Az első mérések alapján a lakások fűtésköltsége a téli hónapokban sem éri el a 2500 forintot – mondta a százlakásos budapesti passzív társasház egyik lakója korábban. A nyolclakásos szegedi passzívház tervezője és lakói is hasonló tapasztalatokról számoltak be: egy 60 négyzetméter körüli lakás havi melegvíz-előállítási és fűtési díja télen 2-3 ezer forint.

Régi gáz- vagy távfűtéses társasházakban ennek a többszörösét (akár a tízszeresét) kell kifizetni fűtésre, melegvízre, de a hagyományos technológiával létesített új épületek fűtésköltsége sem közelíti meg ezt a szintet. Miközben egy passzívház építése nem feltétlenül kerül lényegesen többe – a bekerülési költséget nagyrészt az építtetői igények és a tervezői hozzáértés határozza meg. A legelső magyar minősített passzívház hét éve épült meg Szadán, a családi ház építtetője kifejezetten annyi pénzt szánt rá, mint amennyibe egy hagyományos lakóház építése került volna – sikerült megvalósítani.

szentendre_passzivhaz_terv_katai_eva600

Szentendrei passzívház. Tervező: Kátai Éva

A ma már világszerte ismert német építési szabvány a legkülönfélébb épülettípusoknál és klímazónán bizonyított. Léteznek passzívház-technológiával létesített irodaházak, kórházak, iskolák, ovik, sőt, uszodaépület is; skandináv és mediterrán országokban is épülnek passzívházak, utóbbiakban az épületek légkomfortját tudják jelentősen javítani, és a hűtésre fordított energián spórolni. A hatalmas légszennyezettségű kínai nagyvárosok az utóbbi években fedezték fel a passzívház-technológiát, ahol a kedvező egészségügyi vonatkozás miatt akarják nagy léptékben alkalmazni, a rendkívül jó szűrőkkel ellátott hővisszanyerős szellőztetőrendszerekkel távol tartható a szmog az épületekből.

A passzívház-technológia az energiahatékony építés csúcsát képviseli jelenleg. Megújuló energiaforrásokkal kiegészítve a technológia már nem pusztán az energiafogyasztás minimalizálására törekszik, hanem a ténylegesen nulla (zéró) energiafogyasztású, sőt az energiatermelő épületek létrehozása a cél (a technológiát kidolgozó, és szabvány tisztasága felett őrködő német Passivhaus Institut kidolgozta és bevezette a Passive House Premium és Passive House Plus kategóriákat).

Hogy Magyarországon mi a helyzet?

2009 óta épülnek passzívházak, melyek jó része nem minősített passzívház. Az építtetők – főleg a magánépíttetői kör – nem minden esetben tartják szükségesnek ugyanis a hivatalos certifikációt, nekik az a fontos, hogy a ház tudja mindazt, amit egy passzívháznak tudnia kell. Így a nemzetközi passzívház-adatbázisba sem kerültek be eddig, ezért nem könnyű a magyar passzívház minőségű épületek számát pontosan megbecsülni. (Szakmai becslések szerint két-háromszáz között lehet a számuk.) Hogy ez kevés vagy reális, ugyancsak nehéz minősíteni. Ha Németországhoz és Ausztriához viszonyítunk, ahol húsz éve ismerik és alkalmazzák a technológiát, akkor nagyon kevés, ha más szomszédos országhoz, akkor egyáltalán nem vagyunk lemaradásban, sőt! Tapasztalt passzívháztervező és kivitelező szakemberekből sincs hiány; 2011 óta képeznek nemzetközi színvonalon szakembereket a Minősített Passzívháztervező Képzésen.

Más kérdés, hogy a passzívház-technológia nálunk valamiért nem tudott magának eddig kivívni komolyabb állami szerepvállalást – nincs ösztönző támogatási rendszer, mint jó néhány országban. Mindeközben az ún. közel nulla energiaigényű épületek létesítésére való átállás már nem lehetőségként, hanem kötelezettségként lebeg a fejünk felett. A közel nulla energiaigény a passzívház-szabvánnyal érhető el a legbiztosabban…

szeged_passziv_tarsashaz_batthyanyu3600

Passzívház-minőségű társasház Szegeden. Tervező: dr. Abou-Abdo Tamás

 

passzivhaz_ovoda_budapest_13kerulet13a

A 13. kerületi önkormányzat példáját egyelőre kevesen követik. Angyalföldön valósult meg hazánk eddigi legjelentősebb passzívház-beruházása, melynek keretében önkormányzati bérlakásként százlakásos társasház valósult meg. A fotón látható épület passzívház-technológiával létesült óvoda, melyet augusztus végén adtak át rendeltetésének

 

Az ipari országokban felhasznált energia több mint harmadát az épületüzemeltetésre fordítják, elsősorban fűtésre és hűtésre. A passzívház-szabvánnyal az épületek energiaszükséglete mintegy 90 százalékkal mérsékelhető. Ennek feltétele a tervezői és kivitelezői szakértelem, a kiváló szintű hőszigetelés, a tripla üvegezésű ablakok, a hővisszanyerős szellőztetőrendszer, a légmentesen záródó épületszerkezet és a hőhídmentes konstrukció. A többlet beruházások hosszú távon megtérülnek az alacsony üzemeltetési költségek miatt.

A fűtési energiafogyasztás kiszámítható és alacsony, ráadásul mindez jelentősen hozzájárul az éghajlat védelméhez is.

Kétségtelen, hogy az építtetőket mégsem mindig egyszerű meggyőzni a technológia megbízhatóságáról; a mai napig sok tévhit kering a passzívházakról. Főleg a hővisszanyerős szellőztetőrendszer működési sajátosságait kísérik fenntartások. Érdemes a mendemondáknak utánajárni… Tapasztalatgyűjtéshez kifejezetten jó támpontot ad a 13 éve életre hívott Nemzetközi Passzívház Nyílt napok programsorozat, melynek keretében passzívházakat lehet meglátogatni. Magyarország 2009-ben csatlakozott a kezdeményezéshez, minden novemberben kinyit néhány passzívház. Nemcsak szakemberekkel – tervezőkkel, kivitelezőkkel – konzultálhatnak az érdeklődők, hanem a lakókkal vagy az épülethasználókkal is. A program ingyenes; a laikus, civil érdeklődőket éppúgy várják, mint a szakmabelieket.

2016. november 11-én, 12-én és 13-án jó néhány magyar passzívház kinyit a látogatók előtt

Az alábbi térképen látható, hogy világszerte hány ország vesz rész a programban. 

A hazai programokat hivatalosan az International Passive House Association iPHA magyar tagszervezete, a Passzívház Magyarország Egyesület koordinálja. Az általuk létrehozott weboldalon láthatók a november 2. hétvégéjén felkereshető passzívházak, helyszínekkel, időpontokkal, épületismertetőkkel.

Látogatható lesz többek között a legrégebbi minősített magyar passzívház is, a szadai, melyet fentebb említettünk; hét év tapasztalatáról kérdezhetik a látogatók a tulajdonost és a ház tervezőjét. Szentendrén, Budapesten, Szegeden, Veresegyházán is kinyitnak korábbi és új építésű passzívházak, továbbá Gödöllőn egy passzívház-technológiával felújított társasházi lakás is fogad látogatókat.

A Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok hazai programjai >>

 

https://eletszepitok.hu/zero-energiaigenyu-epuletek-passzivhazak/

Rendezvényajánló

 

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

13 − három =

hirdetés