Piros ribiszke, te csodás!
Nagyszüleim kertjében több terebélyes ribizlibokor díszelgett, nyaranta 2-3 napos programot jelentett a szüret és a szörpkészítés. Az apró szemű, lédús gyümölcs szüretelése nem tartozott a kedvenc időtöltéseim közé, lassúnak tartottam a folyamatot, minden munkafázis türelemjátéknak, pepecselésnek tűnt. A szüret után meg kellett szabadítani a gyümölcsöt a vékony kis fürtjeitől, majd a ribizliszemeket vízben áztattuk. Leszűrtük, majd hatalmas lábasokban kezdtük főzni – nem spórolva a cukorral. Ahogy a ribizli leve besűrűsödött, következett a passzírozás. Majd az újraforralás. A kész, forró szörpöket sterilizált üvegpalackokba adagoltuk, majd celofánnal lezártuk és dunsztba tettük pár napra. Sok-sok üveg ribiszkeszörp készült minden nyáron, kitartott a következő szüretig, télen is ittuk, teát ízesítettünk vele, vagy nyakon öntöttük vele a friss piskótát.
A befőzés fáradságos munka, de felnőtt fejjel már látom, hogy megéri a fáradozás.
Nem tudom, hogy a ribizlibokrok megvannak-e még a néhai kertben, készít-e valaki szörpöt a gyümölcsből… Mert a befőzés nem ment ki a divatból, és érdemes is életben tartani, gyerekeinknek továbbörökíteni ezt a szép „hagyományt”.
***
A vörös ribizli júniusban már elérhető a piacokon (vagy a kertben), a bogyós idénygyümölcs több néven ismert: veres ribiszke, piros ribiszke, ribiszke, ribizke, piszke. Az apró szemű, lédús, savanykás gyümölcs több mint 80 százaléka víz, bővelkedik ásványi anyagokban és vitaminokban.
Fogyaszthatjuk nyersen, süteményeket ízesíthetünk vele, szörpnek is kiváló, dzsem, lekvár is készíthető belőle, le is fagyaszthatjuk.
Magas pektintartalma révén méregtelenítő, gyulladáscsökkentő gyümölcsként tartják számon; hatóanyagai antibakteriális hatást fejtenek ki; tisztítja az érfalat, segíti az emésztést és kordában tartja a vércukorszintet. Az ásványi anyagok közül a vas, a magnézium, a foszfor és a kálium tartalma jelentős, emellett jó C-vitaminforrás.
A ribizli kifejlett bokra 1-1,5 méter magas. Magas törzsű változatban is elérhetők. Kiváló sövénynövény, és térhatároló lehet, dísznövények vagy fák alatt is jól mutat. Tavasszal kell ritkítani, metszeni, így minden évben bőséges, nagy szemű termésre számíthatunk. A ribizli a hűvösebb klímát szereti, az erős napsugárzás károsíthatja a leveleit, ezért célszerű félárnyékos helyre ültetni. A vízáteresztő, gyengén savanyú, szerves anyagban és káliumban gazdag talajokon fejlődik a legszebben.
Fotók: Pexels
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
