Római képeslap 1. | A Trevi-kút és a Colosseum
Città Eterna, azaz az Örök Város. Róma, az olasz főváros közkedvelt úti cél egész évben, hiszen minden évszakban szerethető. Az időjárás enyhébb, mint nálunk, így többnyire télen sem mínuszokkal számolnunk, decemberben az átlagos hőmérséklet 12 Celsius-fok. A nyár forró – július, augusztus hónapokban meghaladja a 30 Celsius-fokot a nappali átlaghőmérséklet – , de olasz tengerparti nyaralás során, amennyiben autóval utazunk, érdemes római kitérőt tenni. Látnivaló akad bőven, finom ételek és italok, no, és stílusért sem kell a szomszédba menni.
Trevi kút | Piazza di Trevi
A nyitóképen látható Trevi kút Róma legnagyobb és leghíresebb barokk szökőkútja. Nicola Salvi színpadias tervei alapján 1762-ben készült el. A kút központi alakja Neptunus, akit két tritón fog közre. Egyikük egy háborgó tengeri csikót próbál megzabolázni, másikuk egy kezesebb tengeri állatot terelget: a viharos és nyugodt tengert jelképezik.
Eredetileeg ezen a helyen ért véget az Aqua Virgo vízvezeték, amelyet Augustus jobbkeze és fogadott fia, Agrippa épített i. e. 19-ben, hogy elegendő vízzel lássa el Róma új fürdőit. Az első szint domborműveinek egyikén egy fiatal lány látható, aki a szomjas római katonáknak megmutatja a 22 km-re lévő forrást. A vízvezeték és a mai kút neve a szűz lány, Trivia emlékét őrzi.
A Trevi-kúthoz egy monda fűződik, mely szerint, aki bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába. A mondának több változata is él: az 1954-es Three Coins in the Fountain című film alapján úgy tartják, hogy két kútba dobott pénzérme szerencsét hoz a házastárskeresésben, míg három érme segít a válásban. Egy másik változat szerint egy vagy három érmét kell a jobb kézzel, a bal vállon át a vízbe dobni. Naponta nagyjából 3000 eurónak megfelelő pénzérmét dobnak a kútba. Ezeket éjjel összegyűjtik és a római rászorulók megsegítésére fordítják.
Colosseum
Róma legnagyobb amfiteátrumát Vespasianus császár kezdte építeni 72-ben. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház „összeillesztése” eredményezi az ellipszis formát.
A császár és a tehetősebb polgárok, hogy népszerűségüket fokozzák, ingyenes és véres gladiátorjátékokkal és állatküzdelmekkel szórakoztatták a népet. A gladiátorok katonák voltak, és kiképzésük vált véres látványossággá, amikor rabszolgákat, hadifoglyokat vagy bűnözőket kényszerítettek élethalálharcra egymással vagy vadállatokkal. Az amfiteátrum 80-ban tartott nyitóünnepségén 9 ezer vadállatot mészároltak le. A 86 × 54 méteres küzdőtér alatti folyosók és liftek rendszerében helyezték el a vadállatok ketreceit; 2010 júliusától már a föld alatti része is bejárható.
A Colosseumban 55 ezer néző fért el, akik rangjuk szerint foglalhattak helyet a padsorokon.
Fotók: Babicz Rita ©
Szöveg: Útitárs Olaszország, Panemex Kiadó
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
