Fény, csend, élet. Siketek a hallók zajos világában. Bambi érzékenyítő történetei

A túl erős fény, a tumultus, a tömeg – gondolnád, hogy a siket embereket ezek a hatások zökkentik ki leginkább a nyugalmukból? 

Keveset tudunk róluk, a világukról. Mit gondolsz: mennyire tudnak teljes életet élni, hozzánk, hallókhoz képest? Tudtad, hogy a legjellemzőbb siket szokások a zajos széktologatás, az „ajtócsapkodásba” hajló ajtó becsukás, a csoszogás, a csámcsogás? Ők ezeket a zavaró zajokat nem érzékelik, csak a reakciókat látják. Igyekeznek alkalmazkodni, de időnként – kellő empátiával – fel kell hívni a figyelmüket egy-egy hallók számára idegesítő megnyilvánulásukra…

Gondolnád, hogy a siketek a külvilágot teljesen kizárva képesek órákig „csevegni” egymással? Tudod, hogy mennyire fergeteges tud lenni a humoruk s hogy milyen fejlett a képzelőerejük? Sokkal jobban érzékelnek, éreznek, mint mi, akik mindent hallunk, mert ezerszer jobban figyelnek a részletekre…

Köszönöm – ezt láthatod a képen jelnyelven. Garai Edit felvételén Falkus Zoltán, Pető-Plankó Zsolt és Mázló Tímea látható. Mindhárman siketek

Weisz Fannit, a siket szépségkirálynőt, fotómodellt bizonyára ismered a médiából, de tudtad, hogy van siket országgyűlési képviselőnk és az európai parlamentben is van magyar siket politikus? Elgondolkodtál már azon valaha, hogy egy siket anya hogyan tanítja meg beszélni a halló gyermekét?

Kazainé Baráth Mariann, Bambi

Sok kérdést tudnék még megfogalmazni Kazainé Baráth Mariann Ismerkedés a siketkultúra c. előadása után, amit a Hallatlan Alapítvány képviseletében tartott Budapesten, egyetemistáknak. Mariann – becenevén Bambi – jeltolmács, jelnyelvi oktató; siket szülők gyermekeként látta meg a napvilágot és két fia is siketen született. Vetített képes előadását egyik halló tanítványa, Farkas Diána segítségével követhette nyomon a hallgatóság. 

Az „érzékenyítő” előadáson mindössze egy fiatalember vett részt, lányokkal telt meg az előadóterem. Persze ebből nem kell rögtön levonni azt a következtetést, hogy a nők empatikusabbak, pedig erre lehetne következtetni másból is. Például: ha halló és siket ember között alakul ki tartós párkapcsolat, általában a férfi a siket fél. (A legjellemzőbb, hogy siket sikettel köti össze az életét.)

A hallók bántó felszínessége

Ha hallássérültekről beszélünk, különbséget kell tennünk siketek és nagyothallók között. A siket nem nagyothalló. Sőt, a siketek is két csoportot képeznek: vannak az ún. hallásmaradványosok, akik hangos zajokat némiképp érzékelnek, és vannak a teljesen siketek. Siketnek számítanak, akiknél a halláscsökkenés mindkét fülön legalább 90 decibel (dB). Körülbelül 50 százalékban öröklött rendellenesség; 50 százalékban szerzett: betegség, baleset vagy gyógyszer mellékhatásaként alakul ki.

A nagyothallókat ugyanakkor az érzékelt hangerősség szerint különböztetik meg – a hallásveszteség lehet enyhe, közepes, nagyfokú, súlyos. Nagyothallónak azok számítanak, akiknél a halláskárosodás mértéke mindkét fülön 30-90 dB közötti. Ők hallókészülék segítségével többé-kevésbé megértik a hangzó beszédet, és ők maguk is érthetően beszélnek. A siketekről ugyanakkor ez általában nem mondható el. A nyelvi kifejezőkészség szempontjából meghatározó például, hogy hallott-e vagy tudott-e beszélni a siketté válás előtt.

A siket ember számára a jelnyelv: anyanyelv. A jeltolmácsok fontos feladatot látnak el – közvetítők hallók és siketek között. Kommunikációs akadálymentesítők. Kifigurázni a siketek jelnyelvét: érzéketlenségre vall. 

Az előadáson elhangzott: a jelnyelv elsajátítása ugyan időigényes, de nem különösebben nehéz, ha kellően komolyan veszik a feladatot. A siketek életminőségét jelentősen javítaná, ha minél többen ismernék. A jelnyelv nemcsak a szavakat képezi le, magában foglalja a grammatikát, a siketek jellegzetes mimikája pedig az érzelmek kifejezésére szolgál.

A siketeket érzékenyen érinti az is, ha süketnek, siketnémának, süketnémának titulálják őket. Egyszerűen: siketek. Ez a szabatos és a körükben is elfogadott kifejezés.

Vajon milyen siketként létezni egy olyan világban, ahol a hallók vannak túlnyomó többségben? Mariann egyszerűen fogalmaz:

– A siketek teljes értékű életet képesek élni. „Csak” nem hallanak.

Mariann 10 évesen kitűnt a siket kortársai közül. Nyitott, cserfes, kíváncsi kislány volt, az osztályfőnöke felfigyelt rá. – Szépen beszélsz – dicsérte gyakran. Hitte, hogy Bambi ügyesen boldogulna az ún. „hallóiskolában”, halló gyerekek között. Ő viszont nagyon félt a váltástól. Tartott a kiközösítéstől, attól, hogy a halló gyerekek gúnyt űznek belőle. S valóban, az új iskolában minden más lett.

– Én, aki folyamatosan azt hallottam addig a tanáromtól, hogy milyen ügyes vagyok, milyen szépen beszélek, azzal szembesültem, hogy a társaim nem értik, amit mondok. S mivel nem értettek, hamar le is mondtak rólam, unalmas voltam számukra. Kétségbeestem. Ráeszméltem a „hiányosságaimra”, arra, hogy teljesen más siketek között szépen beszélni és a hallók között megértetni magam. Fejhangon beszéltem, a nyelvtanom is komoly javításra szorult. Elkezdtem hát fejleszteni magam. Rengeteget gyakoroltam a tükör előtt és nagyon sokat olvastam. És egy nap végre megértették, amit mondok…

„A legtöbb siketnek a magyar nyelv kompetenciája alacsony.”

Mariann azt mondja, a siketek szókincse általában szegényes, ám ennek semmi köze az intelligenciához. Az oka az, hogy egy siket gyermekkel a babakorától fogva hétköznapi dolgokról, egyszerűen kommunikálnak a családban. A siket gyerek nem kap olyan plusz hatásokat, amelyek a hallók számára adottak, természetesek és az anyanyelv gazdagságát, árnyaltságát megmutatják. A siketek számára nincsenek „hasznos” háttérzajok: rádió, tévé, beszélgetések, így a nyelvhasználatuk a praktikus, életvezetéshez szükséges egyszerűbb sémákra épül. A siketeknek a szókincsük fejlesztésére később ezért kell nagyon figyelniük.

Szeretlek – jelnyelven

A siketeket megillető infokommunikációs akadálymentesítést 2009 óta törvény írja elő. Magyarországon jelenleg 23 jelnyelvi tolmácsszolgálat működik, amely az akadálymentes kommunikációt hivatott segíteni. A siketeket az akadálytalan kommunikáció az élet minden területén megilletné – a gyakorlatban nem egyszerű ezt keresztülvinni, de a változások egyértelműen pozitívak. Korábban egyáltalán nem volt hivatalos jelnyelvi képviselet, a szülők jártak el siket gyermekük ügyeiben; az információ torzult, vagy nagyon leegyszerűsítve, hiányosan jutott el a siketekhez, akik – a jogszabályi és az intézményi háttérnek köszönhetően – ma már sokkal jobban tudják érvényesíteni a jogaikat. 

Nem tudni, pontosan hány siket ember él Magyarországon. Becslések szerint a hallássérültek a lakosság 10 százalékát teszik ki. Jelenleg 7 siket iskola működik az alábbi városokban: Vác, Budapest, Eger, Debrecen, Szeged, Kaposvár, Sopron.

Az iskolából kikerülve sok siketnek okoz nehézséget a munkába állás. A számukra felajánlott részmunkaidős vagy rehabilitációs munkahelyek nem nyújtanak biztos egzisztenciát. 

– Egy siket ember rengeteg munkakörben megállja a helyét, kivéve, ahol a hallás elengedhetetlen. A legtöbben számítógépes munkát végeznek.

Mariann tapasztalatai szerint a munkaadók bizonytalanok a siket munkavállalókkal szemben, félnek a kommunikációs nehézségektől. Pedig ez ugyanolyan tévhit, mint az, hogy egy siket nem ülhet a volán mögé.

– Tizenhét éve vezetek. Nagyon szeretem! – mondja Mariann, majd hallgatói kérdésre válaszolva arról kezd mesélni, hogy egy siket anyának általában nem okoz gondot, ha a gyermeke hallóként születik. A gyermek gyönyörűen megtanul beszélni egy siket anya mellett is – és a jelnyelvet is játszva elsajátítja. Sokkal nagyobb trauma és kihívás, ha egy halló anyának születik siket gyermeke. Egy siket gyermek legalább háromszor annyi energiát, időt és figyelmet igényel, mint egy halló gyermek. Ráadásul gyermekenként változó, hogy a siketség ténye mikorra válik bizonyossá.

– Ha egy halló és egy siket gyermeket megfigyelnénk, azt látnánk, hogy egyéves korukig nagyjából ugyanúgy fejlődnek. Majd egy év után a fejlődési folyamat élesen elválik, a siket gyermek fejlődése lelassul. 

Mariann elsőszülött fiáról eleinte azt hitték, hogy halló. Négy-öt hónapos korában derült ki, hogy siket. Ezután kezdett jelelve (jelnyelvvel) kommunikálni a picivel, és Mariann arra lett figyelmes, hogy a gyerek nem fogékony a jelelésre, mert addigra megszokta a szájról olvasást. A második fián viszont születése után rögtön látszott, hogy siket, ezért kezdettől jelelve beszélt hozzá. Tökéletesen megértették egymást jelnyelven, ám az artikuláció és a szájról olvasás nem lett az erőssége a másodszülöttnek.

***

A siketek általában jó alvók – zajok nem zavarják őket. Ha a postás csenget, a lakásban itt-ott kigyúlnak a lámpák. A siketek számára nélkülözhetetlenek a jelzőfények – a gépi hangokat helyettesítik. Fényre van szükségük a kommunikációhoz is. Milyen szép ez így együtt: fény, csend, élet…

Webajánló

sinosz.hu

hallatlan.hu

 

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 + öt =

hirdetés