Hasznos tudnivalók szabadtéri kemence építéséhez
A kertes ház egyik nagy előnye, hogy szabadtéri kemencét lehet építeni. A kemence régen a vidéki élet természetes tartozéka volt, de ma is népszerű. Kifejezetten szabadtéri sütéshez-főzés sokféle modern gépet kínálnak, de ezek a többnyire drága villanyüzemű termékek nem szorították háttérbe a kemencéket. Sokan saját maguk építik meg, ehhez sok hasznos információ lelhető fel az interneten.
Kemenceépítés előtt az alábbi kérdéseket kell alaposan végiggondolni: mekkora legyen? Hova kerüljön? Mire használnánk? A kemence lehet egészen kicsi, s persze félszobányi, szobányi területet is elfoglalhat, ha van elegendő hely. A kemence nemcsak a benne készíthető finomságok miatt szerethető. Népi építészet örökségünk – egy szép kemence a kert és a ház éke.
A házi kemenceépítéshez minden fontos információ megtalálható Dávida Róbert weboldalán. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mindenekelőtt jól át kell gondolnunk, hogy mire is szeretnénk használni – pizza, kenyér, vagy inkább a hosszabb sütési időt igénylő vadhús elkészítésére -, ugyanis ez határozza meg az építendő kemence típusát.
Az sem mindegy, hogy hol fog állni. Ha túl messze van a háztól, vagy a kerti parti színhelyétől, akkor sokat kell ingáznunk, mire az ételhez szükséges nyersanyagokat odakészítjük, illetve a család és barátok társalgásában sem tudunk részt venni. A hely kiválasztásánál még egy fontos szempont a lakóhely széljárása, ugyanis nem kellemes, mikor füsttel telik meg lakásunk.
Az alapozás mélysége nem éri el a fagyhatárt, ami általában 80-90 centiméter talajtípustól függően, ezért az alapozás alá nagy szemcséjű sódert, vagy zúzott követ célszerű rakni. A kövek elvezetik a vizet az alap aljától, így csökkenti a szétfagyás veszélyét. A sóderágy vagy zúzott kőágy 15-20 centi vastag legyen az alap alatt, megfelelően tömörítve. Az építmény főfalai alá sávalapot kell készítenünk, a beton erősítéséhez és merevítéséhez pedig acélhálóra lesz szükségünk.
A megszilárdult betonra vízszigetelés kerül, és ezután már neki is állhatunk a falazásnak. Nem mindegy, hogy milyen anyagok felhasználásával építjük a kemencét! A sütőtér különösen fontos! Legjobb eredményt akkor kapunk, ha építését régi nagy méretű téglából tervezzük. Valószínűsíthető, hogy a mai korszerű téglák (például samott tégla) azért nem felelnek meg az elvárásoknak, mert túlzottan keményre vannak kiégetve, és eltérő az anyagszerkezetük. Bevált dolog a sütőteret régi agyagból készített téglából építeni. Ezek a téglák egymáshoz ütve szépen csengenek, nem puffognak.
Az elkészült kemencének jó idő esetén 2-3 hetet száradnia kell. Ezt követően minden nap egy kis darab papírral egy marék fát a kemencében eltüzelünk. 4-5 nap múlva már 2-3 marék fával tüzelhetünk, majd folytatva a kíméletes szárítást kb. 10 -15 nap múlva rakunk nagy tüzet, mellyel kiégetjük a kemencét. Ezzel a beüzemelés megtörtént. Ha nem tartjuk be a fokozatos és kíméletes beüzemelési eljárást, a kemence könnyen szétrepedhet.
Tüzelésre – a jó illata miatt – a legalkalmasabb a bükk, vagy akácfa. Természetesen más fát is használhatunk, azonban a fenyő gyantatartalma miatt csak begyújtásra alkalmas. Régen gyakran használtak kukoricaszárat, szőlővenyigét, napraforgókórót, szalmát. Ezek az anyagok rendkívül jól és nagy lánggal égnek, a kemence falát hamar átmelegítik. Azonban ezeknél több hamu keletkezik, mint a keményfák tüzelésénél.
Fotók: www.kemencebence.hu
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.