Székelygulyás székelyesen
A székelykáposzta vagy székelygulyás a magyar konyha sajátos étele. Nevével ellentétben nem székely eredetű. Az étel receptje Székely József vármegyei főlevéltáros (1825–1895) nevéhez fűződik, aki Petőfi Sándor kortársa és barátja volt. 1846-ban mindketten a Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek, de mire beértek, már kifogyóban voltak az ételek. A kocsmáros Székely kívánságára a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet összekeverve szolgálta fel. Petőfi legközelebb ugyanezt rendelte, és „Székely-káposzta” néven hivatkozott az ételre.
Hozzávalók (5 személyre)
1 kg vegyes sertéshús (oldalas is, kövéres is legyen benne)
1 kg savanyú aprókáposzta
3 kanál zsír
3 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
só
bors
5 babérlevél
2 kávéskanál köménymag
2 evőkanál pirospaprika
kevés csombor
Ahogyan készítem
A forró zsírba teszem a hagymát, a babérlevelet. Fonnyasztom, majd beleteszem a feldarabolt fokhagymát, a feldarabolt húst. Fehéredésig zsírján pirítom, megszórom pirospaprikával, átforgatom a forró zsíron, ügyelve, hogy a paprika ne égjen, csak engedje ki a színét, az ízét. Kevés vizet töltök alá, sózom, borsozom, hozzáadom a köményt és fél óráig főzöm.
Az átmosott, kinyomkodott savanyú káposztát zsiradékon megfonnyasztom, majd felengedem annyi vízzel, hogy ellepje. Hozzáadom a csipet csombort, és nagyjából 1 óra alatt puhára főzöm.
Amikor a káposzta és a pörkölt majdnem kész, az egészet összeöntöm, és még kb. fél óráig főzöm.
Tejföllel tálalom.
2011-ben kezdődött a történetem a Facebookon. Online magazinként 2013 óta létezem. Független vagyok. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.