„Doktor úr, erre a fotómra szeretnék hasonlítani!” Szelfifüggőség, szelfi-diszmorfia, mint újfajta mentális zavar

Selfie, szelfi. Nem is olyan rég még ismeretlen fogalom volt. Az Oxford Dictionary 2013-ban az év szavává nyilvánította, és a következőképpen definiálta: olyan fotó, melyet valaki önmagáról készít valamely digitális eszközével, és feltölti azt közösségi oldalára. Ha szó szerint értelmezzük, az elkészített fotó önmagában még nem minősül szelfinek, csak ha feltöltjük az valahová. 

Tudtad, hogy a legnagyobb szelfirajongók az ausztrálok? Őket követik a kanadaiak és az amerikaiak. Azt nem tudni, hogy a magyarok hol állnak a szelfi-ranglistán, mindenesetre a közösségi médiában elég gyakran láthatunk ilyen felvételeket. A szelfi eddigi relatíve rövid történetéből látszik, hogy „fejlődőképes”, vagy legalábbis formálódik a trendje. Ma már kínosnak számít a fürdőszobai tükör előtt szelfizni, és mintha a csücsörítés – mint sajátos szelfi-mimika – is kezdene kimenni divatból. Az igazán profi felvételek szelfibottal készülnek vagy drónnal. A szelfizés hátulütője, hogy nem mindig születnek realisztikus, azaz valósághű képek, mert a kamera „torzít” – nagyobbnak tűnhet az orrunk vagy az állunk, mint a valóságban, erre rásegítenek a különböző fotós applikációk is, melyek segítségével pár „gombnyomással” kisimulunk, vagy smink kerül az arcunkra.

Tény, hogy az okostelefon szelfi funkciója hasznos találmány, nem kell idegeneket megkérnünk arra, hogy készítsenek fotót rólunk, rengeteg pillanatot megörökíthetünk.

Szelfifüggőség, szelfi-diszmorfia

A szelfizés azonban nem egészen veszélytelen. Függőséget okozhat, főleg azoknál, akik egyébként is hajlamosak erre. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a túlzásba vitt szelfizés komoly hangulatingadozásokat, testképzavart válthat ki, főleg a tinédzserek körében. 

Milyen jelek utalnak függőségre? Amikor valaki kényszeres vágyat érez arra, hogy fotókat osszon meg magáról a közösségi oldalán, és türelmetlenül várja a reakciókat. Ezek a reakciók nagyban befolyásolják, hogy jó vagy rossz hangulata lesz aznap. Voltaképpen nem is szelfizéstől függ az illető, hanem a szelfijére kapott reakcióktól, attól, hogy hány lájkot vagy szívecskét kap a fotójára. Ha elmaradnak a várt visszajelzések, úgy érezheti, hogy nem elég jó, nem kedvelik. A közzétett fotóval az önbizalmát szeretné építeni, ám ennek épp az ellenkezője következhet be, azaz még bizonytalanabbá válhat.

Dr. Tijion Escho plasztikai sebész írta körül először a szelfi-diszmorfia jelenségét, ami egy újfajta mentális zavar. Ennek lényege, hogy az illető nem érzékeli magát reálisan, nem tudatosul benne, hogy másként néz ki a szelfiken, mint a valóságban. Az orvos ugyanakkor azt is tapasztalja, hogy egyre többen fordulnak plasztikai sebészhez, mert a képszerkesztő applikációkkal átalakított, felturbózott fotójukra szeretnének hasonlítani.

Ajánló

Vers – Szegény Zsuzsi, a szelfizéskor

Írta Csokonai Vitéz Mihály helyett Turczi István
Elmondja Csokonai Vitéz Mihály helyett Pindroch Csaba
 

Összeállította: Tolvaj Vica, Mesterházy Mónika

hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 + húsz =

hirdetés