Szilveszteri, újévi babonák, mágiák, népszokások
A generációkon keresztül továbböröklődő szilveszteri és újévi babonák, mágiák, népszokások célja, hogy az új esztendőt a rítusokon keresztül csupa pozitív tartalommal ruházza fel – közös reményünk, hogy az új év jót hoz, és teljes, boldog életet élhetünk.
Az évfordulóhoz kapcsolódó szokások jó része napjainkra feledésbe merült, ugyanakkor jó néhány szilveszteri, újévi rítust még mindig élő hagyományként őrzünk.
Az újévi babonák azon a néphiten alapszanak, hogy mindaz, amit az év első napján teszünk, az rányomja bélyegét az elkövetkezendő hónapokra, az ismétlődik egész évben, analógiák szintjén.
Az év utolsó napján, az Újév első napjaiban újévi jókívánságokkal köszöntjük egymást – ez önmagában is igézet, varázsige, függetlenül attól, hogy nem így tekintünk rá. Régen mágikus erővel ruházták fel az újévi köszöntő énekeket, szokás volt ezekkel házalni; a jókívánságok a néphagyomány szerint karácsony előestéjétől vízkeresztig ismételhetők és hatásosak.
Régi rítus az óévet zajosan búcsúztatni, korábban ehhez mindenféle háztartásban fellelhető, zajkeltésre alkalmas eszközt felhasználtak. Ezek mai megfelelői a trombiták, a petárdák, a pezsgődurranás. A lármával igyekeztek távol tartani az ártó erőket.
Ahogy manapság, úgy régebben is kíváncsiak voltak az emberek arra, hogy mit tartogat az új esztendő, ennek érdekében különböző jósló rítusokat találtak ki. Az egyik legrégebbi – mára feledésbe merült – hagyomány a szilveszteri ólomöntés. A folyékony ólmot hideg vízbe csorgatták, mire a megszilárdult ólom a legkülönfélébb alakzatokat vette fel. Ezekből a szabálytalan alakzatokból próbálták kiolvasni a jövőt – előre meghatározott formákat (állatok, tárgyak, égitestek stb.) ruháztak fel egyszerű és direkt jelentéstartalommal. Lányos házaknál az ólomöntést férjjósláshoz is előszeretettel használták – a leendő férj nevének kezdőbetűjét próbálták kisilabizálni az amorf formából.
A szerelemjóslás másik közkedvelt módja volt az éjféli gombócfőzés. A hajadonok tésztát gyúrtak, 13 gombócot formáltak. Tizenkét gombócba egy-egy férjjelöltjük nevét rejtették (a 12 jelölt kigondolása kis falvakban különösen nagy kihívás lehetett, az eladósorban lévő lányoknál feltételezhetően egyezett a lista). A gombócokat egyszerre dobták lobogó vízbe éjfélkor, s amelyik gombóc legelőször jött fel a víz felszínére, az tartalmazta a leendő férj nevét. Ha az üres gombóc főtt meg legelőször, azt jelentette, hogy az új esztendőben nem kerül sor a menyegzőre.
Régi szokás volt a lencsébe mandulaszemet vagy más apróságot főzni, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a hiedelem szerint férjhez ment az új esztendőben.
A házassági jövendöléssel kapcsolatos másik rítusba a család hízódisznaját/disznait vonták be: az eladósorban lévő lányok megkopogtatták vagy megrúgták a disznóólat. Ha a háztáji röfögéssel válaszolt, az azt jelentette, hogy az új esztendőben a hajadonnak bekötik a fejét (férjhez megy). Ha több eladósorban lévő lány volt a háznál, a lányok csontot dobtak a kutya elé: úgy tartották, amelyikét az eb először kapja el, az a lány megy leghamarabb férjhez.
Évszázadokkal ezelőtt Újév napján fokhagyma kalendáriumot készítettek, hogy a várható termésről, pontosabban az arra leginkább befolyással bíró időjárásról némi képet kapjanak. Tizenkét gerezd fokhagymát ültettek sóba, a fokhagymák a hónapokat szimbolizálták. Úgy hitték, hogy amelyik gerezden néhány óra múlva a só megnedvesedik, a gerezdhez tartozó hónap bőséges csapadékot hoz.
A néphit szerint a szilveszteri időjárás is a várható termésről árulkodik. Ha az év utolsó éjjelén eső esik, az Újév reggele pedig verőfényes, nem várható jó termés. Ha az időjárás Szilveszter éjjel és Újév napján egyforma, bő termés várható. Az Újév időjósló napnak számított: ha Újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél. Ha Újév hajnalán piros a horizont, szeles lesz az esztendő.
Újévi megerősítések és tilalmak – régi magyar babonák
Újév napján baromfihúst, halat nem szabad enni! A baromfi elkaparja a szerencsét, a hal pedig elúsztatja (a halról bizonyos helyeken ezzel szemben úgy tartják, hogy a pikkelye bőséget, pénzt hoz). Sertéshúst szabad fogyasztani – a disznó betúrja hozzánk a szerencsét.
Újév napján kezdjünk meg egy egész kenyeret, hogy a mindennapi kenyerünk biztosítva legyen.
Újév napján ne vigyük ki a házból, lakásból a szemetet, mert a szeméttel együtt a szerencsénket is kikukázzuk.
Nem szabad mosni, teregetni, varrni! (A teregetés tilalma erősebb – haláljósló népi babona.)
Az úgynevezett tollaspogácsát is haláljósláshoz használták. Pogácsát gyúrtak, minden családtagnak megvolt a saját pogácsája. Ezekbe egy-egy tollat illesztettek, s tollastól sütötték meg. Ha a toll megégett sütés közben, úgy hitték, hogy a pogácsa gazdája jobblétre szenderül az új esztendőben.
Újév napján ne adjunk kölcsön semmit, különben veszteséges év elé nézünk.
Újév napján férfi lépjen be először hozzánk – szerencsét hoz!
Újév napján ne feküdjünk egész nap, nehogy a lustaság, a betegség, az ágyhoz kötöttség határozza meg az évünket.
Újév napján együnk lencsét vagy más apró szemes ételt (bab, mák, rizs stb.) – pénzt ígér.
Újév napján kerüljük a viszálykodást, veszekedést, a hangos szót.
Újév napján nem szabad orvoshoz menni, illetve orvost hívni, különben az évünk betegeskedéssel telik.
Szerencsehozó szimbólumok
Patkó: megóv a betegségektől, balszerencsétől, termékenységet biztosít.
Négylevelű lóhere: a balszerencsét távol tartja, elűzi a bajokat, ártó lényeket.
Malac: bőséget, gazdagságot ígér.
Kéményseprő: mint a tűz őrzői gazdagságot hoznak. Ha kéményseprőt látunk Szilveszterkor, fogjuk meg a kabátunk gombját!
Nyitókép: Pixabay
Néhány recept pogácsához
2011-ben kezdődött a történetem. Online magazinként 2013 óta létezem. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
