Testvéri szeretet veszekedés nélkül? Aranyszabályok konfliktuskezeléshez, szülőknek

Rendkívüli helyzet állt elő azzal, hogy 2020. március 14-én bezártak az általános és középiskolák, az egyetemek vonatkozásában március 11-én született erről döntés. A bölcsődék, óvodák sem tartanak nyitva, (a városokban) központi ügyeleti ellátást biztosítanak azon gyermekek számára, akiknél nem oldható meg odahaza a napközbeni felügyelet. A diákok az iskolabezárások utáni napokban megkezdhették a „távtanulást”; ami döccenőkkel, de működik, és sokan segítettek a rászoruló családoknak abban, hogy rendelkezésükre álljanak a távoktatáshoz szükséges eszközök (számítógép, laptop, okostelefon stb.). A kisgyermekes, kisiskolás szülőknek segíteniük kell a tanulásban, emellett igencsak leleményesnek kell lenniük a „házi programokat” illetően, hogy a gyerekek bírják a kényszerű bezártságot. Nekik sem könnyű most, főleg ha nem áll rendelkezésre kert, udvar… Nem lehetnek együtt az iskolatársaikkal, barátaikkal, nem számolhatnak külső programokkal, és például a várva várt születésnapi zsúr is nagyon más ezekben az „otthonmaradós” hetekben. Sok mindent kell elfogadniuk, megszokniuk…a helyzet számukra is rendkívüli.

Március 28-tól április 11-ig tart a kijárási korlátozás, s csak reménykedhetünk abban, hogy ezt a lépést nem követik szigorúbb intézkedések. Hosszú otthonlétre kellett berendezkedni; senkinek sem egyszerű ezt megszoknia. Az ideális kép az, hogy a családtagoknak végre van elegendő idejük egymásra, ám ezt az idilli képet viharfelhők árnyékolják be… Ebben a labilis érzelmi állapotban egy idő után inkább terhet jelent, hogy az örökmozgó gyerekek egész nap otthon vannak, nem lehet kimozdulni velük. Nem lehet csodálkozni azon, ha a feszültséget a gyerekek egymás között – a testvéreiken – vezetik le. Hogyan lehet ezt szülőként jól, vagy legalább optimálisan kezelni?

Tételezzük fel, hogy a testvérek együttélése legtöbbször szeretetteli és békés, nem jellemző rájuk a háborúskodás. El kell fogadni, bármennyire is nehéz, hogy a testvérek közötti viszonyra a szülőknek csak indirekt módon van ráhatása, így például az örökös fegyelmezés vagy az egyik-másik gyermek pellengérre állítása nem nagyon vezet eredményre, nem különösebben hat pozitív értelemben kettejük kapcsolatára. Az indirekt üzenetek sokkal nagyobb hatással bírnak, sőt, sok esetben a szülői hozzáállás csapódik le a gyermekek közötti kapcsolatban.

A bűvös négyes, amivel a szülők a legtöbbet tehetnek a jó testvérkapcsolatért: pártatlanság, figyelem, támogatás, szeretet.

Hedvig Montgomery Szülői varázslat című könyve számos jó támpontot ad. Külön fejezetben fejti ki nézeteit a szerző – pszichológus, család- és párterapeuta – a testvéri kapcsolatról. Azt írja például, hogy a testvéreknek jót tesz, ha veszekednek. Hagyni kell, hogy magukról kialakítsák, kinek mit szabad, melyikük az erősebb, és melyikük az okosabb. Ha közbeavatkozunk, és meg akarjuk oldani a konfliktust helyettük, sokszor csak késleltetjük a megoldást. 

Az idősebb testvérekre jellemző lehet az irigység, így ha a kistestvér három év alatti, figyelni kell, nehogy bántani akarják! Ahogy a gyerekek nőnek, arra kell törekedniük a szülőknek, hogy egyre inkább vonják ki magukat a testvérveszekedésekből.

„Akármilyen furcsán hangzik is, a veszekedés az intimitás egyik alapfeltétele, hiszen a két veszekedő fél a konfliktus során jobban megismeri egymást. Mutassuk meg a gyerekeinknek, hogy a veszekedés nem válság, ki lehet utána békülni; a békülésekből pedig konfliktuskezelést lehet tanulni.”

A testvérveszekedések aranyszabályai Hedvig Montgomery szerint

Amikor a gyerekek már kicsit nagyobbak, húzódjunk a háttérbe! Ne akarjunk az első, konfliktusra utaló jelre békítő hadtestként viselkedni!

Mutassuk meg a gyerekeknek, hogyan tudják megoldani a problémáikat, ne akarjuk azokat helyettük megoldani! Ahelyett, hogy mi irányítanánk, mondjuk például: „Itt meg mi történik? Mindkettőtöknek a vízipisztolyra fáj a foga? Jó. És akkor most mi legyen?”

Ha szükségük van rá, vigasztaljuk meg a gyerekeket egy-egy veszekedés után, de ne vádaskodjunk!

Ha egy gyerek kifejezetten undok a testvérével, mondjuk meg neki! Nem jó, ha az egyik testvér sértő nevet ad a másiknak, nagyon meg tudják bántani egymást.

Figyeljük meg, mi magunk hogyan oldjuk meg a konfliktusainkat, és hogy beszélünk a gyerekekkel! Mit tanulhatnak a példánkból?

Adjunk teret a gyerekeknek, hogy jól érezhessék magukat együtt! Mit tudnak közösségként csinálni? Keressünk olyan tevékenységeket, ahol minden gyereknek megvan a maga szerepe, így megtalálják majd a helyüket a csapatban.

Töltsünk időt mindegyik gyerekünkkel kettesben is, így nem lesznek annyira féltékenyek. Ha különlegesnek érzik magukat, kevesebbet veszekednek egymással.

 

 

Kapcsolódó cikkünk a témában, Riha Zsófia pszichológiai és életmód szakterapeutától
hirdetés
0 válaszok

Ide írhatod a véleményed!

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

12 − tíz =

hirdetés